Kedves Zara László úr! Érdeklődéssel olvastuk a legfrissebb Üzleti7-ben megjelent cikkét. Különösen az tetszett, hogy toleránsan közelítette meg a témát, sőt más véleményeknek is utat engedve próbálta magyarázni az új szabály lényegét. Ez számunkra rendkívül szimpatikus.
A cikkben három apróság tűnt fel: 1. A folyamatos teljesítés köréből Ön szerint automatikusan kikerült egy sor közszolgáltatás (pl. hulladékgyűjtés). Ezzel szemben a KJK-Kerszöv Kft. által kiadott ADÓ 2003/1-2. 50. oldalán, Fejes Rita cikkében szélesebbre tárja a kaput, amin kiözönlik az összes közszolgáltatás, miután a Ptk kommentárjára támaszkodva, Ő a fogyasztóvédelmi-törvény és az állami vállalatok körét meghatározó MT rendelet előírásaival hozakodik elő. Érdekes. Ez ismét csak a tisztánlátást segíti elő... Még jó, hogy ilyen érintett vállalat nincs a köreinkben, csupán a számláikat kell befogadnunk... 2. A cikk második részében a könyvviteli szolgáltatás kapcsán azt említi, hogy az időszakra vonatkozó elszámolás biztosan nem érintheti azt az időszakot, amelyre a könyvelést vonatkoztatták, csak azt amelyikben végezték. Szerintünk éppen itt mutatkozik meg a jogszabály legfontosabb fogyatékossága. A megengedő "vagy" mellett álló két lehetőség közül az egyik, a "meghatározott időszakra állapítják meg" korántsem jelentheti a könyvelési munka időszakát, hiszen a könyvelő nem január 10 és január 20 közötti munkájának ellenértékét kéri meg, hanem a vonatkozási időszakra vetíti azt. Ha elfogadnánk, hogy az Ön álláspontja szerint nem a tárgyhónap, hanem a következő hónap utolsó napja lenne a teljesítési időpont, akkor a könyvelő szerződésében nem vonatkozási időszakot, hanem munkavégzési időszakot jelölne meg, amely így szembe kerülne a könyvviteli szolgáltatás legfőbb jellemzőjével, a havidíjjal. Így szinte mindegyik ilyen szerződésből a havidíj fogalmát száműzni kellene. Ez pedig ellentmond a szerződési szabadságnak. 3. A könyvvizsgálati szolgáltatás kapcsán az előleg felvetése és értelmezése kissé sántít, hiszen az ilyen szolgáltatás elvállalása megbízási szerződésnek, s nem vállalkozási szerződésnek minősül (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VI.21. 996/1993/4. szám alatti határozat). Ez annak ellenére így van, hogy az ügy ellátása szükségképpen együtt jár bizonyos dokumentumok (pl. jelentés) elkészítésével is. Az ilyen tevékenység ellátása során a könyvvizsgáló, mint megbízott, csak arra kötelezheti magát, hogy kellő gondossággal a jogszabályok és a szakmai követelmények betartásával jár el. Azt az eredményt azonban nyilvánvalóan nem vállalhatja, hogy a véleményét biztosan kibocsájtja, hiszen ez a megbízó tevékenységében rejlő számos ok miatt meghiúsulhat. Ezért az ilyen megbízás korábban akár folyamatos teljesítés is lehetett, kinek-így-kinek-úgy volt értelmezhető a szabály. Megjegyzem az E&Y - aki vélhetőleg nem nevezhető körültekintés nélkül eljáró cégnek - szintén folyamatos szolgáltatásnak tekintette még 2002-ben az éves könyvvizsgálati szolgáltatásait. A rendszeres jellegű számviteli szolgáltatásokra vonatkozó megbízást azonban szakaszosan, adott időszakban felmerülő tevékenységek ellenértékeként is lehet értelmezni. Ezért nem kifogásolható, ha az adott éves szinten meghatározott, de részösszegekre bontott díjösszegek a könyvvizsgálati munka kapcsán felmerülő és szerződésben rögzített teljesítésekhez és azok időpontjaihoz tapadnak. (Mi ez utóbbi módszert a könyvvizsgálat "alapoktól való felépítésének" szoktuk hívni) Egyébként Pénzely Márta főosztályvezető asszony azt a bizonyos várva-várt PM-APEH iránymutatást úgy ígérte, hogy az "hamarosan" ki lesz bocsájtva. Tisztelettel __________________________________ Ruszin Zsolt FairConto _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
