Kedves Gabor!
> 1. Igaz, hogy magyar allampolgarnak is
ki lehet allitani
> a visszaigenylo nyomtatvanyt, ha kiviszi az
orszagbol
> a vasarolt termeket?
Olyan magyar, akinek kulfoldon van
az allando lakohelye
igenybe vehet visszateritest. Termeszetesen ezt
igazolnia is kell.
> 2. Kaptam 1 levelet, arrol, hogy egy hataron
mukodo ceghez
> benyujtotta egy aprilis utani vevonk a szamlajat es a
visszaigenylo
> nyomtatvanyat. Ez a ceg nem fizette vissza reszere az
afat, mivel
> nem allunk szerzodeses viszonyban, de felajanlotta
szolgaltatasait.
>
> Ez legalis az uj szabalyozas
ota?
Szerintem itt valami tisztessegtelenseg folyik.
Ha atvette a
dokumentumokat, akkor az alapjan neki kovetelese
keletkezik az allammal
szemben es kotelezettsege az ugyfellel szemben.
> 3. Hogy ervenyesitem
a visszakapott nyomtatvany utan a fizetendo afa
> csokkenesemet? Jovairo
szlat kell keszitenem, vagy valami mast?
> Mi van akkor, ha mas idoszakban
jon vissza a nyomtatvany?
Jovairo szamlat ne keszits. Egeszen egyszeruen
fizesd vissza
neki az AFAt. Az albb nem az APEh, hanem egy masik
forras
kicsit erthetobb szovegét mellekelem:
Ki és milyen termék után jogosult a visszatérítésre?
Az áfa-visszatérítés lehetőségével kizárólag az a külföldi utas (természetes személy) élhet, aki
- nem magyar állampolgárságú és nem jogosult állandó magyarországi tartózkodásra sem, illetve
- magyar állampolgárságú ugyan, de az állandó lakóhelye külföldön van.
Nem tekinthetők külföldi utasnak:
- a diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai vagy velük közös háztartásban élő családtagjaik,
- az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően azok a személyek, akiknek az állandó lakóhelyük az Unió területén van.
Az adó-visszatérítés minden, nem kereskedelmi jellegű árura, a külföldi utas által kivitt, illetve útipoggyászként feladott, új állapotú termékre, valamint új állapotú személygépkocsira kiterjed, így:
- szeszes italokból naponta egyszer 1 liter alkoholtermék, 1 liter bor, 1 liter pezsgő, 1 liter köztes alkoholtermék és 5 liter sör
- egyéb árukból naponta egyszer: 1000 Ft-ig fajtánként 50 db, 5000 Ft-ig fajtánként 20 db, 20 000 Ft-ig fajtánként 10 db, 40 000 Ft-ig fajtánként 5 db,100 000 Ft-ig fajtánként 2 db, 100 000 Ft felett fajtánként 1 db,
- személygépkocsiból személyenként 1 db/év.
Nem jár vissza az áfa a műalkotások, gyűjtemények, régiségek, dohánygyártmányok, a kereskedelmi jellegű áruk (a fenti mennyiségi korlátokon felül), használt termékek kivitelekor.
Új állapotú terméknek tekinthető az az áru, amely a kivitel időpontjában az eredeti csomagolásában van, és amelyet még nem vettek rendeltetésszerű használatba, ide nem értve a kipróbálást. A személygépkocsi akkor tekinthető új állapotúnak, ha még nem helyezték forgalomba, illetve, ha az első forgalomba helyezés kizárólag azért történik, hogy a külföldi vagy a megbízottja a vásárlást követően haladéktalanul külföldre vigye a gépjárművet.
Az adó-visszaigénylési jog csak olyan számla tekintetében érvényesíthető, amelyben az adóval növelt végösszeg eléri vagy meghaladja az 50 000 forintot. Az APEH tájékoztatása szerint nem kell minden egyes termék árának külön-külön meghaladnia az 50 000 forintot, ha az ugyanazon a számlán szereplő új termékek ára együttesen eléri vagy meghaladja a fenti összeghatárt.
A visszatérítési igény teljesítése
Az adó-visszatérítési jog gyakorlásának feltétele, hogy
- a külföldi utas igazolja külföldi jogállásának a fennállását,
- csatolja a nevére kiállított, a kivitelt igazoló vámhatósági záradékkal ellátott, az adó összegét vagy/és mértékét elkülönítetten tartalmazó eredeti számlát,
- csatolja a vámhatóság által záradékolt visszaigénylő lapot.
A visszaigénylés folyamata a következő:
- A külföldi utas megvásárolja a kereskedőtől az új terméket.
- A kereskedő a külföldi utas mint vevő nevére szólóan számlát állít ki, amelyen feltünteti a felszámított áfát is.
