Hát számomra a cikk kicsit ijesztőnek tűnt ahogy belecsap az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elemzésébe (kicsit kevésbé ijesztő, mint az a nemzetközi jogi témájú Oxfordos könyvem, ahol a bekezdések közepén lefordítatlan német, francia és latin idézetek vannak) -- a célközönség bizonyára kevésbé ijedős.
Helyesírási és érthetőségi szempontból a CC licenceket magyar névvel használnám, a "Wikimedia alapítványt" magyarul Wikimédia Alapítvány formában használjuk. Üdv, Bence 2010/2/1 SZERVÁC Attila <[email protected]> > Sziasztok, vélhetően nagyjából ez fog megjelenni nemsokára egy lapban. > > Természetesen CC-BY-SA licenc alatt. > > Konstruktív vélemények mindenképp :-) > > A szabad kultúra védelme > Emberi jogok vagy monopóliumok > > A Szabad Kultúra és az Emberi Jogok > > Teremtés. Ez nem más, mint másolás csipetnyi újítással. E mivolta jól > megfigyelhető a Nagy Kiugrástól kezdve az elmúlt 70.000 év történetén > át. Ez a szabad kultúra. A barlang-rajzok, hangszerek és dallamok, > vésett és papirusz szövegek, Dante, Leonardo, Shakespeare, Bach, > Mozart, Goethe, Liszt, Klimt, Hašek kultúrája, amelyhez jogunk van > hozzáférni, továbbfejleszteni. Az elmúlt pár száz éve, de különösen a > Berni Egyezmény óta viszont azt látjuk, hogy e jogunkat folyamatosan > korlátozzák; a kulturális örökség példátlan kisajátítása, > monopolizálása zajlik, és csak a XX. század közepétől, de különösen > Richard Stalmann valódi szerzői engedélyeitől kezdtünk el a szellemi > termékek, kulturális örökségünk terén e monopolizálás ellen lépéseket > tenni. > > Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata az alábbi pontokon kapcsolódik e > joghoz: > > * Bevezető - oktatás és nevelés > * 2. - a nyilatkozat másolhatósága, hivatkozhatósága > * 3. - általános szabadságjogok > * 6. - jogalanyiság elismerése - szerzők és felhasználók közti > engedélyezés esetén fontos > * 7. - jogegyenlőség > * 11. - ártatlanság vélelme és visszamenőleges hatály korlátja - > másolási jogrendszer esetén fontos > * 17. - tulajdonjog - szellemi termékek esetében fontos, amennyiben > ahhoz tulajdon jellegű jogokat kötünk és lehetővé teszi a rendelkezést > * 18. - a gondolat, a meggyőződés, a szólás szabadsága > * 19. - a kifejezés, a kutatás, a terjesztés szabadsága > * 22. - szociális és kulturális jogok > * 26. - nevelés > * 27. - kulturális részvételhez és annak elismeréséhez való jog - a > vagyoni jogok csak másolási jogi rendszer fenntartása esetén > értelmezhetők > * 28. - a fenti jogok biztosításának kötelezettsége az államokra > * 29. - kötelezettségek a közösséggel szemben. > > Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata közel minden harmadik ponton > gyengébben, vagy kifejezetten erősen kapcsolódik a szabad kultúra > fejlődéséhez, ezek közül a legfontosabbak a 18., 19., 22. és 26., a > szólás, a terjesztés valamint az > oktatás-nevelés-művelődés szempontjából nélkülözhetetlen pontok. Ezek > a pontok védik a szabad kultúrát és az ahhoz fűződő emberi jogokat, > vagyis azt, hogy a kulturális örökségből másolással és > továbbfejlesztéssel újabb szellemi termékek jöhessenek létre. Éppen > ezért máig elég problémás a 6., 11., 17. és 27. pont, mely azt veti > fel, hogy ezek a továbbfejlesztő közreműködők korlátozhassák a > kultúrának az előbbi pontokban lévő másolási, terjesztési jogát. Ez a > kultúripari lobbi hatására került be a nyilatkozatba. Ennek > eredményeként a szabad kultúra folytatói ma arra kényszerülnek, > hogy kimondott felhasználói engedéllyel, GPL vagy CC-BY-SA és hasonló > licenccel engedélyezzék a közreműködésükkel készült szellemi termék > másolását, vagy akár a továbbfejlesztett verzió terjesztését hasonló > feltételekkel. Bár a szabad kultúra és az ahhoz kapcsolódó gazdasági > modell újra fejlődik, a jelen helyzet még mindig egy szabad > verseny-ellenes, súlyosan korlátozó monopolisztikus rendszer. A szabad > kultúra ebben a rendszerben a hálózatokba szerveződés útján indult el, > és vált a szabad verseny egyre fontosabb, több esetben már > kulcsfontosságú tényezőjévé. Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan kezd > ismét működni szabad kultúránk ebben a rendszerben, látnunk kell, hogy > fordulhatott elő ennek, az úgynevezett Másolási jognak (pontosabban > jogi korlátnak) a kialakulása; melyek a szerzők, a felhasználók > alapvető jogait már egyértelműen korlátozó vadhajtásai, és ezek > középtávon végrehajtható lebontásáig, a Copyleft és > ShareAlike segítségével hogyan illeszkedik ebbe a szabad kultúra. > > A Másolási jog, a Copyleft, a Megosztás joga (ShareAlike), a hálózatok > és a gazdaság > > Az angol eredetű Másolási jog a XIX. század folyamán terjedt el > Európában és néhány más országban. Ez alapvetően egy szabad versenyt > korlátozó rendszer. Bár kimondja, hogy a művek a kultúra > továbbfejlődése érdekében csak korlátos ideig - eredetileg első > közlés+14 év - állhatnak szabad másolási- terjesztési korlát > alatt, alapvetően arra született, hogy egy kiadó a szabad versennyel > szemben monopol jogot kapjon a mű másolására. > > A szerző kezébe a szellemi termékhez fűződő vagyoni jogot helyez, > mellyel korlátozhatja a mű terjesztését, további feldolgozását, e jog > a kiadóra ruházható, az köthet bizonyos ellentételezéssel ilyen > szerződést a szerzővel. > > A XIX. század során a kiadók mind több helyen érték el a céljukat és > egyre több országban kezdték bevezetni ezt a rendszert. Míg Dante, > Leonardo, Shakespeare, Bach, Mozart, Goethe és mások megbízási > díjakból, előadásokból befolyt bevételekből és mindennapi munkájukból > éltek, és a szabad kultúrát tiszta művészi szándékkal soha nem látott > mértékben fejlesztették, addig a második ipari forradalom idejére már > csakis a kiadók, és kizárólag az újonnan létrejött kulturális > tömegipar - mainstream - érdekeinek megfelelően diktálhatták a > kalandregény és könnyűzene szerzőkkel elfogadtatott, az innovatív, > szubkulturális színtereken mozgó szerzők számára egyre rosszabb > feltételeket. > > A kulturális monopóliumok ellehetetlenítették a szerzők és > felhasználók közti korábban jól működő, közvetlen gazdasági modellt, > egy olyan rendszerbe kényszerítve a szerzőket, ahol többé már nem > rendelkezhettek a közreműködésükkel továbbfejlesztett szabad kultúra > terjesztése felett, nem részesedhettek a korábban ezekből származó > bevételekből. Így egyre több, kulturális csúcs-teljesítményeket > létrehozó szerző kezdett éhezni, a terjesztés nehézségeivel > kapcsolatos kisebb hátrányba kerülni. Mind a másolási jog, mind a > "szabadalmi" korlátok, korlátozó kiváltságok területén már a XX. > század elején elindultak a szabad kultúra helyreállítására induló első > kezdeményezések. > > A nagy lökést kétségkívül 1984, a Richard Matthew Stallman - RMS - > által hálózaton indított, a másolási jog monopóliumát a jogrendszeren > belül ellensúlyozó Copyleft mozgalma indította meg, mely a szabad > kultúra számára valódi szerzői jogi engedélyeket biztosít. > > A Copyleft és a Megosztás joga, a ShareAlike > > A Copyleft játékos szó, a szabad kultúra számára visszaadja a jogot > annak Megosztásához a Másolási jog rendszerén belül. Mindenekelőtt > lehetőséget biztosít a szerzőknek a szabad felhasználás > engedélyezésére. Ez nem zárja ki a megbízási díjat, az előadásokból > származó és egyéb bevételeket. Lehetővé teszi leszármazott művek > (átdolgozások) készítését és az eredeti szerzőre való kötelező > hivatkozás mellett a ShareAlike, a Megosztási jog segítségével, a > szabad kultúra elvének megfelelően előírja, hogy az átdolgozás is csak > azonos szabad engedéllyel terjeszthető. Ez az erős Copyleft. Ez teszi > lehetővé például a multimédia tartalmak megosztását a hálózaton, > például a http://Wikimedia.org rendszerében. Ide tartozik még a > mérsékelt Copyleft, leghíresebb példája a Creative Commons Attribution > - ShareAlike - Non-Commercial - mely egyrészt továbbra is fenntartja a > szerzőre való kötelező hivatkozás jogát, emellett a non-profit > felhasználást engedélyezi, viszont külön engedélyhez köti az esetleges > kereskedelmi > felhasználást, ez lehet egy a szerző és a felhasználó közti ad-hoc > kötött egyösszegű díj, járadék jellegű jogdíj, egyebek. > > A hálózatok, a felhasználók, a szervezetek és a gazdaság > > A szabad kultúra helyreállításának megkezdésében alapvető szerepet > kaptak a korszerű, hatékony hálózatok. Mindenekelőtt az Internet. E > mögött áll az első olyan technológia, mely szabadalmi korlátoktól > mentes szabad licencű szellemi termékekkel, mint az Internet > Protokoll, a Unix-Linux és szabad szoftverek, az OGG hang és mozgókép > és más szabvány formátumok lehetővé teszi, hogy a szerző azonnal, > költség nélkül, közvetlenül, korlátlan számú másolatot juttasson el 7 > milliárd felhasználóhoz, mint ahogy teszi is azt ma már minden magán, > üzleti vagy non-profit felhasználó. > > Ez mindenekelőtt a szabad kultúra, kulturális örökségünk > továbbörökítésének szabad lehetőségét biztosítja, de ezen túl új > gazdasági modellt is lehetővé tesz, ahol a non-profit terjesztéssel > eleget tehetünk előbbi kötelességünknek, de optimális lehetőség nyílik > a kereskedelmi terjesztésre is. > > A szabad kultúra kulcsszerepe ma már mindenki számára világos. A > felhasználók hálózatokat teremtenek és azokon alkotnak, valamint a > kérdést részben eltérően, főbb pontokon azonban egységesen látó > szervezeteket és projekteket hoznak létre, mint például a > http://fsf.org/ FSF/UNESCO szabad szoftver tároló, a Creative Commons, > vagy a Wikimedia alapítvány átfogó tartalomszolgáltató projektjei. > > Az állam és a politika színterén is felbukkan a GPL vagy a Creative > Commons licenc használata. Ide tartoznak egyes állami projektek vagy a > ma már számos országban megjelent és növekvő súlyú politikai > képviseletet kapott "Kalózpárt"-ok, melyek a Másolási jog rendszerén > belül a szabad kultúra helyreállításáért küzdenek. > > Mindannyian szerzők vagyunk és a szabad kultúra közhasznú voltán túl > ez egyebek között a nagy tartalomszolgáltató portálok számára is > óriási haszonnal jár. Mindannyian lehetővé teszik a szabad tartalom > hozzáadását és ajánlják ezt. Ez az önkifejezés mellett óriási > értéknövekedést produkál, jelentősen növeli a látogatottságot, a > bevételt, miközben közhasznú, szabad kultúra, kulturális termékek > jönnek létre. > > A szabad kultúra folytatói közérdekből, valamint a Creative Commons és > más szervezetek nevében legfőképpen az alábbi célokért küzdenek a > jelenleg az alapvető emberi jogokat és azt leképező alkotmányos > jogokat korlátozó jogszabályokkal szemben: > > * A szabad kultúra szerzőinek, alkotásainak védelme > * A felhasználók az emberi jogok közt szereplő kulturális > szabadságjogainak védelme > * A közpénzből létrehozott szellemi közjavak szabad licencű felhasználása > * A szabad kultúra gazdasági modelljének elismerése a jogrendszerben. > > A Szabad Kultúra haszna > > A szabad kultúra fejlesztése, mint láttuk, alapvető emberi jog. E > fejlődés alapja minden esetben: másolás csipetnyi újítással. Ezzel az > evolúcióval jutottunk idáig évmilliók során. Nagyjából a XIX. század > közepétől a XX. század végéig és a századfordulóig azonban fel > lehetett tenni a kérdést, kell-e a szabad kultúra, szükség van-e rá a > továbbiakban is. Láthatjuk a tömegeket, akik a szellemi javakhoz, > szellemi termékekhez való hozzáférésben óriási hátrányt szenvednek > igen jelentős mértékben a szabad kultúra és az általa teremtett > kulturális közjavak háttérbe szorítása miatt. Ez drasztikusan > csökkenti a gazdasági teljesítményt és drámai mértékben növeli a > leszakadók arányát és az ezzel járó terheket. > > A szabad kultúra és annak védelme, helyreállítása, tehát alapvető > feladat az emberi jogok, az emberiség előrelépése szempontjából. > Lehetővé teszi a hatékonyan termelő szabad versenyt és alapvető > szerepe van a szellemi termékek igazságos megosztásában. Mindezt úgy > képes megtenni, hogy jól működő közösségeket, hálózatokat épít ki. > > A szabad kultúra biztosítja a fejlődésünket; a monopol kultúripari > szereplők érdekeivel szemben a szabad kultúra alapvetően szükséges > emberi jogaink érvényesítéséhez. > > -- > SZERVÁC Attila - zeneszerző > http://google.com/search?q=szervác<http://google.com/search?q=szerv%C3%A1c> > > _______________________________________________ > Wikihu-l mailing list > [email protected] > https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/wikihu-l >
_______________________________________________ Wikihu-l mailing list [email protected] https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/wikihu-l
