Szia!
Kerem, segitsegeteket az alabbiakban:
Egyeni vallalkozo munkaszerzodest kotott az alkalmazottjaval.
A m.szerzodesben mindent leirtak szabalyosan.
A heten munkaugyi ellenorzest kapott a vallalkozo. Helyszini birsagot
szabtak ki,
mivel a MT 1992evi XXII.tv. es modositasarol szolo 2001. evi XVI. tv. 76§
(7)
bekezdeseben leirt "TAJEKOZTATAS" c. nyomtatvanyt nem toltotte ki.
Kerdesem: Miert szukseges ez a nyomtatany, hiszen a nyomtatvany
tartalma a
munkaszerzodesben rogzitve van.
A hivatkozott Tv.-t kuldjetek mar el nekem (maganban)
Koszi: Laci
Itt a jogszabalyhely es a jogtarbol a kapcsolodo anyagokat is mellekeltem.
Mennyi a birsag?
76. § (1) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik -
munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba
foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás
elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló -
a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
(3) A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély
szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(4) A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A
munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem
állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.
(5) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló
személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében.
(6) A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését
és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
(7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót
tájékoztatja
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő
megállapításának szabályairól, valamint
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
(8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a
munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles
a munkavállaló részére átadni.
E szakasz megfelelő szabályozást tartalmaz a munkaszerződés tartalmára
vonatkozó, a munkáltató munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a
munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533
EGK irányelvvel.
A munkaszerződés megkötése során különösen ügyelni kell az alábbiakra:
- a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, így akár az egynapos, illetve
bármilyen rövid időtartamra szóló munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is
írásba kell foglalni. (Kivételt képez ez alól az alkalmi munkavállalói
könyvvel történő foglalkoztatás).
- a munkaviszony kizárólag törvény rendelkezése alapján - a munkáltató
egyoldalú jogi aktusával, - azaz pl. kinevezéssel, választással is
létesülhet, melynek érvényességi kelléke a munkavállaló elfogadó
nyilatkozata, aláírása is szükséges.
- ha a munkaszerződés létesítése hatósági engedélyhez kötött, akkor a
munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően lehet megkötni. E
szakasz beiktatását indokolta egyrészt hogy a 16 éven aluli fiatal
munkavállaló alkalmazásához gyámhatósági engedély szükséges, másrészt a
külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásához előzetes be kell
szerezni a munkaügyi központ engedélyét.
- a munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltatónak kell gondoskodni.
- munkaszerződés nemcsak a kollektív szerződéssel, hanem jogszabállyal sem
állhat ellentétben, kivéve ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít
meg.
A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, amelyben a feleknek feltétlenül
meg kell állapodniuk:
- a személyi alapbérben (személyi alapbért időbérként kell meghatározni, -
órabér, napibér, havibér -, melynek összege teljes munkaidő esetén a
minimálbérnél kevesebb nem lehet; az alapbér összegszerűsége mellett
rögzíteni szükséges, milyen időtartamú munkavégzés kötődik hozzá; a személyi
alapbérben teljesítménybérezés esetén is meg kell állapodni, de ha a
teljesítmény követelmény teljesítése nemcsak a munkavállalón múlik, akkor
garantált bér megállapítása is kötelező.)
- a munkakörben (a konkrét munka megjelölése, amit köteles elvégezni a
munkavállaló, hiszen ennek ismeretében lehet vizsgálni a szakmai,
egészségügyi alkalmasságot; a munkakörhöz tartozó részletes feladatokat a
munkaköri leírások tartalmazzák;)
- a munkavégzés helyében (rögzíteni kell, hogy állandó, vagy változó
munkahelyre került-e felvételre; értelemszerű megjelölést kell használni,
pl. székhely, telephely címe, közigazgatási terület konkrét megnevezése, az
ország meghatározása, ha a munkavállalót tartósan külföldön szándékoznak
foglalkoztatni).
- a felek nevét (ez alatt értjük egyrészt a munkáltató pontos nevét,
megnevezését, melynek a cégnyilvántartásban, illetve egyéb hatósági
nyilvántartásban szereplő név felel meg, másrészt a munkavállaló nevét),
- a felek munkaviszony szempontjából lényeges adatait (a Munka tv. a
lényeges adatok körét nem nevesíti, de ezeknek tekinthető a felek
azonosítására alkalmas adatok, pl. munkáltató székhelye, a nyilvántartásba
vevő cégbíróság megnevezése, cégjegyzékszáma, illetve a munkáltató egyéb
nyilvántartási száma, vagy a munkavállaló esetén adószáma, TB azonosító
száma (bár ez utóbbiakat a munkáltatónak eddig is ismernie kellett a járulék
levonási és befizetési kötelezettségének teljesítése érdekében).
