A kisebb terhek nagyobb m�rt�kben n�nek
Emelkednek az illet�kek, a g�pj�rm�ad�, �s magasabb lesz j� n�h�ny term�k, szolg�ltat�s �f�ja
NSZ • 2002. szeptember 25. • Szerz�: V�rkonyi Iv�n
 
A parlamentnek tegnap beterjesztett ad�csomag a szak�rt�k sz�m�ra nem szolg�lt meglepet�ssel. Az ad�t�bla kism�rt�k� korrekci�j�t tartalmaz� m�dos�t�sokb�l a kisebb terheket jelent� ad�t�telek emel�s�r�l sz�l� javaslatokra der�lt f�ny. Az viszont egy�ltal�n nem biztos, hogy az ad�t�bla megmarad a korm�nyzat �ltal javasolt form�ban. Ezt a minim�lb�r-t�rgyal�sok is befoly�solhatj�k, de az is k�rd�s, megfelel-e a t�bla a szocialista frakci� elv�r�sainak.
 
Tegnap a korm�ny beny�jtotta a j�v� �vi ad�- �s j�rul�kv�ltoztat�sokr�l sz�l� javaslat�t a parlamentnek. Az ad�csomag f�bb pontjai megfelelnek a bejelentetteknek: az ad�t�bla s�vhat�rai m�dosulnak csup�n, m�g a kulcsok v�ltozatlanok maradnak. Az ad�t�bla als� s�vj�nak hat�ra 600-r�l 650 ezer forintra emelkedik, m�g a legfels� 40 sz�zal�kos kulcs az 1 milli� 351 ezer forintos j�vedelmekt�l kezd�dik. Az ad�j�v��r�s 18 sz�zal�k marad, �s havi maximum�nak �rt�ke sem v�ltozik, tov�bbra is 9 ezer forint lesz. A j�v��r�s az 1 milli� 950 ezer forint j�vedelem el�r�s�n�l sz�nik majd meg teljesen, m�g jelenleg 1 milli� 530 ezer forint ez a hat�r. Megmarad a nyugd�jj�rul�k kedvezm�nye is, s ez �nmag�ban v�ltoz�st jelent: a nyugd�jj�rul�k ugyanis 8-r�l 8,5 sz�zal�kra emelkedik, az ennek negyed�t jelent� kedvezm�ny is n� teh�t (2 sz�zal�kr�l 2,125 sz�zal�kra). Ez a k�t v�ltoz�s a minim�lb�ren vagy az alatti j�vedelemmel foglalkoztatottakat nem �rinti, hiszen nekik tov�bbra sem kell ad�t fizetni�k. Ugyanakkor a minim�lb�rn�l t�bbet, de az �vi k�r�lbel�l 2 milli� 368 ezer forintn�l kevesebbet keres�ket kedvez�en �rinti: ez az int�zked�s ugyanis �nmag�ban 0,125 sz�zal�kos ad�teher-cs�kken�st hoz. A 2,4 milli� �s 3,9 milli� forint k�z�tti �ves (vagyis a 197 �s 365 ezer forint k�z�tti havi) j�vedelmek eset�n viszont jelent�s tehern�veked�st hoz az �gynevezett j�rul�kplafon n�vel�se. Ez a plafon – amely az id�n az �tlagb�r k�tszerese volt – azt jelenti, hogy az enn�l t�bbet keres�knek m�r nem kell nyugd�jj�rul�kot fizetni�k. A plafont azonban az �tlagb�r k�t �s f�lszeres�re k�v�nja emelni a korm�nyzat, ami annyit tesz: a k�t hat�r�rt�k k�z�tt l�v�kn�l 8 sz�zal�kos „extra elvon�s” l�p be j�v�re. A 3,9 milli�n�l t�bbet keres�kn�l is megjelenik ez a tehern�veked�s, �m m�rt�ke – a j�vedelem emelked�s�vel p�rhuzamosan – egyre kisebb lesz.
 
