Hello!
Megküldom szamodra az EVA tervezetet. Ha mas is erdekel, pl. kapcsolodo
cikkek, szolj!
Szabo Gabor
2002. évi .... törvény
az egyszerűsített vállalkozói adóról
I. Fejezet
A törvény hatálya
Az egyszerűsített vállalkozói adó
1. § (1) A Magyar Köztársaságban egyes személyek vállalkozási tevékenységből
származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói
adó (a továbbiakban: eva) terheli.
(2) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.
(3) Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az
adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.
(4) Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság
hatáskörébe tartozik.
(5) Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az
általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval
összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben
meghatározott kötelezettségei teljesítése során.
Az adó alanya
2. § (1) Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben
meghatározott valamennyi feltételnek és az állami adóhatóságnak bejelenti,
hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint
teljesíti.
(2) Adóalany lehet:
a) az egyéni vállalkozó;
b) a közkereseti társaság;
c) a betéti társaság;
d) a korlátolt felelősségű társaság;
e) a szövetkezet;
f) az erdőbirtokossági társulat;
g) a végrehajtói iroda;
h) az ügyvédi iroda;
i) a szabadalmi ügyvivői iroda.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet
adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben
a) a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan, a jogi személy, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság változatlan szervezeti formában
végezte tevékenységét;
b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási
kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
c) nem választotta az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) XIII. fejezete szerinti különleges
jogállást, valamint nem volt kötelezett az Áfa-törvény XV. vagy XVI.
fejezete szerinti különös adózási szabály alkalmazására;
d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás
hatálya alatt.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet
adóalany, ha az adóévet megelőző
a) második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított, általános
forgalmi adóval növelt összes bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,
b) adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható, általános forgalmi adóval
növelt összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg,
azzal, hogy az a)-b) pont alkalmazásában
c) bevétel:
ca) nem adóalany egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az általános
forgalmi adóval,
cb) nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az
eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az
eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel,
cc) adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. §
(1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel;
d) általános forgalmi adó: a c) pont szerinti bevételhez kapcsolódóan az
Áfa-törvény előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adó.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet
adóalany, ha
a) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően
meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele
a 15 millió forintot nem haladja meg;
b) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási
adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet;
c) az adóévben nem folytat a vámról, a vámeljárásról, valamint a
vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői
tevékenységet;
d) az adóévben nem folytat olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye,
vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.
(6) Az egyéni vállalkozó az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon
túl -csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot
meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja
az e törvény szerinti adóalanyiságot.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság az adóévben - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakon túl -
akkor lehet adóalany, ha az adóévben
a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi
Program szervezetét is);
b) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem
rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint
nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő
értékpapír).
Az adóalanyiság megszűnése
3. § (1) Az adózó adóalanyisága megszűnik:
a) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre nem
jelenti be, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint
teljesíti;
b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén
már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;
c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját
megelőző nappal;
d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó számlát helyettesítő okmány
kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 15 millió
forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát helyettesítő okmányt;
e) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az
adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az
ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;
f) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének
napjával;
g) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal.
(2) Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az
adóalanyiság ismételten nem választható.
Nyilvántartási kötelezettség
4. § (1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.
(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági
társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői
iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről
szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.
(3) A közkereseti társaság és a betéti társaság az evával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6)
bekezdésben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint,
a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e
törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az
adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot
az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.
(4) Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a Melléklet
előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely
adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
(5) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak
bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy
törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést
követően is megállapítható legyen.
(6) A bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog
elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára
is vonatkozik.
(7) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem
mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és
a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.
II. Fejezet
Az eva alapja és mértéke
Az eva alapja
5. § (1) Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes
bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.
(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes
bevételt növeli:
a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére)
olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási
viszonyban áll;
b) az adóévben az adóalany által az Áfa-törvény szerint külföldről vagy
külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja, a
fizetendő összeg megállapításához szükséges okirat kézhez vételekor, vagy -
ha ez korábban történik - a szolgáltatás ellenértékének megfizetésekor, a
szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozás átvállalásakor, az
adóalanyiság megszűnésekor.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében
módosító számla, egyszerűsített számla vagy számlát helyettesítő okmány
kibocsátása esetén az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett
összes bevételt módosítja az eredeti és a módosított összeg különbözete.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt
a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a
megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az
adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
A bevétel
6. § (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó
adóalany esetében a (2)-(7) bekezdés szerint meghatározott összeg, más
adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint
elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel,
bevétel.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany
által (magánszemély esetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és
bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított
általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a dolog, az
értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként
értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült
kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(3) Nem minősül bevételnek - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a
vagyoni érték, ha azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen
a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása), vagy amennyiben annak
szokásos piaci árát köteles megfizetni.
