Sziasztok!
Elég összetett kérdés... az egyes vonatkozó törvények a biztosításokkal kapcsolatban alapfogalmi szinten sem kompatibilisek egymással. (nekem sokat segítettél volna, ha nem a konkrétumok helyén nem XXX ill. YYY áll) Ettől függetlenül megkísérlem összefoglalni: - bár a Bit nevesítette a befektetéshez kötött életbiztosítás fogalmát, az adótörvényekben ez nem jelent meg - a befektetéshez kötött életbiztosítások a magyar biztosítási piacon 1997 tavaszán jelentek meg - az SZJA törvény 7.sz. mellékletének változásaiból egyértelmű, hogy a törvényalkotó tudott az ilyen típusú biztosítások megjelenéséről és esetleges kiskapuiról: így a melléklet évről évre változó szövegébe bekerültek olyan szabályozások, amelyek - bár nem nevesítették, hogy befektetéshez kötött biztosításról van szó - egyértelműen az ilyen típusú biztosításokban megjelenő újdonságok kihasználását szabályozták (eseti díj, részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás) Mégis maradt egy kiskapu: az egyik társaság 1998-ban előjött egy határozatlan tartamú (élethosszig szóló) befektetéshez kötött biztosítással. A társaság célja az volt, hogy rugalmas szolgáltatást nyújtson az ügyfeleknek. Mivel a tartam határozatlan, ezért elérési/lejárati szolgáltatás nincs. Így a szolgáltatás alapján ez a biztosítás egyértelműen haláleseti (kockázati) biztosításnak minősül. Ez önmagában nem jelentene újdonságot, hiszen a nyugati piacon elterjedt az ún. whole-life biztosítás, ez lényegében annak egy speciális változata. A gyakorlatban ez a biztosítás jellemzően nem haláleseti funkciót lát el. Az igazi cél egy hosszútávú tőkegyűjtés, az újdonság itt annyiban jelent meg, hogy a tartam mértékét nem kellett előre eldönteni. Amikor a szerződő úgy dönt, hogy ki szeretné venni a pénzét, megteheti - nem szolgáltatás, hanem maradékjog (visszavásárlás) formájában. Ha ezt túl korán teszi, akkor kevesebbet kap vissza - a visszavásárlási táblázat arra motiválja a szerződőt, hogy hosszútávon takarékoskodjon (jó esetben ezt az üzletkötő el is mondta neki). A maradékjog alkalmazásával felvett szolgáltatás a 2000. évben az SZJA törvényben több ponton is megjelenik... Bár ez a biztosítási forma alapvetően a tőkegyűjtést szolgálja, néhány szemfüles ember rájött, hogy a szerződésben kizárólag haláleseti szolgáltatás szerepel - ergo ez egy kockázati életbiztosítás. (Nincs semmi, ami ezt cáfolná). A dolog ott kezd érdekessé válni, ha elkezdjük a "céges" biztosítások lehetőségét vizsgálni: a kifizető által megfizetett kockázati életbiztosítás díja SZJA-mentes... Mivel a visszavásárlási érték a tartam elején drasztikusan alacsony - egyes cégeknél 2 évig 0 -, ezért önmagában a fenti konstrukció nem ösztönöz adókikerülésre. 2000 óta az SZJA törvény külön szabályozza azt az esetet, amikor egy eredetileg adómentes díjú biztosításból a biztosított - a szerződésbe való belépést követően, maradékjog (visszavásárlás) alkalmazásával - mégis jövedelemhez jut. Ekkor maga a szolgáltatás adózik. (SZJA Tv 28/11) Az igazi botrány akkor tört ki, amikor egyes biztosítók olyan termékeket dolgoztak ki, ami rövid távon is gazdaságossá tette a pénz ilyetén módon való kivonását. Lehetővé tették, hogy egy nagyobb egyszeri díj elhelyezését követő néhány héttel - minimális költség levonása után - a szerződésbe időközben belépő biztosított kivonhassa a pénzt. Így a 40 % SZJA előleg levonása után, 11 % EHO megfizetését követően is kedvezőbb feltételekkel tudták a cégek a pénzt kiáramoltatni, mintha azt bérként tennék... Bár a téma körül még ma is rengeteg a félreértés, egyértelmű szabályozás nem született, annál több egyedi állásfoglalás. Megítélésem szerint