A Vil�ggazdas�gban k�z�lt hat�ssz�m�t�sok szerint az �tlagos j�vedelmek – a havi 128 �s 136 ezer forint k�z�tt keres�k – terhel�se mindezen kedvez� v�ltoz�sokkal egy�tt is emelkedni fog. Ez a j�v� �vi keresetemelked�seket is figyelembe vev� sz�m�t�sok eredm�nye, amelyekb�l az is kider�l: re�l�rt�ken csak az alacsony j�vedelm�ek – havi 100 ezer forintn�l kevesebbet keres�k – j�vedelme emelkedik, ha val�ban csak 3 sz�zal�kos b�remel�s k�s�ri majd az 5 sz�zal�kos v�rhat� infl�ci�t. Az pedig �nmag�ban is indokolhatja az ad�t�bla megv�ltoztat�s�t, ha j�v�re lesznek, akik rosszabbul j�rnak az ad�v�ltoztat�sok miatt. Ez ugyanis v�lhet�en a szocialista frakci� sz�m�ra sem lesz elfogadhat�. A probl�m�kra az egyik megold�st a fels� s�v hat�r�nak 1,5 milli� forintra emel�se jelenthetn�.
 
Az ad�-j�v��r�si szab�lyoknak is meg kell majd v�ltozniuk. A most beterjesztett javaslat ugyanis – a nyugd�jj�rul�k kedvezm�ny�be foglalt ad�teher-cs�kkent�ssel egy�tt – 50350 forintig biztos�tja az ad�mentess�get. Az viszont elk�pzelhetetlen, hogy a minim�lb�r csak ennyivel emelkedik, de val�sz�n�, hogy 53, vagy 54 ezer forintra n�. Ekkor viszont az ad�mentess�g biztos�t�s�hoz n�velni kell az ad�j�v��r�s havonta levonhat� maxim�lis m�rt�k�t. Ahhoz, hogy a 650 ezer forintos �ves j�vedelem (havi 54100 forint brutt�) ne ad�zzon, a havonta levonhat� j�v��r�snak sz�m�t�saink szerint 9682 forintra kell emelkednie. Ez viszont alapvet�en befoly�solja a hat�ssz�m�t�sokat, hiszen a kedvez�bb ad�j�v��r�s a k�tmilli� forintn�l kisebb j�vedelm�ek mindegyik�n�l jav�tja a nett� kereset �rt�k�t. A beny�jtott ad�javaslat teh�t semmik�pp sem tekinthet� v�glegesnek, k�pvisel�i beadv�nyok form�j�ban val�sz�n�leg m�dos�tani fogj�k. Annyi azonban kider�l bel�le, hogy j�v�re a kisebb jelent�s�g�nek tekintett elvon�sok nagy r�sz�t emelni k�v�nj�k. Ilyenek p�ld�ul az uni�s jogharmoniz�ci�val indokolt �faemel�sek. Az eddigi 12 sz�zal�kos k�rb�l a 25 sz�zal�kos ad�kulcs hat�lya al� ker�l a kataliz�tor, a fon�sra alkalmazott n�v�nyi eredet� nyersanyag, a postai tev�kenys�g, a k�m�nysepr�s, az oktat�si term�kek, a CD-ROM, a film- �s videogy�rt�s, a terjeszt�s �s a patyolat, valamint a kutat�s-fejleszt�s. A nulla kulcsosb�l sorolj�k �t a 25 sz�zal�kosba az ingatlankezel�st, a v�grehajt�st, az �gyv�di tev�kenys�get, a tudom�nyos rendezv�nyek lebonyol�t�s�t �s a feln�ttoktat�st. Az �tsorol�st�l f�gg�en e tev�kenys�gekn�l ez az ad�emel�s az �rak 25, illetve 11,6 sz�zal�kos automatikus emel�s�t hozza mag�val. J� h�r viszont, hogy az iparm�v�szeti term�kek �s a lev�lt�ri, m�zeumi, illetve egy�b kultur�lis szolg�ltat�sok �f�ja cs�kken.
 
