Számviteli szolgáltatás - a szolgáltatók kiszolgáltatottsága
A számviteli előírások végrehajtásának alapvető feltétele, hogy a számviteli feladatokat- különösképpen a könyvviteli munkát- kvalifikált és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek lássák el. Magyarországon a könyvviteli szolgáltatást nyújtó szakemberekkel szemben támasztott elvárásokat még az alacsonyabb színtű jogszabályokban sem rögzítették- az EU tagállamainak gyakorlatától eltérően. E joghézagot szándékozta kiküszöbölni az új számviteli törvény, amikor bevezette a számviteli szolgáltatás fogalmát, a számviteli szakemberekkel szemben támasztott alapvető követelményeket is megfogalmazva (illetve egészen pontosan megkísérelve annak egzakt definiálását). A számviteli szolgáltatás a könyvviteli szolgáltatást és a könyvvizsgálói tevékenységet foglalja magában. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik valamennyi könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséggel kapcsolatos feladat ellátása, nevezetesen a könyvvezetés megszervezésével, végzésével, irányításával, szabályzatok elkészítésével, a beszámoló összeállításával, elemzésével, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonásával, valamint a megbízható és valós belső és külső információk előállításával kapcsolatos feladatok elvégzése. 2003.január 1-jétől csak olyan személy lesz jogosult a könyvviteli szolgáltatások nyújtására, aki mérlegképes könyvelői vagy azzal egyenértékű képzéssel rendelkezik, legalább három éves szakmai gyakorlatot szerzett, büntetlen előéletű és mindezen feltételek teljesülése mellett tagja a - későbbiekben külön kormányrendelet által meghatározott- , a szolgáltatás nyújtására jogosult személyek nyilvántartását vezető szervezetnek, illetve szerepel az említett nyilvántartásban. (Könyvviteli szolgáltatásokat nyújtó cég esetén a szolgáltatás nyújtásának alapvető feltétele, hogy a cég tulajdonosai vagy alkalmazottai között legalább egy szakember feleljen meg a fenti követelményeknek. Mentesülnek az említett követelmények alól az 5 millió forintnál kevesebb éves nettó árbevételt elérő vállalkozások számára könyvviteli szolgáltatást nyújtó szakemberek.) 2003. január 1-jét követően a mérlegképes könyvelői képesítés már nem mentesít a könyvvizsgálat alól- 50 millió forint alatti árbevétel esetén sem-, a mentesség feltétele a könyvviteli szolgáltatásra jogosultság megszerzése lesz. Igaz ugyan, hogy számviteli törvényünk európai színvonalú jogszabály- az esetenként hiányos, pontatlan, vagy éppen a jogalkotói szándékkal ellentétes definíciói, más jogszabályokat érintő átfedései ellenére is- amely általánosan, a számviteli irányelvekben foglaltaknak eleget téve fogalmazza meg az előírásait, sőt számos intézkedésében a nemzetközi számviteli standardok (IAS) hatása is érezhető. Az ördög pedig a részletekben lakozik. Nevezetesen: a számviteli törvény VIII. fejezete - azaz a 150.§-152.§-ai- határozzák meg a számviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenységek körét, illetve az azok végzésére jogosultakkal szembeni követelményeket. Törvényi előírás az is, hogy az említett tevékenységet csak azon személyek folytathatják- az egyéb feltételek megléte esetén-, akik a könyvviteli szolgáltatást végzőkről vezetett nyilvántartásban szerepelnek. Az idézett törvény 151.