Azt hallom, hogy 2002-től az, akinek a követelésállománya nem változott jelentősen 2002-ben, most rosszabbul jár, mint a
céltartalékos időkben. Az ok, hogy állítólag csökkentő tétel (a visszaírt értékvesztés mellett) legfeljebb az adóévben újonnan megképzett
értékvesztés lehet. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben felborul az idáig megszokott rend, 2002-ben hirtelen akár óriási plusz adófizetési
teher keletkezhet. A gondot okozó rész a törvényben a 7. paragrafus 9. bekezdése:
"Az (1) bekezdés ny) pontjának alkalmazásában az értékvesztés elismert mértéke az adóévben a követelésekre elszámolt értékvesztés,
de legfeljebb az adóév utolsó napján késedelemben lévő követelések bekerülési értékének a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka..."
A tao levezetésében növelő a számvitel szerint ráképzett értékvesztés (8-asok 2002-ben) és a 2001-es követelésekre az adótv. kulcsaival
számított összeg, csökkentő a visszaírt értékvesztés (9-esek 2002-ben) és az adótv. szerinti 2002-ben képzett értékvesztés - viszont ez
maximum a 8-as egyenlegéig terjedhet 2002-ben ("...elismert mértéke az adóévben a követelésekre elszámolt értékvesztés...").
Kérdésem, hogy szerintetek a törvény szövegében az "elszámolt" szó a kiszámolt értékvesztést jelenti, vagy a megképzettet. Ha az utóbbit,
akkor gyökeresen változott az adótv. a követelésekre képzett értékvesztés - céltartalék vonatkozásában.
Kálmán
_______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