A kisebb t�telek emel�se az illet�kek k�r�ben folytat�dik: a 15 milli� forint feletti �r�kl�s j�v�re 50 sz�zal�kkal lesz dr�g�bb, 10-r�l 13 forintra n� a g�pj�rm��t�r�s k�bcentink�nti illet�ke, emelkedik a b�r�s�gi elj�r�sok �llami terhe is. Ezenk�v�l n� a g�pj�rm�ad� als� hat�ra, �gy azok, akiknek az �nkorm�nyzat kevesebb mint 800 forintot hat�rozott meg sz�z kilogrammonk�nti s�lyad�k�nt, biztosan emel�sre sz�m�thatnak. A s�lyad� maxim�lis m�rt�ke viszont nem emelkedik, teh�t azok sz�m�ra, akik kocsijuk minden sz�z kil�ja ut�n ma is ezer forintot fizetnek, nem lesz v�ltoz�s.
 
A kedvezm�nyek a m�r bejelentettek szerint alakulnak: a v�llalkoz�knak bevezetik az ev�t �s a fejleszt�si tartal�k rendszer�t (vagyis a beruh�z�si c�llal ad�mentesen elk�nyvelhet� nyeres�g lehet�s�g�t), gyors�tj�k az amortiz�ci�t �s cs�kkentik az eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�s �sszeg�t. A befektet�knek pedig a biztos�t�sok, a lak�s-takar�kp�nzt�rak kedvezm�ny�nek n�vel�se �s az �rfolyamnyeres�g ad�j�nak elt�rl�se jelent j� h�rt.
 
 
Jobbra sz�m�tottak a szak�rt�k
 
Nem felh�tlen�l boldogok a szak�rt�k az ad�t�rv�ny-m�dos�t�si javaslat l�tt�n: nehezm�nyezik p�ld�ul, hogy nem cs�kkentek a szem�lyi j�vedelemad� kulcsai, csak az ad�s�vok m�dosultak. V�rkonyi J�lia, az Ipartest�letek Orsz�gos Sz�vets�g�nek k�zgazdas�gi igazgat�ja lapunknak elmondta: noha szakmailag �rthet�, m�gis csal�d�st okozott, hogy j�v�re nem lesz ad�cs�kkent�s. Ennek elmarad�sa az ev�sokat nem fogja �rinteni, de a kiskereset�ek helyzet�n ez mit sem jav�t.
 
M�g nagyobb probl�ma, hogy az egy�ni v�llalkoz�k nem vehetnek ig�nybe ad�j�v��r�st – ez csak a b�rj�vedelem ut�n, azaz a munkav�llal�k sz�m�ra lehets�ges –, pedig ezt r�juk is ki kellene terjeszteni – tette hozz� V�rkonyi J�lia.
 
– A nett� bev�telek n�vekedni fognak mindh�rom ad�s�vban, de az ad�j�v��r�s k�rd�se bizonytalans�got jelent – mondta lapunknak Zara L�szl�, az Ad�tan�csad�k �s K�nyvviteli Szolg�ltat�k Orsz�gos Egyes�let�nek eln�ke. Az ev�t v�laszt�k k�re jelent�s m�rt�kben kib�v�lt a maxim�lis brutt� bev�tel 15 milli� forintra emel�s�vel, �gy meg�t�l�se szerint ak�r k�tsz�zezer v�llalkoz�s is �tt�rhet az �j ad�nemre. M�s vitatott pontokon azonban – p�ld�ul a kereszttulajdonl�st illet�en – nem t�rt�nt szigor�t�s, �gy Zara szerint fenn�ll annak a vesz�lye, hogy a 15 milli� forint bev�telhat�r kihaszn�l�sa �rdek�ben a v�llalkoz�sok fikt�v sz�ml�z�sba kezdenek. A c�gtulajdonos k�nnyen megteheti, hogy nem ev�s c�g�nek sz�ml�it �tcsoportos�tja ev�s c�g�be, �gy j�val magasabb �sszeget tudhat le 15 sz�zal�kos ad�kulccsal.
 

F. Sz. E.

válasz