§-ának (5) bekezdése taxatíve megadja azokat a feltételeket, melyek az említett nyilvántartásba való felvételt lehetővé teszik. Szeretném kiemelni a már citált jogszabályi hely (5) bekezdésének b) pontját, mely szerint a könyvviteli szolgáltatást végző - s ily módon nyilvántartásba is vehető- magánszemélynek az előírt képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot kell igazolnia. Természetesen minden olyan kezdeményezést, amely a képzés, illetve a végzett munka színvonalát emeli, örömmel üdvözlök. Ennek ellenére azonban nem látom biztosítottnak a friss diplomás, illetve a mérlegképes könyvelői oklevelet szerző, kezdő kollégák szakmai gyakorlatának megszerzését. Hiszen- ugyancsak a már idézett paragrafusra visszautalva-, szerintem az sem egészen egyértelmű, hogy -különösen könyvelő cégek esetében- ki is végezheti a számviteli szolgáltatást. Igaz ugyan, hogy maga a cég már jogosult az említett szolgáltatás vállalására már akkor is, ha csak egy tag, illetve alkalmazott rendelkezik az előírt feltételekkel. A számviteli munka -ezt a kollegák számára bizonyára nem kell részletesen kifejtenem- fokozott felelőséggel járó tevékenység, ahol szinte minden tévedésnek anyagi konzekvenciái vannak. Ki fogja ezt felvállalni olyan munkatársak által elkövetett hibák felmerülése esetén- kockáztatva esetleg a cég jóhírét is-, akik az említett szakmai gyakorlat hiányában esetleg nem is dolgozhatnának -önállóan semmiképpen sem. Viszont, ha nem engedjük dolgozni őket, soha sem fogják megszerezni az áhított szakmai gyakorlatot. A számviteli szolgáltatás azonban vélhetőleg nem áhítozik a nonprofit tevékenységek körébe való bekerülés után. Márpedig, nem lehet egyszerre felelősséggel dolgozni és ügyelni a kezdő kollégák munkájára, (akik a törvény jelenlegi megfogalmazása szerint nem is dolgozhatnának) feláldozva ezzel a potenciális bevétel egy részét. Amennyiben a helyzetet úgy kívánnánk megoldani, hogy kezdő csak olyan feladatot kap, mellyel kárt nem okozhat, akkor a szakmát sem tudja - a valós gazdasági életben is alkalmazható módon- elsajátítani. Szükségesnek látom a törvény pontosítását, illetve kiegészítését azon tevékenységek meghatározásával, melyek a szakmai gyakorlat megszerzése érdekében végezhetőek, illetve - a könyvvizsgálók gyakorlatában már bevált módon-, asszisztensként, önállóan, gyakorlott könyvvizsgáló vagy mérlegképes könyvelő védőszárnyai alatt is folytathatóak, ha az egyéb feltételek (szakképesítés, büntetlen előélet) egyébként fennállnak. A törvény 150.§-a kísérletet tett arra, hogy meghatározza a - csak az említett, 3 éves gyakorlattal már rendelkezők által- számviteli szolgáltatásként ellátható tevékenységek körét. Ha ezeket a számviteli tevékenység egészéből kiemeljük, csak azon munkafolyamatok maradnak, melyek elvégzéséhez a képesített könyvelői végzettség is elegendő. Ezekre a területekre mérlegképes könyvelőt, esetleg közgazdászt, frissen végzett könyvvizsgálót alkalmazni pedig enyhe kifejezéssel élve is fényűzés.(Az ezzel összefüggésben felmerülő bérfeszültségről, annak gazdasági következményeiről ugyancsak érdemes lenne - a jogalkotóknak- elgondolkodniuk. A kör bezárult, aki 2003. január 1-jét követően szerez szakirányú diplomát, illetve mérlegképes könyvelői oklevelet, az életben soha sem szerzi meg a szükséges gyakorlati időt. "Egérutat" jelenthet az a kitétel, mely szerint a fenti követelményeknek nem kell eleget tennie annak, aki tevékenységét olyan vállalkozó (vállalkozás) számára végzi, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában, a tárgyévben várhatóan- az 5 millió forintot nem haladja meg. Mi következik ebből a szakma számára? Az említett mértékű árbevétellel csak az egészen kicsi egyéni vállalkozók (ők egyébként nem is tartoznak a számviteli törvény hatálya alá), illetve vállalkozások (betéti- és közkereseti társaságok, amelyeket már az egyszeres könyvvitel megszüntetése is nehéz helyzetbe hoz) rendelkeznek. A törvény árbevételt