Hello!
Ujabb fejlemenyek vannak az ugyben, csak nem hagy beken a cegvezeto, mindenkeppen ki akarja tenni az anyukat a cegbol. Atkuldott nekem egy anyagot ami szerinte kiskaput ad arra, hogy a tgys lejárata után, de a gyeshez//gyedhez kapcsolodo fizetes nelkuli szabadsag kiadasa elott, tehat a ketto kozott fel lehet neki mondani rendesen.
Ha igy is van, mi van a felmondasi idovel, a szabielszamolassal?
Alljon itt a nekem kuldott szoveg idezete:
"90. § (1) A munkaltato nem szuntetheti meg rendes felmondassal a munkaviszonyt az alabbiakban meghatarozott idotartam alatt:
a) a betegseg miatti keresokeptelenseg, legfeljebb azonban a betegszabadsag lejartat koveto egy ev, tovabba az uzemi baleset vagy foglalkozasi megbetegedes miatti keresokeptelenseg alatt a tappenzre valo jogosultsag,
b) a beteg gyermek apolasara tappenzes allomanyba helyezes,
c) a kozeli hozzatartozo otthoni apolasa vagy gondozasa celjabol kapott fizetes nelkuli szabadsag (139. §),
d) a terhesseg, a szulest koveto harom honap, illetve a szulesi szabadsag [138. § (1) bekezdes],
e) a gyermek apolasa, illetve gondozasa celjara kapott fizetes nelkuli szabadsag (138. § (5) bekezdes),
f) a sor- vagy tartalekos katonai szolgalatnak a behivoparancs, a polgari szolgalatnak a teljesitesre vonatkozo felhivas kezhezveteletol szamitott
idotartama.
(2) A felmondasi ido, ha az (1) bekezdesben meghatarozott felmondasi vedelem idotartama
a) a tizenot napot meghaladja, ezt kovetoen csak tizenot nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt kovetoen csak harminc nap
elteltevel kezdodhet el.
(3) Az (1) bekezdesben meghatarozott vedelem nem vonatkozik a munkavallalo munkaviszonyanak felmondasara, ha a munkavallalo nyugdijasnak minosul [87/A. § (1) bekezdes].
(4) Az (1) bekezdesben meghatarozott vedelem fennallasa szempontjabol a felmondas kozlesenek idopontja az iranyado.
(5) A (2) es (4) bekezdes rendelkezesei a csoportos letszamcsokkentes vegrehajtasa soran nem alkalmazhatoak.
A Munka tv. 1999 augusztusaban hatalyba lepett modositasanak egyik leglenyegesebb eleme a felmondasi vedelemre vonatkozo szabalyok atalakitasa. A felmondasi vedelem kizarolag a munkaltato rendes felmondasa eseten illeti meg a munkavallalot, egyeb esetekben nem. Ebbol kifolyolag peldaul a keresokeptelen munkavallalonak is meg lehet szuntetni a munkaviszonyat azonnali hatallyal a probaido alatt, vagy rendkivuli felmondassal, vagy kozos megegyezessel.
A felmondasi vedelem azt celozza, hogy meghatarozott korulmenyek fennallta eseten a munkaltato ne kuldhesse el munkavallalojat. Ezeket a vedelmet megalapozo eseteket a Munka tv. 90. § (1) bekezdes tartalmazza.
1999. augusztusa elott hatalyos szabalyok szerint a Munka tv. 90. § (1) bekezdes szerinti idotartamokat kovetoen a munkaltato nem szuntethette meg azonnal rendes felmondassal a munkaviszonyt, hanem ha a tavollet a 15 napot meghaladta, akkor tovabbi 15 napig, illetve ha a tavollet a 30 napot meghaladta, akkor tovabbi 30 napig allt fenn a felmondasi tilalom.
Korabban a felmondasi vedelemre okot ado esemenyek fennallasa tekinteteben a felmondas kozlesenek idopontja volt az iranyado, azzal a kivetellel, hogyha a felmondast mar a felmondasi ido kezdete elott kozoltek, akkor a felmondasi vedelem szempontjabol a felmondasi ido kezdetet kellett figyelembe venni.
A munkavallalo szemszogebol nezve kedvezo volt ez a szabaly. Olyan esetben ugyanis, ha a felmondas kozlesenek es a felmondasi ido kezdetenek a napja nem esett egybe, a kozbeeso idoben a munkavallalo a rendes felmondas elkerulese erdekeben "elmehetett" tappenzre, hogy ezaltal elodazhassa a felmondast.
A Munka tv. 1999. augusztusi modositasaval megvaltozott az eddigi visszaelesekre alkalmat ado szabaly.
