Amit az eváról tudni kell
Októberben megkezdi a parlament az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvény általános vitáját. A Pénzügyminisztériumban elkészült és a kormány által elfogadott jogszabálytervezet a kisvállalkozások közterheinek mérséklését és az adminisztrációs terhek csökkentését célozza. A tavaszi szocialista választási kampány egyik meghatározó ígérete volt az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetése, a Pénzügyminisztériumban augusztus közepére el is készült az erről szóló törvénytervezet, amely azonban még sok helyen többváltozós szabályozási javaslatot tartalmazott. Bizonytalan volt többek között, hogy mekkora árbevétel mellett lesz választható a könnyített adózás, az evát alkalmazó vállalkozásoknak milyen részesedése lehet majd más vállalkozásokban, hány éve kell működnie ahhoz az adóalanynak, hogy beléphessen az eva-körbe, hogyan számolják az iparűzési adó alapját, mekkora adóteherrel kell számolniuk az evát választó vállalkozásoknak a házipénztárban felgyülemlett összeg után és feltéle lesz-e az új adónem választásának az eredménytartalékban lévő vagyontárgyak, immateriális javak utáni adózás is. A kormány - a szakmai szervezetek véleményét is figyelembe véve - több helyen a kevésbé szigorú változat mellett döntött, s az Országgyűlés október 1-jei ülésnapján megkezdi a törvényjavaslat általános vitáját. Nem is lehet halogatni a törvény elfogadását, ugyanis a tervezet szerint december 20-áig el kell dönteniük a vállalkozásoknak, hogy belépnek-e jövőre az eva-körbe. Ahhoz, hogy az evát választhassa egy vállalkozás, a törvénytervezetben meghatározott formában kell működnie, meg kell felelnie a jogszabály feltételeinek és minden adóév előtt be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy ezt az adózási formát kívánja alkalmazni. Az eva-alanyiság időszaka alatt a gazdasági társaság nem alakulhat át, nem egyesülhet más társasággal és nem válhat szét, valamint jegyzett tőkéjét nem emelheti a jegyzett tőkén felüli saját tőkéje terhére. A jogszabály várhatóan jövő év január 1-jén hatályba lép, és először a 2003. január 1-jével kezdődő adóévre lehet alkalmazni, azaz a 2002-es bevétele után még senki nem fizethet evát. Milyen vállalkozási formák választhatják az evát? Az egyszerűsített adózás feltételei Milyen adókat vált ki és mennyi az eva? Adminisztrációs kötelezettségek - bevételi nyilvántartás Egyszerűsített iparűzési adó Tb-járulék Hogyan viszonyul az eva más adónemekhez? Bejelentés, adófizetés, bevallás Milyen vállalkozási formák választhatják az evát? A törvényjavaslat szerint az egyszerűsített vállalkozási adó alanya lehet: az egyéni vállalkozó (a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magán-állatorvos, a magán-gyógyszerész) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda. Az egyszerűsített adózás feltételei A fentiek szerinti vállalkozás csak akkor lehet eva-alany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben folyamatosan - jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság változatlan szervezeti formában - működött az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt nem szabott ki vele szemben mulasztási bírságot; áfa szempontjából nem választotta a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különleges jogállást, valamint nem volt köteles különbözet szerinti adózni vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazni; nem állt végelszámolás vagy felszámolás alatt. A javaslat szerint 2003-ban és 2004-ben azok az egyéni vállalkozók lehetnek eva-alanyok, akik 2001-ben vagy 2002-ben az szja-törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint adóztak tevékenységük után. Az egyszerűsített adózás további feltétele, hogy a vállalkozás áfával növelt összes éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) nem haladta meg a 15 millió forintot és az aktuális adóévben ésszerűen várható áfás bevétele sem fogja meghaladni ezt az összeghatárt, emellett az aktuális adóévben nem folytat jövedéki tevékenységet a vámtörvényben meghatározott közvetett képviselői, vagy olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy ezekhez a szervekhez való bejelentés szükséges. Az egyes vállalkozási formákra vonatkozó - a kereszttulajdonlást szabályozó - előírás, hogy az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja az egyszerűsített adózást, ha ugyanabban az adóévben nem lép be az eva-körbe olyan cég (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), amelyben ő 10 százalék feletti szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik; egyéb vállalkozási forma akkor lehet az eva alanya, ha az aktuális adóévben csak magánszemély tagjai vannak, és a cégnek nincs