Szerintem a Roman-Magyar egyezmeny szerint ebbol a magyar belfoldi illetosegu, itt MO adozik, ha ott levontak akkor meg adoterhet nem viselo jarandosag.
Egyezmeny 1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerzôdô Államban belföldi illetôségű társaság a másik Szerzôdô Államban belföldi illetôségű személynek fizet, ebben a másik Szerzôdô Államban adóztatható. 2. Ugyanakkor ez az osztalék abban a Szerzôdô Államban és annak a Szerzôdô Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben az osztalékot fizetô társaság belföldi illetôségű, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha a kedvezményezett olyan társaság, amely az osztalékot fizetô társaság tôkéjének legalább 40%-át közvetlenül birtokolja; b) az osztalék bruttó összegének 15%-át minden más esetben. E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását arra a nyereségre vonatkozóan, amelybôl az osztalékot fizetik. 3. E cikk alkalmazásában az osztalék kifejezés részvényekbôl, élvezeti részvényekbôl vagy élvezeti jogokból, bányarészvényekbôl, alapítói részvényekbôl vagy más nyereségrészesedést biztosító jogokból - kivéve a hitelezôi követeléseket - származó jövedelmet, valamint egyéb társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amely a részvényekbôl származó jövedelemmel azonos adójogi elbírálás alá esik annak az Államnak a jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot kifizetô társaság belföldi illetôségű. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztalék haszonhúzója, aki mint az egyik Szerzôdô Államban belföldi illetôségű személy, a másik Szerzôdô Államban, amelyben az osztalékot fizetô társaság belföldi illetôségű, telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik, és az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben az esettôl függôen a 7. Cikk vagy a 14. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Ha az egyik Szerzôdô Államban belföldi illetôségű társaság nyereségre vagy jövedelemre tesz szert a másik Szerzôdô Államból, ez a másik Állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik Államban belföldi illetôségű személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a másik Szerzôdô Államban lévô telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyereségére megállapított adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik Államban keletkezô nyereségbôl vagy jövedelembôl áll. Kiss Ferenc <[EMAIL PROTECTED]> írta, 2008.05.15.: > Kedves Eniko! > > >> Az ado resze talan mar vilagos, > > > Na???? Vagyis???? > > Eleg, ha megmondod, hogy a bevallas melyik sora. > > 47 es 171. > De itt osztalekrol van szo, es nalunk > adoztathato. De akkor sincs 35%, csak 25%. > > >> de 4%-os EHO-t is meg kell fizetni ? > > > Ha az adoresze vilagos, akkor kellene derengjen > > az eho resze is, vagy tul naiv vagyok???? > > Haaaat ? > Ugy latom, ez is kell :-( > > Udv: > Feri > > > > _______________________________________________ > akta mailing list > [email protected] > https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta >
_______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