(4) A bevételt forintban kell meghatározni.
(5) Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni
értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára.
Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek
összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy
érvényesítenének.
(6) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás
esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt
tartozásának összege.
(7) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az
átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő
okmány kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a
napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos
devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében,
amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra
történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra
vonatkozóan USA dollárban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
A bevétel megszerzésének időpontja
7. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a
bevétel megszerzésének időpontját a (2)-(7) bekezdésben foglaltaknak
megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott
időponttal állapítja meg.
(2) Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás
napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a
bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír
esetében az értékpapír-számlán való jóváírás napja.
(3) Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az
a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített
számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés időpontjaként
az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési
kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne. Nyugta ellenében igénybe vett
szolgáltatás esetén a bevételt a nyugta kibocsátásának napján kell
megszerzettnek tekinteni.
(4) Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel
megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog
gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.
(5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a
bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany
kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.
(6) A (2)-(5) bekezdésben nem említett esetben a bevétel megszerzésének
időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező
vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
(7) A bevétel megszerzésének időpontja - a (2)-(6) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - a számla, a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját
követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)-(6) bekezdés szerint eddig
az időpontig még nem szerezte meg. Módosító számla, egyszerűsített számla
vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell
a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.
Az eva alapja megállapításának különös szabályai
8. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében a bejelentés
adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes
bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet az adóévet
megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény
rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között
mutatott ki.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság adóalany esetében a bejelentés adóévét követő
első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az
a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a
számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló
a) mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
b) egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi
megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a
kötelezettségek között
mutatott ki.
Az eva mértéke
9. § Az eva a pozitív adóalap 15 százaléka.
III. Fejezet
Eljárási szabályok
Bejelentés
10. § (1) Az adózó adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, a hónap
20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az
állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint
teljesíti adókötelezettségeit. E határidő elmulasztása esetén igazolási
kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) Az adózó a bejelentést akkor teheti meg, ha a bejelentés időpontjában
megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek. E tényről az
adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
(3) Az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazni, ha a bejelentést jogszerűen nem tehette volna meg.
Az eva és az adóelőleg megállapítása, bevallása, az adóév
11. § (1) Az adóalany az eva alapját és az evát adóévenként megállapítja és
bevallja.
(2) Az adóév a naptári év, az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a
naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő
időszak.
(3) A bevallás benyújtásának határideje:
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az
adóévet követő év február 15., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt
meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 45. nap;
b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
adóévre (az üzleti évre) vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére a
számvitelről szóló törvényben előírt határidő.
(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az
adóelőleget megállapítja és az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja.
(5) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti
becsléssel állapítja meg az eva alapját, ha az adózó adóalanyisága
mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg.
Adóelőleg- és adófizetés
12. § (1) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő
hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg
alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében
az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a
negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az
adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a
negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben
visszafizetett összeggel.
(4) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett
adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig
megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az
adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, a
bevallás benyújtására előírt határidőtől jogosult visszaigényelni.
(5) Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó
belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte.
A (4) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany
belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.
A számlaadási kötelezettség
13. § (1) Az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről
a) az Áfa-törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát,
b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő
eszközzel történő fizetés esetén pedig a fizetés időpontja szerinti
teljesítési időponttal kérésre - a kibocsátó döntésétől függően -
egyszerűsített számlát vagy számlát
bocsát ki.
(2) Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany tevékenységéről
számlát helyettesítő okmányt bocsát ki, melyen a teljesítés időpontja a
kibocsátás napja.
(3) A kapott előlegről az adóalany számlát helyettesítő okmányt bocsát ki,
amelyen a teljesítés időpontja a pénzösszeg átvételének, jóváírásának
időpontja.
(4) A számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban az
Áfa-törvényben az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra
meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adó hárítható át. Az
Áfa-törvény 2. számú mellékletében felsorolt termékértékesítésről és
szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany a "Mentes az adó
alól" kifejezést tünteti fel.