nevesít, de értelemszerűen nem térhet ki arra, hogy ez nem jelent okvetlenül nyereséges, sikeres céget. Az említett paraméterekkel rendelkező vállalkozások ma Magyarországon az ún. kényszervállalkozások, amelyek létrejöttének egyetlen motivációja a munkanélküliségtől való félelem volt, csak nagy nehézségek árán képesek fenntartani magukat, rég lemondva a szükséges fejlesztésekről, beruházásokról is. A kettős könyvvitel bevezetése önmagában is egzisztenciális fenyegetettséget jelent számukra (ennek adóügyi vonzataira most nem térek ki), de az semmi ahhoz képest, amit- egyéb lehetőségek hiányában- erre a területre áramló, legtöbbször képzetlen zugkönyvelők, illetve gyakorlattal nem rendelkező "szakemberek" jelenthetnek számukra, annak minden anyagi természetű következményével együtt. A már idézett jogszabály, illetve annak citált pontjai nem adtak választ számomra arra - a szerintem fontos- kérdésre, hogy ki vagy mely szervezet fogja a szakmai és minőségi felügyeletet ellátni az említett körben. Egy -hazánkban sajnos jellemző módon csekély erőforrással rendelkező - vállalkozói réteg fennmaradása, illetve a szakma tisztessége és minősége a tét. Az elmondottak alapján szükségesnek látom a szakmai érdekvédelmi szervezetek álláspontjainak egyeztetését és figyelembevételét- ezen belül a könyvelők szakmai szerveződéseinek javaslatai mérlegelését- a hivatkozott rendelkezés konkrét életbeléptetését megelőzően. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról- a már közgazdasági szakközépiskolákban is oktatott- tényről, hogy a számviteli tevékenység összetett fogalom, melynek a könyvvitel egy részterülete. A kérdéses változások azonban - érintik ugyan a számviteli területen dolgozó valamennyi szakembert-, de az ebből adódó gondok- a pontosításra szoruló, a jogalkotó valós szándékával jelenleg nem egyező szabályozás- elsősorban e részterület szakembereit terhelik. 2001. november 20. Sinka Jánosné MKOE tag ../2001.(.). Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről (tervezet) - közgazdász szemmel Azon tényt, hogy - a jelenlegi, még kiforratlan helyzetben- a Pénzügyminisztérium feladata a tárgyi nyilvántartások vezetése, üdvözlöm és jó elgondolásnak tartom. A kapcsolódó törvény-tervezet azonban jelenlegi formájában - véleményem szerint - nem jól átgondolt, sőt eredeti joghézagot is takar. 1.§: a nyilvántartásba kerülő adatok köre és azok publikus volta nem okoz gondot. Az említett paragrafus (2) bekezdésének d., pontja azonban már felvet egy - véleményem szerint - lényeges kérdést. Nevezetesen: a szükséges (legalább 3 év) szakmai gyakorlat igazolása milyen módon, milyen dokumentumok alapján történik majd. Munkaviszony esetén elképzelhetőnek tartom, hogy a munkáltató által kiállított igazolás szolgál majd bizonyítékául az elvárt szakmai tapasztalatok meglétének. Egyéni vállalkozók vagy társasági tagok (tulajdonosok) esetében ki, illetve mely szerv lesz jogosult a szükséges igazolások kiállítására? Esetleg a vállalkozói igazolvány kelte, illetve az, hogy az érintett mely időponttól rendelkezik engedéllyel a tevékenység folytatására, kiindulópontot jelenthet? Esetleg az ügyfélkör által adott referenciák szolgálhatnak majd igazolásul? Ez utóbbi adatvédelmi, személyiségi jogi szempontokat is felvet, hiszen "ki kell adni" az ügyfelek adatait.A rendelet-tervezet tartalmaz ugyan lehetőséget arra, hogy - 10.§ (3)- a pénzügyminiszter felhatalmazást kapjon , a rendelet végrehajtása érdekében- rendeletet, a technikai, lebonyolítási feladatokat tartalmazó közleményt kiadására, de ezen tényre- a szakmai gyakorlat igazolásának módját a későbbiekben szabályozza a jogalkotó- utalni kellene. Ellenkező esetben joghézag keletkezik (a rendelet-tervezet tárgyát képező élethelyzet szabályozása nem pontos, illetve egyes körülmények esetében elmaradt), mely a végrehajtást ellehetetleníti. 