Bocsi, ekezetekkel masoltam. Csak a kettosoknel kell, nem??? Tehat a multban
jol csinaltuk. Bar nem tudom mi a kulonbseg ugyanazon jogviszony
tekinteteben az egyszeres es kettos konyveles kozott? Mitol berktg a
kettosben es mitol nem az egyszeresben. Na mindegy:-)))))
Ez a Sztv:-))
Judit
A szakképzési hozzájárulás alapja 2003-ban a szakképzési hozzájárulásról és
a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény
(a továbbiakban: szhj-törvény) 3. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában
foglaltak szerint:
- a kettos könyvvitelt vezeto hozzájárulásra kötelezettnél az éves
(egyszerusített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetoleg külföldi
vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,
- az egyszeres könyvvitelt vezeto és egyszerusített beszámolót készíto
hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közremuködése ellenértékeként
kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt
bérköltség,
- az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott
magánszemély számára kifizetett bérköltség.
A bérköltség fogalmát a számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: számviteli törvény) 79. §-ának (2) bekezdése határozza meg. E
szerint bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés,
amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megilleto, az
érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó
járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes
közremuködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és
a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre
bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt,
jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi
fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti
keresetnek.
A számviteli bérköltségfogalom elemeiben megfelel a statisztikai
elszámolások szerinti keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a
munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz (KSH Budapest, 2003) címu
kiadványában foglaltak értelmében. Az útmutató szerint a kereset a
munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben
vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény).
Ideértendok a gazdasági társaságok tagjai részére a személyes közremuködés
ellenértékeként történo kifizetések is.
Mindezekbol következoen tehát: amellett, hogy a számviteli elszámolásokban
bérköltségként kell kimutatni - könyvvezetési módtól függetlenül - a
természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremuködése ellenértékeként
kifizetett összegeket is (az szhj-törvény irányadó rendelkezésének
alapulvételével), annak összege csak a kettos könyvvitelt vezeto
vállalkozásoknál képezte a szakképzési hozzájárulás alapját.
_______________________________________________
akta mailing list
[email protected]
https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
