> Van egy kis könyvelesi vitank, mely eredmenyt nem befolyasol.
> Valtokovetelest ertekesitettek olcsobban. Ezt brutto modon kell kivezetni
> (valtokov.erteke>egyeb raf, a kapott ellenertek egyeb bevetel), vagy a
> kifizetessel szemben a valtokov., a kulombozet egyeb raforditas?

Szerintem befolyasolja az eredmenyt, sot lehet, hogy meg a tarsasagi adoalapnal 
is modosito tetel lesz. Idezek (bocs az ekezetekert es a hosszusagert):

"Váltókövetelés értékesítése
A váltókövetelés értékesítését a követelés engedményezésével azonosan kell 
kezelni. Az elszámolás attól függ, hogy az eredeti kedvezményezett vagy a 
forgatmányos értékesíti a váltókövetelést. 
Az első esetben a váltókövetelésért kapott ellenértéket egyéb bevételként, a 
könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni:
T 3 Egyéb követelések           K 9 Egyéb bevételek
T 8 Egyéb ráfordítások          K 3 Váltókövetelések

A második esetben a forgatmányosnál a váltókövetelés értékesítésének 
elszámolása hasonlít a fentiekben a részesedés értékesítéséről írottakhoz. A 
könyvelés itt is egy technikai számla segítségével történik. A kapott 
ellenérték elszámolása:
T 3 Egyéb követelések            K 3 Elszámolási számla
A váltókövetelés kivezetése:
T 3 Elszámolási számla           K 3 Váltókövetelések
A keletkező árfolyamveszteség elszámolása:
T 8 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai          K 3 Elszámolási számla

A Tao-törvény szerint adóalap-növelő a váltókövetelés értékesítése esetén 
elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, ha az eszköz 
beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb 
mértékben meghaladja, illetve az eszköz elidegenítése következtében elszámolt 
bevétel nem éri el az elidegenítéskori szokásos piaci ár 90 százalékát. 

Az elszámolt bevétel fogalmának értelmezésénél nehézséget okoz a Sztv. és a Tao-
törvény közti összhang hiánya. A Tao-törvény szóban forgó szabálya 
váltókövetelés értékesítéséről beszél. A fent idézett feltétel szerint az ezen 
ügylet során elszámolt bevételt kell a szokásos piaci árhoz hasonlítani. A 
Sztv. szerint csak a váltókövetelésnek az eredeti kedvezményezett által történő 
értékesítésénél kerül sor a kapott ellenérték elszámolására bevételként. A 
váltókövetelés forgatmányos által történő értékesítésénél ellenben alapvetően 
nem a teljes ellenértéket, hanem csak az elért árfolyamnyereséget és az 
ellenértékben érvényesített kamatot lehet bevételként elszámolni. Ezért a Tao-
törvény szó szerinti értelmezésével gyakorlatilag minden ilyen esetben 
teljesülni fog az, hogy �az elszámolt bevétel nem éri el a szokásos piaci ár 
90%-át�. Ha pedig az ügylet még � akár minimális � veszteséggel is jár, máris 
meg kell növelni ezzel az értékkel az adóalapot � olyan esetben is, amikor az 
eladási ár meghaladta a szokásos piaci árat (de kisebb volt a könyv szerinti 
értéknél). A problémát tehát az okozza, hogy a Tao-törvény az elidegenítés 
esetén nem az ellenértéket, hanem az elszámolt bevételt hasonlítja a szokásos 
piaci árhoz. A jogalkotói szándék valószínűleg nem ez volt, viszont a hátrányos 
adókövetkezmény elkerüléséhez � addig is, amíg a törvényszöveget módosítják � 
szükség lenne egy adóhatósági állásfoglalás nyilvánosságra hozatalára, mivel 
különben nem lehet eltérni a fenti értelmezéstől."

Asszem ilyenkor szoktak ideirni, hogy "aki eddig elolvassa, az kap egy korso 
sort"... :-)


Ulrich Róbert


---------------------------------------------------------------------
http://www.netposta.net NetPosta, E-m@il ingyen!


_______________________________________________
Akta maillist  -  [EMAIL PROTECTED]
http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta

válasz