Természetesen a munkaszerződésben más kérdésekben is (pl. próbaidő kikötése,
bérpótlékok, túlóraátalány, munkavégzés kezdete ill. vége, felmondási,
felmentési idő) meg lehet állapodni, aminek különösen olyan munkáltató
esetében van nagy jelentősége, ahol kollektív szerződés megkötésére nem
került sor. Kollektív szerződés hiányában ugyanis a munkaszerződésben
jelenhetnek meg a felek szándékát tükröző speciális szabályok.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:
A 91/533/EGK irányelvvel összhangban meghatározásra került, hogy a
munkaszerződés megkötésével egyidejűleg miről köteles tájékoztatást adni a
munkáltató. Ezek olyan lényeges, a napi munkavégzéshez kötődő információk,
amelyek pontos megismerésével esetleg számos jogvita elkerülhető.
A fenti szabályok mellett, egy kivételes foglalkoztatási lehetőséget teremt
meg az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás. Ennek lényege,
hogy nem szükséges a munkáltatónak és a munkavállalónak a Munka tv. szerinti
munkaszerződést megkötnie, hanem a törvényben meghatározott rövid időtartamú
foglalkoztatások esetén elegendő az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő
kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötődő
közteherjegyek beragasztása és érvényesítése.
BH2002. 504. - a szerződést tartalma szerint kell elbírálni
BH2002. 458. - munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel
BH2002. 243. - munkaszerződésben változó munkahely rögzítése
BH2002. 158. - prémiumra való jogosultság munkaszerződés alapján
EBH2001. 597. - a próbamunka jogi megítélése
BH2001. 445. - megbízási jogviszony létrejöttének hiánya
BH2001. 444. - társasági képviseleti jog ellátása
BH2001. 196. - a munkaköri leírás módosításának feltételei
BH2000. 464. - jutalék kifizetése
EBH2000. 353. - munkaszerződés írásba foglalásának elmaradására való
hivatkozás
BH2000. 224. - a jogviszony létrejöttének időtartama
EBH1999. 44. - prémium kikötése munkaszerződésben
BH1997. 553. - prémium kitűzésének elmaradása és következménye
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1997. évi LXXIV. tv. az alkalmi munkavállalói könyvről és az ehhez
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről
- 12/1997. (VIII. 14.) MüM rendelet az alkalmi munkavállalói könyv
formájáról, kitöltéséről, elkészítéséről és elosztásáról
- 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18/D-18/C. § - az AM könyvvel történő
foglalkoztatás támogatása
EBH2002. 701. Ha a munkáltató megbízási szerződésnek nevezett szerződést
kötött a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval, de a
szerződés tartalmazta a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, munkaügyi
bírság kiszabásának - jogalap hiányában - nincs helye [Mt. 76. § (3) bek.,
1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 7. § (1) bek.].
EBH2002. 683. A felek a munkaszerződésben - az Mt. 13. §-ának (3)
bekezdésében meghatározott körben és feltétel betartásával - kiköthetik
valamely kollektív szerződés alkalmazását akkor is, ha a munkáltatóra
egyébként a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki [Mt. 13. § (3) bek.,
76. § (4) bek.].
EBH2002. 677. A munkaviszonyra jellemző alá-, fölérendeltség és függőség
fennállása esetén a jogviszony nem minősíthető megbízási jogviszonynak, azt
a szerződő felek akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól (Mt. 1.
§, 76. §, 103. §).
BH2002. 504. A szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint
kell elbírálni. A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztását nem lehet
megállapítani és emiatt bírságot kiszabni, ha a munkáltató megbízási
szerződésnek nevezett szerződést kötött a munkaviszony keretében
foglalkoztatott munkavállalóival, de a szerződés egyébként megfelel a
munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseknek [Mt. 76. § (1) és (4) bek.,
1996. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek.].
BH2002. 458. A munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák
meg. A szerződés módosítása ennek megfelelően ugyancsak a felek közös
megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet. A szerződési
szabadsággal összeegyeztethetetlen az az álláspont, amely szerint a
felmondás okszerű indokát képezheti, ha az egyik fél által kezdeményezett
munkaszerződés-módosításhoz a másik fél nem járul hozzá [Mt. 76. § (1) bek.,
82. § (1) bek., 89. § (2) és (3) bek.].
BH2002. 243. II. Változó munkahelyre szóló alkalmazás esetén ezt a feltételt
kell a munkaszerződésben rögzíteni, és nem a konkrét munkavégzés helyét,
amelyet a munkáltató egyoldalú intézkedéssel kijelölhet [Mt. 76. § (3)
bek.].
BH2002. 158. Ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget
vállal a prémium kitűzésére, annak elmulasztása a munkavállaló igényét nem
érinti, mert a munkáltató kötelezettségvállalása folytán jogosultságot
szerez a prémiumra [Mt. 3. § (1) bek., 76. § (3) bek.].
EBH2001. 597. Nincs jogszabályi alapja a próbamunka keretében írásbeli
szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak (1992. évi XXII. tv. 76. §, 81.
