Korabban a bevandorlasi engedely deviza belfoldive tette a kulfoldieket, ok kaptak kek szinu szemelyi igazolvanyt is, de ez megszunt, most van a letelepedesi engedely, es ehhez kevesebb jogok jarnak, megszigoritottak a dolgot.
Ha letelepedesi engedelye van valakinek, ettol meg nem lesz deviza belfoldi, de vannak bizonyos szituaciok, amik deviza belfoldive tehetik az embert, ilyen pl. ha tarsasag tagja lesz...de ettol meg nem valik biztositotta (pontosabban ezt a ket orszag kozti egyezmeny donti el).
 

Devizabelföldi Devizabelföldinek minősül

a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is,
c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaságot,
e) a külföldön lévő külképviselet.

Devizakülföldi

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá
f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság.

 
Meg kell nezni mindig a kerdeses ket orszag kozti egyezmenyt.

Az Egyezmeny 1. cikke alapjan az Egyezmeny szemelyi hatalya a munkaviszonyban allokra terjed ki, nem terjed ki tehát a gazdasagi tarsasagok azon tagjaira, akik tagsagi jogviszony vagy megbizasi jogviszony kereteben szemelyesen kozremukodnek a tarsasag tevekenysegeben. E szemelyekre a Tbj. 11. §-anak c) pontja szerint nem terjed ki a biztositas. Biztosítasi kotelezettseg hianyaban jarulekfizetesi kotelezettseg sem all fenn.

(A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a szociálpolitika területén történő együttműködésről szóló, 1961. szeptember 7. napján, Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 5. törvényerejű rendelet (Egyezmény).
 
Udv,
Mariann
 
Subject: Re: beltag es jarulek


> A letelepedesi engedely miatt nem lesz valaki deviza belfoldi.

remlik valami definicio a devizabelfoldire, hogy aki jogosult
szemelyiigazolvanyra, no, az devizabelfoldi.
a letelepedesiengedelyesek meg asszem jogosultak:)

hali,

aamen

Antwort per Email an