- A vásárlással egyidejűleg a külföldi utas kérésére a számla kibocsátója (kereskedő) köteles az APEH által rendszeresített vagy általa jóváhagyott visszaigénylő lapot három példányban kibocsátani. Két eredeti példányt át kell adni a külföldi vásárlónak, a harmadik példányt a kereskedő köteles megőrizni a nyilvántartásában. Egy visszaigénylő lap csak egy számla adatait tartalmazhatja, tehát minden 50 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó számláról tehát külön-külön kell a visszaigénylő lapot kitölteni.
- A termékeket a vásárlás napjától számított 90. napig a külföldi utas (vásárló) vagy megbízottja külföldre szállítja.
- A kivitelt a külföldi utas, illetve a megbízottja a számla, valamint az APEH által rendszeresített vagy jóváhagyott visszaigénylő lap vámhatósági záradékolásával igazolja. Kiutazáskor több visszaigénylő lap igazolása is kérhető. A visszaigénylő lap egy eredeti példányát a vámhatóság az igazoláskor bevonja.
- A kereskedő köteles a számlában szereplő áfát visszatéríteni, ha a külföldi utas vagy írásban feljogosított megbízottja bemutatja a záradékolt számlát és visszaigénylő lapot, és a kivitel és a visszatérítés kérelmezése közötti időtartam nem haladja meg 183 napot.
A vámhatóság az árura és a kivitelre vonatkozó feltételek teljesülésétől függetlenül nem állít ki igazolást, ha
- megtagadja a kiléptetést,
- a külföldi utas, illetve megbízottja nem tesz eleget árubemutatási kötelezettségének,
- a vásárlást igazoló eredeti számla nem felel meg az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott követelményeknek,
- a vásárlás és a kivitel közötti időtartam meghaladja a 90 napot,
- a vásárlást igazoló eredeti számlában és a visszaigénylő lapon szereplő vevőazonosító adatai és a külföldi utas azonosító adatai nem egyeznek meg.
A vámhatóság a számlát és a visszaigénylő lapot csak a termék külföldre kiszállításakor igazolhatja. Utólagos záradékolásra csak akkor van lehetőség, ha a termék külföldre szállításakor a vámhatóság hibájából maradt el az igazolás.
Az új szabályozás lényege, hogy a külföldi utas áfa-visszatérítési igényét az árut, terméket értékesítő és a számlát kiállító kereskedő teljesíti.
A kereskedő köteles jól látható módon tájékoztatni a külföldi utasokat az adó-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, helyéről és - a költségeivel arányos, saját maga által meghatározott - ügykezelési díjról (az ügykezelési díj eddig általában 10-15% volt).
Bár a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a kereskedő a megfelelő dokumentumok egyidejű csatolásával, kérésre köteles az általa kibocsátott számlában szereplő adó visszatérítésére, az APEH a kérdéssel foglalkozó tájékoztatójában felhívja a külföldiek figyelmét arra, hogy a vásárlást megelőzően célszerű érdeklődni az áfa-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, mivel előfordulhat, hogy a kereskedő saját döntése alapján nem teljesít áfa-visszatérítést a külföldi utasnak. A számlában szereplő adó visszatérítésére csak a számlát kiállító kereskedő jogosult, ezért helyette sem másik kereskedő, sem az adóhatóság nem jogosult erre.
Az a kereskedő, aki vállalja a visszatérítést, köteles:
- a külföldi utas mint vevő nevére szóló számlát kiállítani, amely tartalmazza az áru eladási ára után felszámított áfát is, és
- a vásárlással egyidejűleg kérésre az APEH által rendszeresített vagy az APEH által jóváhagyott visszaigénylőlapot három példányban kibocsátani. Ebből két eredeti példányt a külföldinek a vásárláskor át kell adni, a harmadik példányt pedig meg kell őrizni.
Az adó-visszatérítés iránti igény teljesítése:
- A visszatérítést kérő az áru kivitelét a vámhatóság által záradékolt számla és a visszaigénylőlap átadásával igazolja.
- Az iratokból megállapítható, hogy a kivitel és az adó-visszatérítés kérelmezése közötti időtartam nem haladja meg a 183 napot.
- A visszatérítés a fentiek szerinti okiratok benyújtásakor, forintban és készpénzzel való fizetéssel történik. A felek azonban ettől eltérő pénznemben és fizetési módban is megállapodhatnak.
- A kereskedő a visszatérítés összegéből levonhatja az ügykezelési díjat. (A díj után a kereskedő 25% áfát köteles fizetni.)
- A kereskedő köteles gondoskodni arról, hogy az adó-visszaigénylésre jogosító számla ismételt felhasználásra ne legyen alkalmas. Ennek érdekében a számlában az "áfa elszámolva" jelölést kötelezően fel kell tüntetni. Ezt követően a számlát a külföldi utas kérésére vissza kell szolgáltatni.