részesedése (kivéve a nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírt) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban. Jól át kell gondolni, hogy érdemes-e ezt az adózási formát választani, ugyanis ha valaki elmulasztja a következő évre vonatkozó bejelentését vagy már nem felel meg a feltételeknek és ezért szűnik meg az adóalanyisága, a törvényjavaslat szerint a megszűnést követő négy adóévben már nem léphet be újra az eva-körbe. Milyen adókat vált ki és mennyi az eva? Az evát választó vállalkozás az egyszerűsített adózással kiváltja az általános forgalmi adót, a cégautó adóját, ezen felül a gazdasági társaságnál a társasági adót és az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, egyéni vállalkozónál pedig a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót. Az eva rendszerében kizárólag a vállalkozás adott évi bruttó árbevétele képezi az adó alapját, amelyet a törvényjavaslatban tételesen felsorolt növelő és csökkentő tételekkel korrigálni kell. A tervezet meghatározza, hogy mi minősül bevételnek és milyen időpontban kell azt megszerzettnek tekinteni - attól függően, hogy az pénz, szolgáltatás, vagyoni értékű jog, esetleg elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Azok a vállalkozások, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, más szabályok szerint határozzák meg az eva alapját. A külön előírások célja az, hogy ne kelljen kétszeresen adót fizetni az olyan bevétel után, amelyet a bejelentés adóévében már figyelembe kellett venni a társasági adó alapjánál, de ne is lehessen elkerülni az adófizetést, ha a bevétel az eva-alanyiság bejelentését megelőző adóévben még nem volt része a társasági adó alapjának. Az egyszerűsített adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Adminisztrációs kötelezettségek - bevételi nyilvántartás A tervek szerint csökkenni fognak az evát választó vállalkozások adózással kapcsolatos adminisztrációs, többek között nyilvántartási kötelezettségei is. Az egyéni vállalkozók a törvény mellékletében meghatározott bevételi nyilvántartást fognak vezetni, amelyben kizárólag bizonylat alapján lehet rögzíteni, módosítani vagy törölni az adatokat. A bizonylatot (az elrontott példányt is) és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaságok) vagy a fenti nyilvántartási módot választják, vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelre vonatkozó szabályok alapján vezetik nyilvántartásaikat - a későbbiekben azonban már nem változtathatják meg döntésüket. A jogi személyek (a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda) továbbra is a kettős könyvvitel rendszerében teljesítik nyilvántartási kötelezettségüket, ami azonban így is egyszerűsödni fog, hiszen négy adónem helyett csak egy után terheli majd őket adminisztráció. Egyszerűsített iparűzési adó A helyi iparűzési adó alapjának általános szabályok szerinti megállapítása többletadminisztrációt jelentene az evázó vállalkozásoknak, hiszen költségszámlákat is kellene gyűjteniük. Ezért a törvényjavaslat módosítaná a helyi adókról szóló törvényt is, és lehetővé tenné, hogy az eva-alanyok a helyi iparűzési adó alapját az eva alapjának 50 százalékában határozzák meg. Az a vállalkozás, amelyik így kíván iparűzési adót fizetni, köteles bejelenteni szándékát az önkormányzati adóhatóságnak Tb-járulék A főállású egyéni vállalkozók a hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Az evát választó egyéni vállalkozó a tervezet szerint a minimálbér után lesz köteles járulékot fizetni. Dönthet úgy is, hogy - a nagyobb összegű tb-ellátás (pl. táppénz, nyugdíj) érdekében - a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizet járulékot, ezt azonban azt az adóévet megelőző év december 20-áig be kell jelentenie az adóhatóságnak. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozók és a kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozók járulékfizetésének jelenleg nincs kötelező minimuma, hanem a tényleges járulékalapot képező jövedelem, a vállalkozói kivét után fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Tekintettel arra, hogy az eva ezt kiváltja, a törvényjavaslat szerint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó az eva-alap 10 százaléka után fizet baleseti járulékot, míg a többes jogviszonyban álló vállalkozó az eva-alap 4 százaléka után lesz köteles tb-járulékot fizetni. A járulékot negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig), négy egyenlő részletben kell megfizetni. Hogyan viszonyul az eva más adónemekhez? Az eva-körbe tartozó vállalkozás az általa kibocsátott számlával mást áfa-levonásra jogosíthat, de az áthárított áfát nem igényelheti vissza (hiszen az eva választásával megszűnik áfa-alanyiság) és