- Egyreszt azert, mert megszuntek a felmondasi vedelmet megalapozo korulmenyeket koveto 15, illetve 30 napos tovabbi vedelemre vonatkozo szabalyok, igy a felmondasi vedelem kizarolag a Munka tv. 90. § (1) bekezdes szerinti esemenyek idotartama alatt all fenn. Az 1999. augusztus 17-tol hatalyos uj Munka tv. 90. § (2) bekezdes ertelmeben nem a felmondasi vedelem idotartama hosszabbodik meg 15, illetve 30 nappal, hanem csupan a felmondasi ido nem kezdodhet el ezen idotartamok alatt.
- Masreszt azert, mert a Munka tv. 90. § (4) bekezdes egyertelmuen kimondja, hogy a vedelem fennallasanak szempontjabol a felmondas kozlesenek az idopontja az iranyado, azaz a felmondasi vedelem idotartama alatt a felmondas nem kozolheto a munkavallaloval. Tehat nem fordulhat elo a jovoben, hogy a felmondasi vedelem alatt a munkaltato (egy kesobbi idopontot megjelolve) jogszeruen felmondjon. E teren tehat a szabalyozas szigorodott. Ennek megfeleloen a felmondas kozleset kovetoen bekovetkezett olyan korulmenyek, peldaul keresokeptelen betegseg, melyek egyebkent a felmondasi vedelmet megalapozzak, nem vezethetnek a mar kozolt felmondas jogellenessegehez.
A 90. § korabbi (4) bekezdese 2001. julius 1-tol modosult, valamint e szakasz kiegeszult az (5) bekezdessel. A (4) bekezdes fenntartotta az elobbiekben reszletezett korabbi rendelkezeseket.
A csoportos letszamcsokkentessel osszefuggesben valtoztak a szabalyok. 2001. julius 1-ig a csoportos letszamcsokkentes eseten is vizsgalnia kellett a munkaltatonak, hogy nem all-e a munkavallalo felmondasi vedelem alatt. Ekkor azonban nem a rendes felmondas kozlesenek idopontja, hanem az azt megelozo 30. nap volt az iranyado, tehat a Munka tv. korabbi 94/A. § (5) bekezdese szerinti elozetes tajekoztatas idopontja.
A Munka tv. 90. § uj (5) bekezdese kimondja, hogy csoportos letszamcsokkentes eseten a felmondasi ido kezdetere, valamint a vedelem fennallasanak megitelesere vonatkozo szabalyokat nem kell alkalmazni. A felmondasi vedelem azonban tovabbra is megilleti a munkavallalot csoportos letszamcsokkentes eseten is. A Munka tv. uj (2001. julius 1-tol hatalyos) 95/E. §-anak (2) bekezdese ertelmeben ugyanis ha a munkavallalo a csoportos letszamcsokkentesrol szolo elozetes tajekoztatas kozlesenek idopontjaban felmondasi vedelem alatt all, akkor a rendes felmondas csak a vedelem megszuneset kovetoen kozolheto (es e kozles idopontja tekintendo a 30 napos elozetes tajekoztatas kezdo napjanak).
A Munka tv. 90. § (4)-(5) bekezdesere vonatkozo rendelkezeseket, valamint a Munka tv. 94/A-94/G. §-ait a 2001. julius 1-tol megkezdett csoportos letszamcsokkentesekre kell alkalmazni. E rendelkezes soran a csoportos letszamcsokkentes megkezdesenek a munkavallalok kepviseloivel folytatando konzultacio kezdemenyezesenek idopontjat kell tekinteni.
Kikre nem vonatkozik a felmondasi vedelem?
- a Munka tv. 87/A. § (1) bekezdeseben meghatarozott, nyugdijasnak minosulo munkavallalora. (A felmondasi vedelemben nem reszesulo munkavallaloi kor a korabbi szabalyokhoz kepest a Munka tv. 2000. majusi modositasaval kibovult. Felhivjuk a figyelmet arra, hogy az elorehozott oregsegi nyugdijban reszesulo munkavallalokra csak akkor nem vonatkozik a felmondasi vedelem, ha e nyugellatast 1999. augusztus 17. napjat kovetoen vettek igenybe.)
Kikkel bovul a felmondasi vedelemre jogosultak kore?
- a tovabbi munkaviszonyban foglalkoztatott munkavallaloval.
Igy peldaul, ha egy munkavallalo tobb munkaltatonal dolgozik, a "masodiknak", azaz a tovabbinak tekintendo jogviszonyaban is megilleti a felmondasi vedelem.
A Munka tv. 90. § (1) bek. a) pontjaval osszefuggesben utalunk a 8. szamu Munkaugyi Kollegiumi allasfoglalasra, miszerint a keresokeptelenne valt beteg munkavallalonak a munkaviszonyat akkor sem szuntetheti meg a munkaltato, ha a munkavallalot tappenz a keresokeptelenseg egesz tartamara nem illeti meg.