- A kereskedő köteles megőrizni az ismételt adó-visszaigénylésre alkalmatlanná tett számlát, illetve - ha azt kérésre visszaadta a külföldinek - annak fénymásolatát, valamint a visszaigénylőlap eredeti vámhatósági bélyegzővel ellátott egy példányát.
A kereskedő üzletpolitikai megfontolásból, saját kockázatára a vásárlással egy időben is biztosíthatja az adó-visszatérítést. Ilyenkor azonban az ő vesztesége lesz, ha a külföldi 183 napon belül nem juttatja vissza a visszatérítés alapjául szolgáló okiratokat.
Az Adó című szaklapban megjelent cikk kiemeli, hogy a kereskedőnek gondot kell fordítania arra is, hogy a visszaigénylőlapot csak akkor töltse ki, ha a külföldi nem kereskedelmi mennyiségű árut vásárol. Kereskedelmi mennyiségű áru vásárlásakor és külföldre vitelekor ugyanis az áru kiléptetését az úgynevezett EV okmánnyal kell kérni, és áfa-visszatérítés nem jár. A visszatérítés történhet úgy is, hogy a kereskedő egyes határátkelőhelyeken fióktelepet működtet, ahol a vámhatósági záradékolást követően azonnal megfizeti a külföldinek visszajáró áfát. A fióktelep tevékenysége ilyenkor üzleti szolgáltatásnak minősül, amely után 25%-os áfát köteles fizetni.
A visszatérített adó elszámolása
A kereskedő az áfa-bevallásában elkülönítetten tünteti fel az általa visszatérített áfa összegét. A visszatérített adó összege a kereskedőnél előzetesen felszámított adónak minősül, adólevonási joga a vámhatóság által záradékolt nyomtatvány kézhezvételének időpontjában keletkezik. (A kereskedő az áfát csak abban az adóbevallási időszakban vonhatja le, amikor a vámhatóság által záradékolt dokumentumok visszakerültek hozzá.) Az adó-megállapítási időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót a kereskedő önadózással állapítja meg, vallja be és számolja el az áfa bevallásában.
Az eredeti visszaigénylő lap egyik példányát a vámhatóság a záradékolással egyidejűleg bevonja, és a következő hónap 10-éig megküldi az állami adóhatóságnak. Adóellenőrzéskor a vámhivatal által megküldött és a kereskedő által megőrzendő visszaigénylő lapok adatai összehasonlíthatók.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó beszerzéseire vonatkozó áfa visszatérítésre eltérő szabályok szerint jogosultak. Lásd: Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 4/2002. (AEÉ. 2.) APEH utasítása
Áfa-visszatérítés faktorcégeken keresztül
Az új szabályozás szerint a kereskedők szerződést köthetnek úgynevezett faktorcégekkel az áfa-visszatérítési igények teljesítésére, erre a lehetőségre külön fel kell hívni a figyelmet az üzletben.
A korábban hatályban volt 4/1993. (I. 13.) Korm. rendelet alapján a külföldi utasoknak járó adó-visszatérítést APEH-engedéllyel rendelkező szervezetek végezték. A 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet kimondta, hogy a 2002. január elsejét követően az adóhatóság ilyen engedélyt nem adhat ki, a korábban kiadott engedélyek pedig 2002. április 1-jével hatályukat vesztik.
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az áfa-visszatérítési tevékenység pénzügyi tevékenységnek minősül, amelynek folytatására kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott engedéllyel rendelkező pénzügyi szervezetek jogosultak. A PSZÁF sajtóosztájának tájékoztatása szerint május elejéig nem érkezett erre irányuló engedélykérelem.
A faktorcégek a velük szerződéses kapcsolatban álló kereskedők által kiállított számlában szereplő áfát a vámhatóság által záradékolt okiratok átadásával egyidejűleg, díjaik levonását követően közvetlenül visszatérítik a külföldi utasnak. A határátlépés és a számla, valamint a visszaigénylőlap záradékolása után a külföldinek nem kell 183 napon belül visszamennie a kereskedőhöz. Lehetősége van ugyanis arra, hogy akár a határátlépéssel egyidejűleg, díj fizetése ellenében eladja a kereskedővel szembeni követelését a faktorcégnek. A faktorcég az így megvásárolt követelések ellenértékét, a vámhatóság által záradékolt okiratok benyújtásával egyidejűleg közvetlenül a kereskedővel számolja el. A kereskedő pedig a faktorcégnek megfizetett áfát az adott időszakra vonatkozó áfa-bevallásában érvényesíti. A korábban hivatkozott cikk szerint a faktorcéget tevékenysége után általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség nem terheli.
___________________________________
Ruszin
Zsolt
FairConto
