Kedves Ügyfélszolgálat! > Iktatószám: 1227024581 > [EMAIL PROTECTED]
> A személyi jövedelemadóról szóló törvény 63. § (2) > bekezdésében foglalt szabály, - miszerint a magánszemélynek > nem kell megfizetnie az ingatlan átruházásból származó > jövedelme utáni adót akkor sem, ha 12 hónappal korábban > vásárolt lakást, mint ahogy meglévő ingatlanát átruházta > volna -, a törvény technikai jellegű rendelkezése. > A szabály technikai jellege azt jelenti, hogy az adóhatóság > ilyen tényállás esetén nem vizsgálja, nem vizsgálhatja az > ingatlan pénzügyi forrását. Adott esetben ugyanis az > ingatlan átruházásból származó jövedelem lakáscélú > felhasználása fizikailag lehetetlen. Ezért nem kifogásolható, > hogy az ügyfél ilyen helyzetben hitel forrásból finanszírozza > meg a lakásvásárlást, majd az utóbb átruházott ingatlan > eladásából származó jövedelmét - mintegy technikailag > - ennek a lakásnak a vásárlására "fordítja" - elszámolja. Részünkről nagyon örülünk, hogy válaszuk ezen részében logikus és világos választ adtak: a lakáshitel törlesztésével az adózó azt a lakás vásárlására fordítja. Ezzel bebizonyosodott, hogy a 7003/2003 APEH irányelv III/13. pontja is hibás, miután az abban foglalktakhoz képest az esetek egy része kapcsán új következtetésre jutottak. > A hiteltörlesztés azonban továbbra sem számít lakáscélú > felhasználásnak. Többször jeleztük, hogy ezen állításuk, téves alapokon nyugszik. Az értelmezés során nem veszik figyelembe, hogy a lakáscélú felhasználásra "fordított" kifejezés korántsem irányul közvetlen kifizetésre. Furcsa, hogy a T. Adóhatóság mégis tudni véli, hogy a jogalkotó mit, milyen időpontban, és milyen forrásból tekint erre a célra való ráfordításnak! Állításuk szerint a jövedelem kizárólag akkor tekinthető az adózó által a lakásra fordítottnak, ha azt az adózó fizeti ki, lényegében bankjegyek, érmék, vagy banki átutalás keretében. Az adózó minden olyan kifizetése, amelyet nem Ő, hanem megbízásából valaki más teljesít kívül esik ezen a körön. Nem számíthatna tehát lakáscélú felhasználásának a pénzintézeti hitel, vagy kölcsön útján történt kiegyenlítés, de már forrás pl. baráti kölcsön sem. Pedig a külső források jelenértéken számítva azonos összegben visszafizetésre kerülnek, ahol a jelenlegi és jövőbeni érték különbözetét a kamat képezi. Ezért logikailag hibás az az álláspont, amely úgy értékeli a helyzetet, hogy a magánszemély által, de más forrásból történő lakáscélú kiadás nem a magánszemély kiadása. Az pedig végképp nem megállapítható, hogy az értékesítés során kapott összegből mennyi jut éppen a külső források kiegészítésére. > A lakáscélú hitel törlesztése címén kifizetett összegek > adókedvezményre jogosítják az adóst, amit a Szja tv. 38. §-a > alapján kell figyelembe venni. Bebizonyosodott, hogy az Adóhatóságot az "zavarja", hogy a hitelből való lakáscélú felhasználás, olcsó államilag támogatott hitelek útján, kapcsoló adókedvezménnyel igényelhető. Pedig ezzel a véleményével egyben merőben új és szokatlan feladatot meg kell tudni oldania. Vizsgálnia kellene a magánszemély külső forrásait, de nemcsak a pénzintézeti, hanem a más helyről származó hiteleket, kölcsönöket, ideértve még a kapott támogatásokat is! A hivatal tisztségviselői talán abban bíznak, hogy az ingatlan adásvételi szerződésében szerepel majd az összes külső finanszírozás adata. Ez azonban manapság divatjamúlt szokássá vált, és a szerződéses szabadság elvével amúgy is ellentétes lenne, ha egy előre még nem látható eseményt (pl. adott pénzintézetnél történő sikeres hiteligénylést) belefoglalnának az adásvételi szerződésbe, amely azt tartalmában egyébként sem érintheti. Ezzel az is belátható, hogy a támogatások és baráti kölcsönök még felderíthetetlenebb elemeivé válnának az eljárásnak. Az Adóhatóság tehát csak hirdeti, de a gyakorlatban amúgy sem képes alkalmazni az amúgy is jogsértő következtetéssel, a hajuknál fogva előrángatott indokait. Amennyiben a fenti irányelv III/13. pontját továbbra is ebben a formájában kívánják alkalmazni, annak megsemmisítése végett az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Az irányelv ezen rendelkezései alkotmányellenesek, mivel túlterjeszkednek a Szja tv. 63.§. (2) rendelkezéseink, így a Jat. 55.§. (2) előírásával szemben nem a jogszabály végrehajtásának hibás irányára és módszerére adnak ajánlást. Kérjük, hogy az Irányelvet módosítsák, illetve ismételten tekintsék át a hitelből történt lakáscélú felhasználás esetén a jogszabályhoz képest képviselt álláspontjukat. Üdvözlettel __________________________________ Ruszin Zsolt FairConto Office: 1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3. Home: 1042 Budapest, Virág u. 27 III/17. Tel/Fax: +36 1 399-1587 (Office) Fax: +36 1 399-1589 (Office) Tel/Fax: +36 1 370-8980 (Home) Mobil: +36 20 922-8470 E-mail: [EMAIL PROTECTED] E-mail: [EMAIL PROTECTED] WEB: www.fairconto.hu _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
