Sziasztok! A multkor segiseget kertem toletek kulfoldi beltaggal kapcsolatban, de nem nagyon tudott ra senki biztosat valaszolni. Most elkuldom nektek az APEH-tol erkezett valaszt, talan hasznos lehet, ha valakinek hasonlo kerdese akad.
Hivatkozással az APEH internetes ügyfélszolgálatához 2003. október 2-án érkezett állásfoglalást kérő beadványára az alábbi tájékoztatást adom. Kérdésére a válasz az alábbi jogszabályok alapján adható meg: a.. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.). b.. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eht.). c.. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a szociálpolitika területén történő együttműködésről szóló, 1961. szeptember 7. napján, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 5. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Egyezmény). d.. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.). A Gt. nem teszi a betéti társaság bel- és kültagjának kötelezettségévé a társaság tevékenységében való személyes közreműködést, azt a társasági szerződés írhatja elő, meghatározva annak tartalmát és módját [Gt. 82. §]. A Gt. a betéti társaság esetében a személyes közreműködés teljesítésének formájára nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, ezért az tagi jogviszony, megbízási jogviszony és munkaviszony keretében is ellátható. A munkaviszony létesítésének feltétele, hogy a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye elváljon, illetve elválasztható legyen egymástól. A Gt. szerint két vagy több beltagból álló társaságnál több beltag gyakorolhatja a társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Ha a beltagok munkaviszonyt létesítenének saját társaságukkal, így a munkáltatói jogokat nem csak alkalmazottaik felett, hanem egymás felett is gyakorolnák [Gt. 28. § (2) bekezdés]. Ez az egymás feletti kölcsönös munkáltatói jogkörgyakorlás a munkaviszony lényegével alapvetően nem egyeztethető össze. Megbízási jogviszony esetén is követelmény, hogy a megbízó és a megbízott személye elváljon egymástól. A betéti társaság beltagja a munkáltatói és a megbízói jogok gyakorlására kifejezetten és kizárólagosan felhatalmazható. Ebben az esetben azonban nem létesíthet a társasággal munkaviszonyt és megbízási jogviszonyt a vezető tisztségviselői feladatok ellátására, azt csak tagi jogviszony keretében teheti meg. Ha a társaság egyik beltagját kizárólagosan felruházza a munkáltató, megbízói jogkör gyakorlásával, akkor a másik beltag köthet munkaszerződést vagy megbízási szerződést a társasággal, azonban ez nem kötelező, tagsági jogviszony keretében is megvalósulhat a közreműködés. A kültag, amennyiben személyes közreműködést vállal a társaság működésében, megteheti tagi jogviszony, megbízási jogviszony, illetve munkaviszony keretében. Összegezve az előzőeket: a személyes közreműködés megvalósulhat oly módon, hogy mind a beltagok, mind a kültagok tagi jogviszony keretében közreműködnek. Ha azonban az egyik beltagot kizárólagosan felruházzák a munkáltatói, megbízói jogkör gyakorlásával, akkor a másik beltag, illetve a két kültag munkaszerződést vagy megbízási szerződést köthet a társasággal. Az Egyezmény 1. cikke alapján az Egyezmény személyi hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, nem terjed ki tehát a gazdasági társaságok azon tagjaira, akik tagsági jogviszony vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. E személyekre a Tbj. 11. §-ának c) pontja szerint nem terjed ki a biztosítás. Biztosítási kötelezettség hiányában járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. Abban az esetben azonban, ha a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság munkavállalási engedéllyel rendelkező román állampolgárságú személyt foglalkoztat munkaszerződés alapján munkaviszonyban, úgy ennek a személynek a biztosítási kötelezettségét, valamint járulékfizetési kötelezettségét a munkaviszonyban állókra vonatkozó általános szabályok szerint kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a betéti társaság tagja munkaviszony keretében végzi tevékenységét. A bért terhelő járulékok 2003-ban az alábbiak szerint alakulnak: a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék [Tbj. 19. § (1) bekezdés]. A foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelemből nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék, a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 1,5 százalék [Tbj. 19. § (2) bekezdés]. A magánnyugdíj-pénztár tagja ezen felül 7 százalék tagdíj fizetésére is kötelezett. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék [Tbj. 19. § (3) bekezdés]. A foglalkoztatót az Eht. 6. §-a alapján tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, melynek összege 2003-ban 3450 Ft, napi 115 Ft. A tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mind a munkaviszony, mind a tagi jogviszony, mind a megbízási szerződés alapján közreműködők után terheli a kifizetőt (itt: bt.)! Ha a kültag egyidejűleg 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik, akkor az alábbi módon változik a járulékfizetés: 1.. Ha a társaságban a személyes közreműködés munkaszerződés alapján valósul meg: Tbj. 32. §-a szerint, ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie. b.. Ha a társaságban a személyes közreműködés tagi jogviszony vagy megbízási szerződés alapján valósul meg: a munkaviszony létesítése nincs hatással a tagi jogviszonyra, valamint a megbízásra (mivel az alapján nem minősül biztosítottnak), így munkaszerződés kötése esetén a munkaviszonyban állókra vonatkozó általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség azonban az Eht. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn. Az Eht. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján kell eldönteni, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a betéti társaságot vagy a 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatót terheli. Tájékoztatom továbbá, hogy a tartózkodási engedély megléte vagy hiánya nincsen befolyással a járulékfizetési szabályokra. Tisztelettel: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