14. § (1) Ha a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő
okmány kibocsátását követően az adóalany
a) az áthárított általános forgalmi adó összegét, illetve az annak
meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy
b) az általános forgalmi adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani,
vagy
c) a kibocsátott bizonylatot egyéb hiba miatt törli,
erről módosító számlát, egyszerűsített számlát, illetve számlát helyettesítő
okmányt bocsát ki.
(2) A módosító számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány
legalább a következőket tartalmazza:
a) a módosítás tényére utaló jelzést;
b) az eredeti számla, egyszerűsített számla, illetve számlát helyettesítő
okmány azonosításához szükséges adatokat;
c) a módosításnak megfelelő új tételeket.
A nyugtaadási kötelezettség
15. § (1) Ha a 13. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az
adóalany egyszerűsített számlát vagy számlát nem bocsátott ki, akkor
köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Áfa-törvény
előírásainak megfelelő nyugtát kibocsátani.
(2) Nem kell nyugtát kibocsátani újság és folyóirat árusítása, vagy
kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve
kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált
szolgáltatás esetén, e tevékenység tekintetében.
IV. Fejezet
Egyes más adókra, számviteli kötelezettségekre vonatkozó különös szabályok
Általános forgalmi adó
16. § (1) Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés
alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó alanyisága a bejelentés
napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az Áfa-törvénynek
a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt
volna, azzal, hogy
a) amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó kivonja
a bevételszerző tevékenység alól, úgy arra az Áfa-törvény 7. § (1)
bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettségét teljesítenie kell;
b) a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott
bevallásában az Áfa-törvény 38-39. §-a szerinti, az előzetesen felszámított
adó megosztására vonatkozó szabályokat csak a bejelentés évében beszerzett
tárgyi eszközre (ideértve az ingatlant is) kell alkalmaznia;
c) ha a megszűnéshez kapcsolódó bevallásában meghatározott elszámolandó adó
negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;
d) az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)-c) pontban
foglaltak alól.
(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles
termékimport esetén a vámhatóság kivetése alapján az általános forgalmi adót
megfizetni.
(3) Az adóalany a külön jogszabály szerint a külföldi utasnak visszatérített
általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti
figyelembe.
(4) Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a
későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adó-levonási jogot.
(5) Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési
kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában
megszerzett bevételnek minősült.
(6) Az általános forgalmi adó alanya az Áfa-törvény 36. § (4) bekezdés b)
pontjában foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja az adóalanyként lezárt
adóévben beszerzett termék tekintetében, még akkor sem, ha korábbi
ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja
el.
Személyi jövedelemadó
17. § (1) Az egyéni vállalkozó a bejelentés adóévében a személyi
jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint
a) megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a
továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tart nyilván, amíg
adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti vagy a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást alkalmaz;
b) nyilvántartásba veszi fennálló pénztartalékát, és azt adóbevallásában
évenként feltünteti.
(2) Az egyéni vállalkozó adóalany az adóévre nem alkalmazza a személyi
jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a
vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy az átalányadózást alkalmazó
egyéni vállalkozóra, valamint a cégautó adóra vonatkozó rendelkezéseit. E
rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként,
munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.
(3) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól
függetlenül - vállalkozói osztalékalapnak minősül az (1) bekezdés b) pontja
szerint nyilvántartásba vett pénztartalék csökkenése, valamint a
nyilvántartott pénztartalék, ha egyéni vállalkozói jogállása megszűnik.
(4) Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja a személyi jövedelemadóról szóló
törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az egyéni vállalkozó
átalányadózására vonatkozó rendelkezéseit
a) az adóévben, ha az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette
volna meg;
b) az adóévet követő adóévben, ha adóalanyisága év közben szűnt meg.
(5) A (4) bekezdésben nem említett esetben az egyéni vállalkozó a változás
bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó
rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában
megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi
feltételnek.
(6) Az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnésének
adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - a személyi
jövedelemadóról szóló törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései
megfelelő alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít minden olyan
eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
(7) Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a
személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást
(juttatást), valamint a tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak az
adóalanyként lezárt adóévre jutó értékcsökkenési leírását a személyi
jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni.
(8) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított nem anyagi
jószág, tárgyi eszköz alapján a magánszemély csak annyiban jogosult az
adóalanyiság megszűnése után költséget elszámolni, amennyiben rendelkezik az
értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához szükséges, más által
kibocsátott bizonylattal.