Ha a tappenzes idoszak folyamatossaga megszakad amiatt, mert a munkavallalo rovid ideig munkakepesse valik, majd ismet keresokeptelen lesz, a betegsegben eltoltott idoszakokat nem lehet osszeadni, az a) pontban meghatarozott vedelem ujrakezdodik.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a szakszervezeti tisztsegviselo, ill. az uzemi tanacstag reszere torteno rendes felmondas jogaval a munkaltato nem elhet korlatlanul, ugyanis a kozvetlen felsobb szakszervezeti szerv, ill. az uzemi tanacs egyetertese szukseges a jogszeru felmondashoz.
A Munka tv. 190. § (2) bek. alapjan a vezeto munkaviszonyanak rendes felmondassal torteno megszuntetesere, eltero megallapodas hianyaban a Munka tv. 89. § (2) bek. es a Munka tv. 90-92. §-ban foglalt rendelkezesek nem terjednek ki.
A felmondas kozlesevel kapcsolatos a kovetkezo jogeset, ami a Munka tv. 1999. augusztusi modositasat megelozo szabalyokon alapul, de a dontes lenyege maig iranyado
Jogeset Ha a felmondasi tilalom a felmondas kozlesenek idopontjaban fennall, a tilalomba utkozo felmondast nem teszi ervenyesse az a korulmeny, hogy a munkaltato utobb, egyoldalu nyilatkozattal a felmondasi ido kezdeteul olyan idopontot jelol meg, amikor a munkavallalo vedettsege mar nem all fenn.
A konkret ugyben a munkaltato a munkavallalok munkaviszonyat az 1993. julius 19-en kelt es julius 21-en kozolt rendes felmondassal azonos idopontban szuntette meg.
A munkavallalok kereseti kerelme a felmondas jogellenessegenek megallapitasa mellett a munkaviszonyuk helyreallitasara es az elmaradt jarandosagaik megfizetesere iranyult. Arra hivatkoztak, hogy az alperes az Flt. korabbi 23. §-aban eloirt elozetes tajekoztatas nelkul mondta fel a munkaviszonyukat, es egyben kertek a Munka tv. korabbi 100. §-a alapjan jaro juttatasok megiteleset. (A csoportos letszamleepitessel kapcsolatos hasonlo kotelezettseget - jogszabalyvaltozas folytan - a Munka tv. 94/A-94/G. §-a tartalmazza.)
Az Flt. (regi) 23. §-anak (3) bekezdese szerint a felmondast megelozo tajekoztatasi kotelezettsegre eloirt 30 napos hatarido eltelte elott a felmondas nem kozolheto. A torveny e rendelkezesebol kovetkezoen e tajekoztatasi kotelezettseg elmulasztasa a felmondas ervenyesseget erinti, tehat a felmondasi tilalmakkal esik egy tekintet ala. A felmondasi tilalmak fennallasa szempontjabol pedig a felmondas kozlesenek az idopontja az iranyado. Ha a felmondasi tilalom ebben az idopontban fennall, a tilalomba utkozo felmondast nem teszi ervenyesse az a korulmeny, hogy a munkaltato utobb, egyoldalu nyilatkozattal a felmondasi ido kezdeteul olyan idopontot jelol meg, amikor a munkavallalo vedettsege mar nem all fenn.
Az elobbiekbol kovetkezoen teves az a felulvizsgalati erveles, amely abbol indul ki, hogy a felmondasi ido utolag torteno modositasa a jogszabalyba utkozo felmondast joghatalyossa teszi. Ebbol adodoan teves a felulvizsgalati kerelemnek a munkaviszony megszuneseig megitelt elmaradt munkaberre vonatkozo tamadasa.
A jogeros itelet a Munka tv. (regi) 100. §-anak (5) bekezdese alapjan a torvenynek megfeleloen allapitotta meg, hogy a munkavallalok munkaviszonya a felmondasuk jogellenesseget megallapito jogeros itelet meghozatala napjan szunt meg, es elmaradt munkaberuket is ennek az idopontnak a figyelembevetelevel helytalloan itelte meg (BH1997. 420.).
BH2000. 418. Ha a munkavallalo a perben nem tudja bizonyitani, hogy a rendes felmondas kozlesekor nem volt munkara kepes allapotban, a keresokeptelensege - annak visszamenoleges megallapitasa ellenere - nem veheto figyelembe [Mt. 90. § (1) bek. a) pont].
BH1999. 525. A felek a munkaszerzodesben - a torveny tilto rendelkezese hianyaban - a torvenyben meghatarozott szabalyoktol eltero, a munkavallalora kedvezobb feltetelekben is megallapodhatnak. Ehhez kepest nem sert jogszabalyt az a megallapodas, amely a torvenyben felsorolt felmondasi tilalmakon tul tovabbi felmondasi tilalmat tartalmaz [Mt. 13. § (3) bek., 90 § (1) bek.].
