A jövő évi adóváltozásokról Részlet Az Adó-kódex 2002/7-8. számának bevezetőjéből
Az adó- és járulékrendszerben a 2003. és a 2004. évre vonatkozó módosítások a gazdaság versenyképességének erősödését és az igazságos közteherviselés elvének érvényesülését szolgálják. Ennek elsődleges adópolitikai eszköze a közterhek érdemi csökkentése, valamint célzott, a beruházásokat és a megtakarításokat ösztönző kedvezmények kialakítása. A 2003. évi adó- és járulékpolitikai intézkedések a kormány programjában szereplő célok megvalósításának második lépését jelentik, a GDP-hez viszonyított jövedelemközpontosítás kevesebb, mint 1 százalékpontos csökkenése mellett. A változtatások - a személyi jövedelemadóztatás módosítása által - alapvetően a lakosság számára eredményeznek tehercsökkenést. A lakosságot érintő adóterhelés már az első "100 napos program" végrehajtása révén 2002-ben várhatóan mintegy 1 százalékponttal mérséklődik. E program eredményeire építve a 2003-ra és a 2004-re vonatkozó adótábla (adósávok és adómértékek) további, mintegy másfél-másfél százalékpontos adóterhelés- csökkentést tesznek majd lehetővé. Az adóterhelés-mérséklés javítja a bérköltség- versenyképességet, és egyben elősegíti a munkanélküliség alacsony szintjének és a magasabb foglalkoztatási aránynak az elérését. A közterhek mérséklése lehetővé teszi, hogy a reálkeresetek alacsonyabb bérkiáramlás mellett is emelkedjenek. A vállalkozások terheit is lényegesen (mintegy 40 milliárd forinttal) csökkenti a tételes egészségügyi hozzájárulás összegének mérséklése - amely a foglalkoztatás költségeinek mérséklését is eredményezi -, valamint az adómentes, beruházási célú fejlesztési tartalékra vonatkozó új szabályozás kialakítása. Az alábbiakban a módosítások fő irányaira koncentrálva mutatjuk be a legfontosabb változások lényegét. (A részletek és a gyakorlati tudnivalók ismertetésére a további önálló részekben kerül sor.) A személyi jövedelemadó-terhelés csökkenése A módosítások közül a legfontosabb, hogy 2003. és 2004. évekre megvalósul a munkavállalók személyi jövedelemadó- terheinek mérséklése az adójóváírás növelésével, és 2004- től az adótábla adósávjainak szélesítésével. Az adótábla 2003. évi sávhatárai növekedésének mértéke meghaladja mind az infláció, mind a várható bruttó keresetnövekedés mértékét. Az alsó sávhatár 8,3 százalékkal, a középső 12,5 százalékkal emelkedik, amely 4,5-5 százalékos infláció és mintegy 8-9 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett adóterhelés csökkenést eredményez. Jövőre az adójóváírás teljes igénybevételének határa az évi 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer, összege pedig éves szinten 60 ezer forintról 108 ezer forintra emelkedik. Részleges igénybevételére pedig - a 2002. évi eredeti 1 millió 400 ezer, az évközben megemelt 1 millió 533 ezer forintos jövedelemhatár helyett - jövőre 1 millió 950 ezer, vagyis felső határon havi bruttó 162 500 forint keresetig lesz lehetőség. Ezzel emelkedik az adójóváírást részben vagy egészben igénybe venni tudók száma. Ebből következően az átlagos keresetnövekedésben részesülő munkavállaló adóterhelése csökken, és nem nő amiatt, mert bérnövekedése már egy magasabb sávban adózik. A 2002. évi szeptemberi intézkedések nélkül az átlagos személyi jövedelemadó-terhelés 2002-ben 22,9 százalék lenne, ha a "100 napos program" intézkedéseit figyelembe vesszük, akkor a terhelés 22 százalék körül alakul. Az elfogadott adótábla és adójóváírás mellett a személyi jövedelemadó terhelés 2003-ra 20,5 százalékra csökken. Az adótábla és az adójóváírás módosítása csaknem hárommillió állampolgárt érint kedvezően. Miután az adótábla sávjai 2004-re tovább szélesednek és mérséklődnek az adókulcsok, az átlagos jövedelemadó-terhelés 2004-re tovább csökken, várhatóan 19,2 százalék lesz. A kormány programjával összhangban a megtakarítások ösztönzése, a tőzsde fejlesztése, a tőzsdei forgalom élénkítése érdekében a tőzsdei ügyleteken elért, árfolyamnyereségből származó jövedelem után fizetendő adó nulla százalékra módosul. Az adóterhelés megszüntetése érdekében 2003. január 1-jétől kamatból származó jövedelemnek minősül - azaz 0 százalékos adómérték alá esik - a magánszemély által belföldön működő tőzsdén kötött ügylet keretében megszerzett jövedelem. Az adóterhelés csökkentését is szolgálja az osztalék adóztatásának módosítása: megmarad az osztott (20 és 35 százalékos) adókulcs, de a 35 százalékos mérték alá eső rész után nem kell a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni. A kifizetett osztalékból 20 százalékos adókulcs alá a magánszemély vagyoni betétje alapján számított saját tőkerészének - a jegybanki alapkamat kétszerese helyett - a 30 százaléka tartozik. Emelkedik a munkáltató által adómentesen természetben adható étkezés összege havi 2200 forintról 4000 forintra, továbbá a fogyasztásra tekintettel a vásárlásra jogosító utalvány adómentes határa 1400 forintról 2000 forintra, valamint az üdülési csekk értékéből adott engedmény, de legfeljebb az év első napján érvényes minimálbér havi összegéig. Az egyenlő közteherviselés elvét szolgálja, hogy 2003. január 1-jétől nem minősül természetbeni juttatásnak az értékpapír formájában juttatott jövedelem. Az új előírások szerint e jövedelem adókötelezettségét a felek közötti jogviszony jellege dönti el. Változatlanul érvényben marad az a szabály, hogy nyilvános körülmények között alapított vételi jog, jegyzési jog gyakorlásával a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. A munkavállalói tulajdonlás ösztönzése érdekében a munkavállaló által az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékhez kedvezmény kapcsolódik. A dolgozói részvény, dolgozói üzletrész esetében adókötelezettség - szemben a hatályos szabályozás szerinti "azonnali" adóztatással - akkor keletkezik, ha a dolgozó a részvényt, az üzletrészt átruházza, és az ilyenkor keletkező jövedelem árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Ha a részvény, az üzletrész bevonására, átalakítására kerül sor, akkor a keletkező árfolyamnyereség a dolgozónál munkaviszonyból származó jövedelemnek, a dolgozó örökösénél egyéb jövedelemnek minősül. Ezen túlmenően új ösztönző elemként lép életbe a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem kedvezményes adózása, ha a szerzést követő három éven belül a magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, és ezen időszak alatt megtartja a program keretében szerzett értékpapírt. Bővebben az Adó-kódex 2002/7-8. számában olvashat a változásokról SZG _______________________________________________ Akta maillist - [EMAIL PROTECTED] http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