(9) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző
időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama
tekintetében. Az adóalanyként lezárt egyes adóévekben a megelőző időszakból
fennmaradt, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben a
vállalkozói jövedelem megállapításánál érvényesíthető összes elhatárolt
veszteségből 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(10) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan
adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról
szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet
igénybe.
18. § (1) A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre vonatkozó
beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig
megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben
nyilatkozik arról, hogy a következő adóévben az evával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény
rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött
tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés
alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a
rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként
megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az
immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv
szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját
elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a
jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló -
kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az
egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett
immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti
társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni
adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 20 százaléka, amelyet az
adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten
bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő
két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó
adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve eva-bevallás
benyújtásával egyidejűleg megfizet.
(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany
az adóévre nem alkalmazza a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az
adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból származó jövedelemre, a
vállalkozásból kivont jövedelemre és a cégautó adóra vonatkozó
rendelkezéseit. A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság adóalany által a tagja részére tagi jogviszonyára tekintettel
juttatott bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag
által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a tag jövedelmének
meghatározásakor nem kell figyelembe venni.
(5) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany - a (4) bekezdésben
foglaltaktól eltérően - a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az
adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból származó jövedelemre vagy a
vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha
adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó
adatai között kimutatott saját tőke terhére jóváhagyott osztalék,
részesedés, jegyzett tőke leszállítás, tagi jogviszony megszűnésére
tekintettel - ide értve e jogcímeken kötelezettségként kimutatott összegeket
is - juttat bevételt tagja részére. Az említett forrásokat és a források
változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az
adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti
veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék
terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett
eredménytartalék terhére számolja el.
(6) A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság adóalany mérlegében kimutatott, tagi jogviszony
megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak
(örökösének, jogutódjának) fizetett összegre a személyi jövedelemadóról
szóló törvény vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
(7) Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó
napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó
jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az
árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (8) bekezdés
szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján
arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba
befektetett összegnek kell tekinteni.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a
vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:
a) az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg
szerinti eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai
szerint teljesítette;
b) az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében
kimutatott saját tőkét - levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott
értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót
kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéket -, ha az
adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint
teljesítette.
Társasági adó
19. § (1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek az átalakulásra
irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a
következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint
teljesíti.
(2) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a
bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall
be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha
azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg,
nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(3) Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi
eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó
alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton
feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg, azzal, hogy az
adóalanyiság időtartamára azt elszámoltnak kell tekinteni.
(4) Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján költségnek
minősülő kiadást (juttatást), valamint az immateriális jószágoknak és a
tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre jutó értékcsökkenési
leírását, valamint az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben
kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév
(üzleti év) beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét a
társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell
tekinteni.
(5) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző
időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama
tekintetében. Az adóalanyként lezárt egyes adóévekben a megelőző időszakból
fennmaradt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az
adóévben az adóalap megállapításánál érvényesíthető összes elhatárolt
veszteségből 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(6) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan
adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú
adóévben vehet igénybe.
(7) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az e
törvény szerinti adóalanyisága megszűnését követő adóévre vonatkozó
bevallása alapján fizet először társaságiadó-előleget.
(8) Az e törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első
adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt
a) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó
mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről
készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a
kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a
saját termelésű készlet értéke;
b) növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó
mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről
készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a
jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését
megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó
része;
c) csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében
az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság
időszakában megszerzett bevételként számolt el.
Számviteli kötelezettségek
20. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében
az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a
szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is.
(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év
beszámolójának eredménykimutatásában - a társasági adó helyett - a fizetendő
eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként.
(3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az
adóalanyiság elvesztésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles - a
számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót készíteni és azt a
mérlegfordulónapot követő 150 napon belül letétbe helyezni. Ez esetben a
naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő
időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek
minősül.
(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság felszámolása, végelszámolása esetén a
csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző
nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembe vételével
készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
VI. Fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
Értelmező rendelkezések
21. § E törvény alkalmazásában:
1. egyéni vállalkozó:
a) a vállalkozói igazolvánnyal (ideértve az egyéni vállalkozásról szóló
törvény hatályba lépését megelőzően kiadott magánkereskedői és
iparigazolványt, működési engedélyt is) rendelkező magánszemély,
b) a közjegyző,
c) az önálló bírósági végrehajtó,
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő,
e) az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda
tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja),
f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal
rendelkező magánszemély,
g) a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel
rendelkező magánszemély;
2. kapott előleg: az adóalany által a termékértékesítés vagy a
szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően megszerzett, az ellenértékbe
beszámítható, általános forgalmi adót is tartalmazó pénzösszeg.