BH1999. 402. A munkahoz valo szemelyisegi jog megsertese a munkavallalo kozalkalmazotti jogviszonyanak jogellenes megszuntetesevel [Alkotmany 70/B. § (1) bek., 70/D. § (1) bek., Ptk. 75-83. §-ai, 84. § (2) bek., 207. § (2) bek., 1992. evi XXXIII. tv. 24. §, Mt. 90. § (1) bek. a) pont].
BH1994. 635. Felmondas jogellenessege, annak a betegseg miatti keresokeptelenseg idotartama alatt tortent kozlese eseten [1992. evi XXII. torveny 90. § (1) bek. a) pont].
BH1994. 288. I. A szakszervezeti tisztsegviselok vedelmere vonatkozo rendelkezes a Munka Torvenykonyveben megjelolt felmondasi tilalmakkal - tartalmabol kovetkezoen - egy tekintet ala esik [1992. evi XXII. torveny 90. § (1) bek.].
BH1993. 770. I. A szakszervezeti tisztsegviselo munkaviszonyanak megszuntetesere kizarolag a Munka Torvenykonyve altal vedelemkent megjelolt szabalyok megtartasa mellett kerulhet sor. E vedelem a munkaltato szempontjabol azt a tilalmat jelenti, hogy az erintett tisztsegviselo munkaviszonyanak megszuntetese a jogszabaly altal eloirt egyetertes nelkul nem lehetseges [1992. evi XXII. torveny 28. § (1) bek., 90. §, 100 §, 1992. evi XLVII. tv. 5. § (5) bek.].
BH1993. 472. A felmondas tilalma azt jelenti, hogy a felmondasi ido nem eshet a munkavallalot a jogszabalyban meghatarozott vedettseg idoszakanak tartamara, de nem jelenti azt, hogy a munkaltato a vedettseg idotartama alatt ne kezbesithetne a dolgozo reszere olyan felmondast, amelyben a felmondasi ido a vedettseg lejarta utan kezdodik [Mt. V. 22. § (2) bek., 24. § (1) bek.].
BH1992. 558. A felmondasnak a felmondasi ido kezdete elott tortent kozlese szempontjabol is iranyadok az annak tilalmara vonatkozo jogszabalyok, amennyiben a tilalom kezdo idopontja a felmondasi ido alatt kovetkezik be [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 22. § (1) bek. b) pont, 24. § (1) bek.].
91-91/A. §"
Most mi tegyek? A kozos megegyezes kizart, a munkaadoi felmondasra nem latok lehetoseget, vagy van kiskapu csak en vak vagyok.
A munkavallalo tutti hogy perre viszi az ugyet, tehat ha jogtalanul mond fel a ceg, ram fogja verni az ugyfel a terhet ennek.
Azt kell hallgatnom, hogy en a dolgozo erdekeit nezem, nem a ceget. Es meg akkor nem beszeltunk a lelkiismeretemrol..
Segitsetek! A munkaugyhoz meg hulyebb vagyok mint minden mashoz..
Koszonom!!
Binko Margit
From: "Gaudi Nagy Ildikó" <[EMAIL PROTECTED]> To: "Akta" <[email protected]> Sent: Wednesday, January 12, 2005 2:00 PM Subject: Fw: tgys-gyes alatti anyuka eltavolitasa
MT: 90. § (1) A munkaltato nem szuntetheti meg rendes felmondassal a munkaviszonyt az alabbiakban meghatarozott idotartam alatt: .... d) a terhesseg, a szulest koveto harom honap, illetve a szulesi szabadsag [138. § (1) bekezdes], e) a gyermek apolasa, illetve gondozasa celjara kapott fizetes nelkuli szabadsag (138. § (5) bekezdés),
----- Original Message ----- From: merlegfoosszeg
To: akta
Sent: Wednesday, January 12, 2005 6:21 AM
Subject: tgys-gyes alatti anyuka eltavolitasa
Hello!
Elorebocsajtom, hogy teljesen kiakadtam: a vallalkozas ki akarja tenni egyik eppen tgysen levo dolgozojat, es azzal kerestek meg, hogy hogyan lehetne ezt megoldani.
Mondtam nekik, hogy vedettseg alatt all az anyuka a gyes vegig, vagys mikor a gyermek 3 eves kora utan visszajon akkor tudnak elvalni egymastol, de addig is ne aggodjanak nem kell a cegnek fizetni az anyuka utan semmit.
Egy valami eszembejutott. Felmondani nem lehet neki, de kozos megegyezessel, vagy a dolgozo felmondasaval megszuntetheto a munkaviszony, nem?
MT szabalyozza ezt ugy emlekszem. A munkaadoi felmondast tilto reszt valaki el tudna kuldeni maganban?
Koszonom a valaszokat!
Binko Margit
_______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
_______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
_______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