ha egy cég az ilyen típusú szerződéseket arra használja, hogy egy vagy több dolgozójának éveken keresztül tőkét gyűjtsön - ezen idő alatt a szerződés valóban tiszta kockázati biztosításként működik, a dolgozó semmilyen formában ez idő alatt pénzhez nem juthat -, majd a szerződést és a vele járó jogokat egy későbbi időpontban átadja a dolgozónak, azzal nem lesz semmi gond. Ha azonban ezt túl rövid idő alatt teszi, akkor az adóhatóság azt fogja feltételezni, hogy egy burkolt bérkifizetés történt. tozoo ----- Original Message ----- From: "Csirke Gábor" <[EMAIL PROTECTED]> To: <[EMAIL PROTECTED]> Sent: Monday, March 24, 2003 5:59 PM Subject: Biztositas megitelese > Sziasztok! > > Mi a velemenyetek errol? Egy par evvel ezelott atragtam a temat, de mar nem > emlekszem a vegere. Ha van valakinek anyaga vagy velemenye a temaban > szivesen vennem! > > ________________________________________________ > Csirke Gabor > Lap - Ado 2000 > > > XXX Elet - es Nyugdijbiztosito Rt. > > Tajekoztato YYY befekteteshez kotott eletbiztositas adojogi megitelesehez > > Az YYY biztositas a biztositointeszetekrol s a biztositasi tevekenysegrol > szolo 1995. evi XCVI. torveny (Bit) 2. sz. mellellet 3. pontja alapjan un. > "befektetesi egysegekhez kotott" eletbiztositas. Ez az eletbiztositasi tipus > a Bit a modositasarol rendelkezo 2000. evi XCVIII. 110. § (1) bekezdes a) > pontja alapjan nevesitette. > > Tekintettel arra, hogy a torvenymodositas 2001. januar 1. napjan lepett > hatalyba, a szemelyi jovedelemadorol szolo 1995. evi CXVII. torveny (Szja > tv.) nem ter ki kulon erre a biztositasi tipusra. Ebbol adodoan a biztositas > adojogi megitelesere csak kovetkeztetni lehet. > > A szemelyi jovedelemadorol szolo 1995. evi CXVII. torveny 1. szamu > mellekletenek 6.3 pontja alapjan a karok megterulese, a kockazatok viselese > koreben adomentes az a jovedelem, amelyet a maganszemelynek, mint > biztositottnak juttat a kifizeto a belfoldi szekhelyu biztositointezettel > kotott kockazati (halal esetere szolo) eletbiztositas, a balesetbiztositas, > a teljes es vegleges munkakeptelensegre szolo betegsegbiztositas dijanak > fizetese formajaban. > > A Tarsasagunk altal kiadott szerzodesi feltetelek alapjan az YYY > biztositasnal biztositasi esemenynek a biztositott halala, vagy a kiegeszito > biztositasok kulonos feltetelei szerint bekovetkezo biztositasi esemeny > minosul. Ezzel a biztositas a kockazati eletbiztositas ismerveit is > megvalositja. > > Ennek ellenere a Bagyar Biztositok Szovetsege (MABISZ) az ilyen tipusu > szerzodesek megitelesere kiadott allasfolalasaban - az egyertelmu torvenyi > rendelkezes hianyara tekintettel - az egesz eletre szolo es a hatarozatlan > tartalmu befektetesi egysegekhez kotott biztositasokat nem sorolta a > kockazati biztositasok koze. > > A MABISZ allaspontjat es a XXX Elet - es Nyugdijbiztosito Rt. is osztja, igy > a befektetesi egysegekhez kotott eletbiztositas kockazati biztositaskent > torteno ertekesiteset nem tamogaja. > > A befektetesi egysegekhez kotott eletbiztositasok egyertelmu jogi > megitelesere kizarolag akkor kerulne sor, ha ezen tipusu eletbiztositasokkal > a Bit - hez hasonloan az Szja torveny is foglalkozna. > > A fentiekbol kitunoen a biztositointezet allaspontja az adojogi > rendelkezesek ertelmezeseben es a torvenyhozo felteheto akaratanak > kovetkeztetesen alapul, igy az nem minosul nem minosul adozasi szempontbol > hitelels tajekoztatasnak. > > > > > _______________________________________________ > Akta mailing list > [EMAIL PROTECTED] > http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta > _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