Vegyes rendelkezések
22. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyra a gazdasági társaságokra
vonatkozóan más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény
szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel,
valamint az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak.
(2) Az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és
szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke
terhére történő felemelését.
(3) Az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére
vonatkozó jövedelemigazoláson azt a tényt tünteti fel, hogy az adózó az eva
alanya volt.
(4) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti
becsléssel állapítja meg az adóalapot, ha az adózó az adómegállapítási
időszakra vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg. A becslés
során előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem lehet
megállapítani.
(5) Az e törvény szerinti adóalanyiság a 2003. és a 2004. évre való
választása szempontjából egyéni vállalkozónak kell tekinteni mindazokat,
akik az adott tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2001-ben vag
y 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozókra
vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget.
Hatályba lépés
23. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével -
2003. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2003. január
1-jével kezdődő adóévre kell alkalmazni.
(2) A 10. § a kihirdetés napján lép hatályba.
(3) A 16. § (1) bekezdése szerinti, az előzetesen felszámított általános
forgalmi adó megosztására vonatkozó kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át
követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell első ízben alkalmazni.
Módosuló jogszabályok
24. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Áfa-törvény 2. §-a a
következő mondattal egészül ki:
"E törvény rendelkezéseit az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény
szerinti adóalanyokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény kifejezetten előírja."
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa-törvény 32. §-a (1)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó
összegéből [48. § (1) bekezdése] levonja/
"a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és
szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany - ideértve átalakulás esetén
annak jogelődjét is -, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított;"
25. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete a
következő 12. ponttal egészül ki:
"12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely
az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül."
26. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az
üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben előírt
feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni,
amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény
hatálya alá.
(3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól e
törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságra a jogelőd nélkül alapított
vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól e
törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságnak - tételes leltározással
alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó
mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen
fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő
összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a
céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó
mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval
kell ellenőriztetni.
(5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság beszámolójának kiegészítő mellékletében - az (1)-(4) bekezdés
előírásaival összefüggésben - utalni kell arra, ha számviteli
(nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől
átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá - az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól - átkerülve (visszatérve)
először készít beszámolót."
27. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a helyi adókról szóló 1990.
évi C. törvény a 39. §-át követően a következő alcímmel, továbbá a 39/A. §-t
követően a következő 39/B. §-sal egészül ki:
"Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának
egyszerűsített meghatározása"
"39/B. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó
vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban
foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának
50 %-ában is megállapíthatja.
(2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre
választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell
megtenni.
(3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény
hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év
hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint
kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt
feltételek egyébként fennállnak.
(4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény
hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s
ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható
adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság
megállapítja az adóelőleg összegét.
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről
szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben
meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre
már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét
megfizeti, illetve igényelheti vissza."
28. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) a következő
29/A. §-sal egészül ki:
"29/A. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva)
szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3)
bekezdésében meghatározott járulékokat - a 29. §-ban meghatározott
járulékalaptól eltérően - a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes
minimálbér után fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés alapján járulékot fizető egyéni vállalkozó
járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni
kell a 29. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit.
(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni
vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése
érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (1)-(3)
bekezdés szerinti járulékokat az (1) bekezdésben meghatározott
járulékalapnál (minimálbérnél) magasabb járulékalap után fizeti meg. A
nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év
december 20-áig, azt követően az eva bevallásával egyidejűleg kell az állami
adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható
okiratnak minősül.
(4) A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdésében említett, az egyszerűsített
vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározott járulékokat - a 29. §-ban meghatározott
járulékalaptól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló
törvényben (a továbbiakban: Eva. tv.) meghatározott adóalap 4 százaléka után
fizeti meg."
(2) A Tbj. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó
járulékbevallási és megfizetési kötelezettségének - figyelemmel az Art.
előírásaira is - az Eva. tv-ben az eva (eva előleg) megfizetésére és
bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az egyszerűsített
vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó a 29/A. § (3) bekezdésében
meghatározott járulékalap után a társadalombiztosítási járulékot, az
egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot négy egyenlő részletben fizeti
meg."