§).
EBH2001. 562. Sporttevékenység folytatására munkaviszony is létrehozható; a
jogviszony jellegén nem változtat, ha a munkaszerződés egyik rendelkezése az
Mt.-nek nem felel meg (Mt. 76. §).
BH2001. 445. A munkáltató alaptalanul hivatkozik arra, hogy a felek között
megbízási jogviszony jött létre, ha a felek - még ha csak szóban is - a
munkaviszony minden lényeges elemében megállapodtak, a munkavállaló a
munkáltató utasítása szerint, annak irányítása és ellenőrzése mellett
végezte a munkát, valamint a napi munkaidő hossza is a Munka
Törvénykönyvében szabályozottak szerint, nyolc órában került meghatározásra
(Mt. 76. §).
BH2001. 444. A társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind
munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a
társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem
következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként
eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok (Mt. 76. §).
BH2001. 196. A munkaköri leírás - a kinevezéssel megállapított munkakör
keretei között - határozhatja meg a köztisztviselő feladatkörét. Ezért a
munkaköri leírás a munkaszerződés, illetve az azzal egy tekintet alá eső
kinevezés sérelme nélkül egyoldalúan módosítható [1992. évi XXIII. tv.
(Ktv.) 11. § (5) bek., 14. § (1) bek., 42. § (5) bek., Mt. 76. § (3) bek.].
BH2000. 464. Téves az az álláspont, hogy munkabér csak írásba foglalt
megállapodással vagy ilyen egyoldalú munkáltatói nyilatkozattal állapítható
meg [Mt. 76. § (4) bek.].
EBH2000. 353. A munkaviszony létesítésére irányuló megállapodás írásba
foglalásának elmaradására csak a munkavállaló hivatkozhat, ennek hiányában a
munkaviszonyból (próbaidős munkavégzésből) eredő jogokra és
kötelezettségekre elsődlegesen a munkajogi jogszabályok az irányadók (Mt.
76. §, 79. §).
BH2000. 224. Ha a felek a jogviszonyukat rendező szerződésben kizárólag egy
meghatározott beosztás betöltése vonatkozásában állapodnak meg annak
határozott idejűségét illetően, egyebekben a munkavállaló (a köztisztviselő)
jogviszonyát határozatlan idejűnek tekintik, jogellenes a munkáltatónak a
jogviszony határozott idejűségére való hivatkozása és a jogviszonynak ennek
alapján történő megszüntetése [Mt. 6. (1) bek., 76. § (1) bek., 79. § (1) és
(2) bek., 105. §, 106. §, 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 15. §, 60. § (2) és
(4) bek., 73. § (5) bek.].
EBH1999. 44. Prémium a munkaszerződésben is kiköthető. A munkaszerződésben
megállapított prémium fizetését a munkáltató a prémiumfeladat kitűzéséhez és
teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mint kizáró okra
nem hivatkozhat, és a munkaszerződésben kikötött juttatást megfizetni
köteles [Mt. 76. § (3) bek.].
BH1997. 553. Ha a munkáltató a munkaszerződésben vállalta, hogy juttatásként
meghatározott mértékű prémiumot fizet a munkavállalónak, prémiumfeladatot
azonban ennek ellenére nem tűz ki, ez nem jelentheti, hogy a
munkaszerződésben vállalt e kötelezettségét ne kellene teljesítenie [1992.
évi XXII. törvény 76. § (3) bek.].
BH1997. 316. Ha a munkáltató a munkaszerződésben feltétel nélkül vállalt
kötelezettséget meghatározott mértékű prémium kifizetésére, utóbb nem
hivatkozhat jogszerűen arra, hogy a munkavállalót prémiumfeladat kitűzésének
hiányában nem illeti meg a prémium [1992. évi XXII. törvény 76. § (3) bek.].
BH1997. 257. A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a
munkaszerződésben vállal kötelezettséget, ez önmagában megalapozza a
munkavállaló igényét a prémiumra [1992. évi XXII. törvény 76. § (3) bek.].
BH1997. 152. A korábban hatályos Munka törvénykönyve szerint a
munkaszerződés szóban vagy írásban vagy ráutaló magatartással is megköthető
volt. Önmagában a munkaszerződés mint okirat hiányából nem következik, hogy
a felek között nem jöhetett létre munkaviszony [1967. évi II. tv. 22. § (1)
bek. ].
BH1996. 341. A munkaviszonynak a próbaidő alatt a munkáltató által
egyoldalúan, azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkavállaló
alaptalanul hivatkozik a jogviszony megszüntetése indokainak hiányára [1992.
évi XXII. törvény 76. § (4) bek., 81. § (3) bek.].
76/A. § (1) Külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót írásban
tájékoztatni kell
Udv:
Zoli
_______________________________________________
akta mailing list
[EMAIL PROTECTED]
http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