2.§ (1) bekezdés: pontatlanság, "a nyomda ördöge". A citált 151.§ (4) bekezdése a nyilvántartásba vételt végző szervvel és a jogorvoslattal kapcsolatos kormányrendeletet helyezi kilátásba. Az (5) bekezdés nevesíti a nyilvántartásba vétel feltételeit! Apróság, de így a számviteli törvény és a rendelet-tervezet összhangja sérül. 3.§ (3) bekezdés meghatározza a nyilvántartásból való törlés indokait- ez (ismereteim szerint) összecseng a könyvvizsgálói kamara feltételrendszerével----ez jó! 4.§ (2)-(3) bekezdések szerint az árszakértői képesítéssel és a felsőfokú költségvetési, államháztartási képesítéssel, mérlegképes könyvelő államháztartási szakon képesítéssel rendelkezők mérlegképes könyvelői szakképesítést szerezhetnek vállalkozási szakon, ha a tervezet 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti különbözeti vizsgákat sikeresen leteszik. Nem rendelkezik viszont a tervezet arról, hogy a különbözeti vizsgát tett kollégák esetében a 3 éves szakmai gyakorlat követelménye miképpen érvényesül. A különbözeti vizsga sikeres letétele utáni 3 évet jelenti, vagy a korábban árszakértői vagy felsőfokú államháztartási szakon kapott képesítés birtokában szerzett gyakorlat is elfogadott. A rendelet-tervezet 10.§-ában rögzítettek ideiglenes regisztrációt tesznek lehetővé a különbözeti képzésben résztvevők számára. A regisztráció egyik feltétele viszont a számviteli törvény és a tervezet szerint a 3 éves szakmai gyakorlat megléte! Fentieket sem igazságosnak, sem logikusnak nem látom- sőt ellentmond a számviteli törvény szellemének. Nem értem, miért kerül egy pályakezdő kolléga- aki esetleg eleve vállalkozás szakon végzett- hátrányba egy különbözeti vizsgát tett szakemberrel szemben. Ha valaki 10 évig kiváló pékmester volt, majd "különbözeti vizsgával" cukrásszá képezte magát, éppoly kezdő a cukrászatban, mint a frissen végzett szakmunkás. Szükségesnek látnám tehát az említett körben a gyakorlati idő körülményeinek pontosítását: például, csak azok regisztrálhatóak vállalkozás szakos mérlegképes könyvelőként ideiglenesen, akik - bár a regisztráció időpontjában meglévő képesítésük szerint- árszakértő vagy felsőfokú államháztartási, illetve mérlegképes könyvelő államháztartási szakon szereztek oklevelet, de legalább 3 éves gyakorlatot tudnak igazolni vállalkozási területen. Ellenkező esetben csak a sikeres különbözeti vizsgát követő 3 év gyakorlat megszerzése után lehetséges regisztrációt tartom jogszerűnek. (A vállalkozás szakon történő regisztráció kérdését azért tartom különösen fontosnak, mivel e terület szakembereire lesz majd leginkább igény. Ha nem pontosítjuk -jogilag támadhatatlanul, illetve kijátszhatatlanul- a szakmai feltételeket, a törvény, illetve a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes hatást érünk el.) Továbbra sem látom a pályakezdők szakmai gyakorlata megszerzésének jogszabályi alátámasztását. (Megjegyzés: a tárgyi tervezet 6. oldalát nem kaptam meg: két 5. oldalt kaptam. Így a regisztrációs kérelemhez szükséges nyomtatványról nem tudok érdemben nyilatkozni, de feltételezem, hogy az nem mond ellent a tervezet szellemének.) Összesítve, némi pontosítással a rendelet-tervezetet a szakma által elfogadhatónak, illetve a szakmai érdekeket képviselő dokumentumnak tartom. 2001.12.09. Szabo Gabor _______________________________________________ Akta maillist - [EMAIL PROTECTED] http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
