Kiszűrik a kényszervállalkozókat
Legalább minden tizenharmadik munkavállaló esetében joggal merül fel a gyanú, hogy nem önszántából váltotta ki vállalkozói igazolványát. A szaktárca a munka törvénykönyvének módosításával szeretné elérni, hogy a klasszikus munkaviszonyban dolgozókat ne lehessen vállalkozásba vagy megbízási szerződés megkötésére kényszeríteni. A törvénymódosításnak azonban a hatékony ellenőrzés híján aligha lesz visszatartó ereje - vélik munkaügyi szakértők, akik attól is tartanak, hogy az eva bevezetése még inkább a szerződéses foglalkoztatásra csábítja a munkaadókat. Nagy fába vágta a fejszéjét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), amikor elhatározta: megpróbálja kiszűrni az úgynevezett kényszervállalkozókat, vagyis azokat a munkavállalókat, akiket munkaadójuk rendes munkaviszony helyett alvállalkozói vagy megbízási szerződéssel alkalmaz. A tervek szerint a szaktárca a munka törvénykönyvének módosításával szeretné elérni, hogy az alkalmazotti munkaviszonyt ne lehessen költségkímélő szerződésekkel leplezni. Az őszre tervezett törvénymódosításnak az a célja, hogy a munkakör, a munkabér és a munkahely megnevezését tartalmazó szerződéseket automatikusan alkalmazotti jogviszonynak minősítsék - fejtette ki Kiss Péter. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint ennek érdekében a munka törvénykönyvében rögzíteni kell a jogviszony tartalmát. Teljesen világossá kell tenni, hogy mikor és milyen viszony minősül alkalmazásnak. A szaktárca ezenkívül abban reménykedik, hogy a munkabérre rakódó közterhek tervbe vett csökkentése is oda vezet, hogy a munkaadók felhagynak a kiskapuk keresgélésével. A szaktárca becslése szerint hazánkban legalább 300 ezerre tehető a vállalkozói vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók száma. Különösen a feldolgozóiparban és a szűk értelemben vett szellemi munkakörökben jellemző a költségkímélő szerződéses alkalmazás, de alig akad olyan biztonsági őr vagy biztosítási ügynök, aki nem vállalkozóként keresi kenyerét. Mivel a szerződéses foglalkoztatást alapvetően a költségcsökkentés motiválja, a minimálbér emelése erős lökést adott terjedésének. A munkaviszony helyetti vállalkozói vagy megbízási szerződés volt ugyanis az egyik "trükkje" a magasabb minimálbér alóli kibújásnak. A munkaügyi szakemberek pedig jelenleg attól tartanak, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetése is arra fogja ösztönözni a munkaadókat, hogy vállalkozóként foglalkoztassák dolgozóikat. A munkaerő-piaci szakértők szemében nem véletlenül szálka a költségkímélő foglalkoztatási formák tömegessé válása, hiszen a szerződéses alkalmazottak nem élvezhetik a munka törvénykönyvének védelmét. Számukra nincs biztosíték arra, hogy állásuk kockáztatása nélkül szabadságra mehessenek vagy éppen betegállományba vonuljanak. Arról nem is beszélve, hogy védtelenek az elbocsátás ellen, s végkielégítésről még csak nem is álmodhatnak. Nem mindenki fogadta azonban osztatlan lelkesedéssel a törvénymódosítás ötletét. "Elsősorban nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási problémáról van szó" - vélekedik például Prugberger Tamás, a Miskolci Egyetem munkajogi tanszékének vezetője. Szerinte a bírói gyakorlat eddig is abból indult ki, hogy a jogviszony minősítése nem annak elnevezésétől, hanem tartalmától, azaz a ténylegesen végzett munka jellegétől függ. Hasonló véleményt fogalmazott meg Rolek Ferenc is, aki szerint a jelenlegi jogi szabályozás is lehetőséget ad a színlelt szerződések kiszűrésére. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint inkább a megfelelő ellenőrzésre és a szankcionálásra kellene a hangsúlyt helyezni. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) eddig is felléphetett a munkaviszonyt leplező szerződések ellen, s többmilliós bírságot is kiszabhatott a munkaadóra, de a dolgozó is bírósághoz fordulhat jogai védelmében. A valóság azonban az, hogy a színlelt szerződéssel foglalkoztatók lebukására kicsi az esély, hiszen a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, a munkaügyi ellenőrök pedig ritkán jutnak el egy-egy munkahelyre - tette hozzá Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) gazdaságpolitikai ügyvivője. Szerinte nagyon is szükség lenne a munkaviszony fogalmának konkrétabb meghatározására, hiszen a precízebb szabályozás megkönnyíthetné a színlelt szerződések kiszűrését. Úgy véli, a tervezett módosítás megkönnyítené a munkaügyi ellenőrök dolgát és az egyértelműbb szabályozás valószínűleg visszatartaná a munkaadókat a trükkös szerződések megkötésétől. Rolek Ferenc szerint a probléma sokkal bonyolultabb, hogy azt a kormány egyszerűen a munkaadók megregulázásával oldja meg. "A köztudatban az terjedt el, hogy a dolgozókat mindig a munkaadó kényszeríti vállalkozásba. Pedig sok olyan munkavállaló is van, aki sokkal szívesebben tevékenykedik vállalkozóként, mint alkalmazottként, mivel kevesebb a kötöttségük és akár még anyagilag is jobban járhatnak" - hangsúlyozta Rolek, aki szerint nagyon nehéz ezt a réteget elhatárolni a valódi kényszervállalkozóktól. (Magyar Hírlap) Szabo Gabor _______________________________________________ Akta maillist - [EMAIL PROTECTED] http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