(3) A Tbj. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot - az (1) bekezdésben
meghatározott járulékalaptól eltérően - az Eva. tv.-ben meghatározott
adóalap 10 százaléka után fizeti meg."
29. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egészségügyi
hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tételes egészségügyi hozzájárulás az Szja szerinti egyéni vállalkozót
és az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozót akkor
terheli, ha nem áll a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
jogviszonyban."
Melléklet a 2002. évi . törvényhez
A nyilvántartási kötelezettség teljesítése
Az adóalany - a 4. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -
nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e Melléklet
rendelkezéseinek figyelembe vételével jár el.
I. A bizonylat
1. Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat,
amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és
amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat
magyar nyelven is fel van tüntetve. Az adózó által kibocsátott számla,
egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta adattartalmát az
általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint, a bizonylatok
adóigazgatási azonosításra való alkalmasságáról, valamint a nyugta adását
biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról rendelkező külön jogszabály
figyelembe vételével határozza meg.
2. A bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - az adóalany képviseletére jogosult
személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ide
értve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) az
adóalany azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
3. A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor
módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő
módon keresztülvezetésre kerül.
4. A számlának, egyszerűsített számlának, számlát helyettesítő okmánynak nem
minősülő bizonylat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) az adóalany neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye),
valamint adószáma;
d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye),
valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a
kiállító nem azonos az adózóval;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel
összege, megszerzésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;
h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául
szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése,
amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés
ellenőrzéséhez szükséges.
5. Bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel
ellátott elektronikus dokumentum, irat is alkalmazható, feltéve, hogy
megfelel e törvény előírásainak és a hitelesítés-szolgáltató által
kibocsátott tanúsítvány érvényessége az adó megállapításához való jog
elévüléséig ellenőrizhető.
II. A szigorú számadási kötelezettség
1. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez
kapcsolódó bizonylatot, valamint az általános forgalmi adóról szóló
törvényben meghatározott számlát, egyszerűsített számlát és nyugtát, továbbá
minden olyan bizonylatot, amelyért az értékét meghaladó vagy a rajta
feltüntetett értéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek
illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
2. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot kiállítót terheli. A
szigorú számadás alá vont bizonylatról a kezelésükkel megbízott vagy a
kibocsátásukra jogosult személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely
biztosítja a bizonylattal történő elszámolást.
III. Az egyes nyilvántartások
1. Az adózó valamennyi, az eva alapjába tartozó bevételéről nyilvántartást
vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének időpontja;
c) a bizonylat sorszáma vagy más azonosítója;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, kamat,
kötbér, kártérítés);
e) a bevétel összege.
2. Az adózó külön nyilvántartást vezet minden olyan adóról és járulékról,
amellyel összefüggésben adómegállapítási, -bevallási, -fizetési vagy
adatszolgáltatási kötelezettség terheli. E nyilvántartás adónként,
járulékonként a következő adatokat tartalmazza:
a) az adó, a járulék megnevezése;
b) az adó, az adóelőleg, a járulék esedékességének időpontja;
c) az adó, az adóelőleg, a járulék alapja (szükség esetén az annak
megállapításánál figyelembe vett csökkentő tételek jogcímek szerint);
d) az adó, az adóelőleg, a járulék mértéke;
f) az adó, az adóelőleg, a járulék összegét csökkentő tételek jogcímek
szerint (ideértve az adóra, a járulékra tekintettel már befizetett
adóelőleget is);
g) a fizetendő adó, adóelőleg, járulék;
h) a megfizetés időpontja;
i) a bevallás időpontja.
3. Az adózó külön nyilvántartást vezet a szigorú számadású nyomtatványokról.
E nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyomtatvány neve és számjele;
b) a beszerzés kelte;
c) a tömb sorszáma ("-tól - -ig");
d) a használatbavétel kelte;
e) a felhasználás kelte;
f) a kiselejtezés kelte.
----- Original Message -----
From: "Solt Péter" <[EMAIL PROTECTED]>
To: <[EMAIL PROTECTED]>
Sent: Thursday, October 03, 2002 8:15 AM
Subject: RE: EVA
> Valaki irt egy-ket oldalas ismertetot az EVA-rol a het elejen, vagy mult
het
> vegen, de buta modon mar kidobtam. Az arhivumunkban nem igazodtam el,
ezert
> kerem szepen a potlast, akar maganban.
>
> koszi
> SP
>
> _______________________________________________
> Akta maillist - [EMAIL PROTECTED]
> http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
_______________________________________________
Akta maillist - [EMAIL PROTECTED]
http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
