Sziasztok!

A multkor segiseget kertem toletek kulfoldi beltaggal kapcsolatban, de nem
nagyon tudott ra senki biztosat valaszolni.
Most elkuldom nektek az APEH-tol erkezett valaszt, talan hasznos lehet, ha
valakinek hasonlo kerdese akad.


Hivatkozással az APEH internetes ügyfélszolgálatához 2003. október 2-án
érkezett állásfoglalást kérő beadványára az alábbi tájékoztatást adom.

Kérdésére a válasz az alábbi jogszabályok alapján adható meg:


  a.. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
(továbbiakban: Tbj.).


  b.. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
(továbbiakban: Eht.).


  c.. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a
szociálpolitika területén történő együttműködésről szóló, 1961. szeptember
7. napján, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 5.
törvényerejű rendelet (továbbiakban: Egyezmény).


  d.. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény
(továbbiakban: Gt.).


A Gt. nem teszi a betéti társaság bel- és kültagjának kötelezettségévé a
társaság tevékenységében való személyes közreműködést, azt a társasági
szerződés írhatja elő, meghatározva annak tartalmát és módját [Gt. 82. §]. A
Gt. a betéti társaság esetében a személyes közreműködés teljesítésének
formájára nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, ezért az tagi jogviszony,
megbízási jogviszony és munkaviszony keretében is ellátható. A munkaviszony
létesítésének feltétele, hogy a munkáltató és a munkáltatói jogkör
gyakorlójának személye elváljon, illetve elválasztható legyen egymástól. A
Gt. szerint két vagy több beltagból álló társaságnál több beltag
gyakorolhatja a társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Ha a
beltagok munkaviszonyt létesítenének saját társaságukkal, így a munkáltatói
jogokat nem csak alkalmazottaik felett, hanem egymás felett is gyakorolnák
[Gt. 28. § (2) bekezdés]. Ez az egymás feletti kölcsönös munkáltatói
jogkörgyakorlás a munkaviszony lényegével alapvetően nem egyeztethető össze.
Megbízási jogviszony esetén is követelmény, hogy a megbízó és a megbízott
személye elváljon egymástól. A betéti társaság beltagja a munkáltatói és a
megbízói jogok gyakorlására kifejezetten és kizárólagosan felhatalmazható.
Ebben az esetben azonban nem létesíthet a társasággal munkaviszonyt és
megbízási jogviszonyt a vezető tisztségviselői feladatok ellátására, azt
csak tagi jogviszony keretében teheti meg. Ha a társaság egyik beltagját
kizárólagosan felruházza a munkáltató, megbízói jogkör gyakorlásával, akkor
a másik beltag köthet munkaszerződést vagy megbízási szerződést a
társasággal, azonban ez nem kötelező, tagsági jogviszony keretében is
megvalósulhat a közreműködés. A kültag, amennyiben személyes közreműködést
vállal a társaság működésében, megteheti tagi jogviszony, megbízási
jogviszony, illetve munkaviszony keretében.


Összegezve az előzőeket: a személyes közreműködés megvalósulhat oly módon,
hogy mind a beltagok, mind a kültagok tagi jogviszony keretében
közreműködnek. Ha azonban az egyik beltagot kizárólagosan felruházzák a
munkáltatói, megbízói jogkör gyakorlásával, akkor a másik beltag, illetve a
két kültag munkaszerződést vagy megbízási szerződést köthet a társasággal.

Az Egyezmény 1. cikke alapján az Egyezmény személyi hatálya a
munkaviszonyban állókra terjed ki, nem terjed ki tehát a gazdasági
társaságok azon tagjaira, akik tagsági jogviszony vagy megbízási jogviszony
keretében személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. E
személyekre a Tbj. 11. §-ának c) pontja szerint nem terjed ki a biztosítás.
Biztosítási kötelezettség hiányában járulékfizetési kötelezettség sem áll
fenn.

Abban az esetben azonban, ha a külföldi részvétellel működő gazdasági
társaság munkavállalási engedéllyel rendelkező román állampolgárságú
személyt foglalkoztat munkaszerződés alapján munkaviszonyban, úgy ennek a
személynek a biztosítási kötelezettségét, valamint járulékfizetési
kötelezettségét a munkaviszonyban állókra vonatkozó általános szabályok
szerint kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a betéti
társaság tagja munkaviszony keretében végzi tevékenységét.


A bért terhelő járulékok 2003-ban az alábbiak szerint alakulnak: a
foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék
társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18
százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék [Tbj. 19. § (1)
bekezdés]. A foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelemből
nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék
mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó
biztosított esetében 8,5 százalék, a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 1,5
százalék [Tbj. 19. § (2) bekezdés]. A magánnyugdíj-pénztár tagja ezen felül
7 százalék tagdíj fizetésére is kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék
mértéke 3 százalék [Tbj. 19. § (3) bekezdés].


A foglalkoztatót az Eht. 6. §-a alapján tételes egészségügyi hozzájárulás
fizetési kötelezettség is terheli, melynek összege 2003-ban 3450 Ft, napi
115 Ft. A tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mind a
munkaviszony, mind a tagi jogviszony, mind a megbízási szerződés alapján
közreműködők után terheli a kifizetőt (itt: bt.)!


Ha a kültag egyidejűleg 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik,
akkor az alábbi módon változik a járulékfizetés:


  1.. Ha a társaságban a személyes közreműködés munkaszerződés alapján
valósul meg: Tbj. 32. §-a szerint, ha a biztosított foglalkoztatása
bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából
származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell
egészségbiztosítási járulékot fizetnie.


  b.. Ha a társaságban a személyes közreműködés tagi jogviszony vagy
megbízási szerződés alapján valósul meg: a munkaviszony létesítése nincs
hatással a tagi jogviszonyra, valamint a megbízásra (mivel az alapján nem
minősül biztosítottnak), így munkaszerződés kötése esetén a munkaviszonyban
állókra vonatkozó általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.


A tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség azonban az Eht.
6. §-ának (1) bekezdése szerint a természetes személy egyidejűleg fennálló
több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn. Az Eht. 7.
§-ának (2) és (3) bekezdése alapján kell eldönteni, hogy a tételes
egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a betéti társaságot vagy a
36 órás munkaviszonyban foglalkoztatót terheli.


Tájékoztatom továbbá, hogy a tartózkodási engedély megléte vagy hiánya
nincsen befolyással a járulékfizetési szabályokra.



Tisztelettel:


Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal






_______________________________________________
Akta mailing list
[EMAIL PROTECTED]
http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta

Antwort per Email an