Sziasztok!
Kedves Zsuzsa, tok igazad van. Azert annyit meg en is hozzatennek, hogy egy dolgot szoktunk ilyenkor elfelejteni: az elevulest. Ugyanis tapasztalatom szerint vannak olyan dolgozok is, akik meg arra baziroznak, hogy sose veszik ki a szabadsagot, aztan majd ugyis kifizeti a munkaltato, ha kilep. Tudom, hogy az adott esetben nem errol volt szo, de azert erdemes ezt is megemliteni. Tehat tenyleg az elsodleges kotelezettsege a munkaltatonak a szabadsag kiadasa. Bizonyos esetekben tenyleg kotelezettseg a ki nem adott szabadsag kifizetese, ha a szabadsag iranti igeny el nem evult. Az elevulesre pedig a kovetkezoket talaltam: "11. § (1) A munkaviszonnyal kapcsolatos igeny harom ev alatt evul el." ... "(2) Az igeny elevulese az esedekesse valastol kezdodik. Az igeny elevuleset hivatalbol kell figyelembe venni. Az elevules utani teljesitest elevules cimen visszakovetelni nem lehet. (3) Ha a jogosult az igenyet mentheto okbol nem tudja ervenyesiteni, az akadaly megszunesetol szamitott hat honapon belul ezt akkor is megteheti, ha az elevulesi ido mar eltelt, vagy abbol hat honapnal kevesebb van hatra." Magyarazat: "Az igenyervenyesitesre nyitva allo hataridok szempontjabol az egyik legfontosabb kerdes, hogy az igeny elevulese mely idoponttol kezdodik. Az elevules kezdete az esedekesse valas idopontja, es nem a serelmes munkaltatoi intezkedes tudomasra jutasanak napja. Tehat a serelmes intezkedest koveto napon kezdodik az elevules, mulasztas eseten pedig akkor, amikor a munkaltato legkorabban eleget tudott volna tenni kotelezettsegenek (peldaul szabadsag kiadasa eseten akkor, amikor a meglevo szabadsagos napok szamat figyelembe veve a targyevi szabadsag kiadasanak jogszeruen eleget tudott volna tenni). Az elevules hivatalbol torteno figyelembe vetele azt jelenti, hogy az igenyervenyesites soran az erintett fel kifejezett kerese nelkul is az eljáro szervnek ugyelni kell a hataridokre, nehogy elevult kovetelest iteljen meg. Az elevules utani teljesitest ezen a jogcimen visszakovetelni nem lehet, de mod van arra, hogy pl. akarathibara hivatkozva megtamadja a masik fel. Az elevules nyugvasat eredmenyezi, amikor a jogosult igenyet alapos, mentheto okbol nem tudja az elevulesi idon belul ervenyesiteni. A mentheto okot az erre hivatkozo felnek (aki altalaban a munkavallalo) kell bizonyitania. Ilyen esetekben az igenyt akar az elevulesi hatarido lejartat kovetoen is elo lehet terjeszteni, idobeli korlatja annyi, hogy az akadaly megszunesetol szamitott 6 honapon belul kell a kovetelest ervenyesiteni." Szoval ilyenkor az elevules a szabadsag "ki nem vetelevel" kezdodo idoszakkal indul, es nem a ki nem fizetesevel. Ugyhogy harom evnel regebbi szabadsagot nem nagyon kell kifizetni. Udv: Agi From: Tako Zsuzsa [mailto:[EMAIL PROTECTED] > Szerinte az iden ki nem vett szabadsagot nem lehet atvinni 2005-re. A > ki nem vett szabadsagot a munkaltato nem koteles kifizetni, ergo > elvesznek a benn maradt napok. az elottem szolohoz annyit tennek meg hozza: a szabadsag kifizetese nem kotelesseg, azaz nem lehetoseg hanem bizonyos esetekben - amelyeket az mt emlit, kotelezettseg, de csakis akkor ! s nem opcios lehetoseg, hogy ha nem tudom kiadni akkor kifizetem, vagy nem fizetem ha nem akarom masik: a szabadsag kiadasa a munkaltato feladata tessek kiadni a munkaltatonak a tv.ben leirt lehetosegeknek megfeleloen azaz kethetet egyben, hacsak....stb ld a tv-ben minden szabadsag kiadasra vonatkozo eloiras benne van a Munka tv-ben, teljesen normalisan erthetoen leirva (kivetelesen) _______________________________________________ akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