az eva időszakára később sem alapíthat áfa-levonási jogot. Annak ellenére, hogy az eva-alany nem fizet áfát, a termékimport után a vámhatóság által kivetett általános forgalmi adót neki is meg kell majd fizetnie. Tekintettel arra, hogy az evát választó egyéni vállalkozók eddig vállalkozói jövedelemadót fizettek, a törvényjavaslat részletesen szabályozza az szja-ról az evára való áttérést. A vállalkozó az őt kifizetőként terhelő személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségeknek továbbra is köteles eleget tenni. Azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek bevételi nyilvántartást fognak vezetni, az evára való áttéréskor a korábban felhalmozott eredménytartalékuk után - három év alatt, három egyenlő részletben - 20 százalékos adót kötelesek fizetni. Itt elsősorban a házipénztárban felhalmozott vagyonnövekményről van szó, a tárgyi eszközökben és immateriális javakban felhalmozott vagyont ugyanis nem terheli ez az adó. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a betéti és közkereseti társaságra, amely belép ugyan az eva-körbe, de nem a bevételi nyilvántartást választja, hanem a kettős könnyvitel szerint vezeti nyilvántartásait. Bejelentés, adófizetés, bevallás Az evát választó vállalkozás minden év december 20-áig köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy ebben a formában kíván adózni. Amennyiben ezt egyszer is elmulasztja, a következő négy évben nem élhet újra ezzel a lehetőséggel. Az adót adóévenként kell majd megállapítani és bevallani. Az adóév általában megfelel a naptári évnek, amennyiben azonban az adóalanyiság év közben megszűnik, a január 1-jétől a megszűnés napjáig terjedő időszakot tekintik adóévnek. Az adóbevallás benyújtásának határideje a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál (jellemzően az egyéni vállalkozó) az adóévet követő év február 15-e, egyéb vállalkozásoknál pedig az adóévre vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő (jellemzően május 31-e). Az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig. A fennmaradó összeget a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, túlfizetés esetén pedig szintén a bevallásban lehet visszaigényelni a különbözetet. Váci Tímea (Üzleti Negyed) Drágulnak az illetékek Jövőre drágul az autó-átírás, nő az államigazgatási eljárás illetéke és drágulnak a bírósági illetékek; értékes vagyontárgyak esetén nő az öröklés és az ajándékozás ára is, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést. Minderre a kabinet szerint az ár- és értékviszonyokban bekövetkezett változások miatt van szükség. Értékes vagyontárgyaknál drágul az öröklés A kabinet javaslata az ingyenes vagyonszerzéseknél - öröklés, ajándékozás - szakít az eddigi lineáris elvonással és a 15 millió forint forgalmi érték feletti értékrészekre magasabb kulcsokat állapít meg. Öröklés esetén az illeték általános mértéke az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája esetén 15 millió forintig 11 százalék, a 15 millió forint feletti résznél 15 százalék lesz a törvénytervezet elfogadása esetén. Az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő és testvér esetén 15 millió forintig 15 százalékra, az afölötti rész után 21 százalékra változhat. Más örökösöknél a 15 millió forint alatt 21, afölött 30 százalék lehet az illeték. Az örökléssel lakástulajdont szerzők illetéke az első csoportba tartozóknál 15 millió forintig 2,5 százalék, afölött 6 százalék, a második csoportnál 15 millió forintig 6 százalék, afölött 8 százalék, míg a harmadik csoportnál 8, illetve 12 százalék lehet. Ajándékozásnál az első csoportba tartozó megajándékozottnak az illeték általános mértéke 11, illetve 18 százalék, a lakástulajdon-szerzésnél 5 és 8 százalék lesz a törvényjavaslat szerint. A második csoport esetében az általános mérték 15 és 21 százalék, a lakástulajdon-szerzés után 8, illetve 10 százalék. A harmadik csoportba tartozó megajándékozottaknak 15 millió forintig 21, afölött 30 százalék az illeték általános mértéke, míg lakástulajdon esetében 10 és 21 százalék. Drágább lehet az autó-átírás és az államigazgatási eljárás A gépjárműszerzési illeték köbcentiméterenként 10-ről 13 forintra nő a kormány által beterjesztett javaslat alapján. Emelkednek a tételes összegű államigazgatási eljárás illetékei. Az általános mérték 1500 forintról 2000 forintra emelkedik, így a fellebbezés, ha értéke pénzben nem állapítható meg, 4000 forintos illeték fizetését követeli meg. Érték megállapíthatósága esetén az illeték 4000 forinttól 400 ezer forintig terjedhet. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 10 ezer forintra nő. A postaköltség a duplájára, 200 forintra nő, mivel a száz forint alatti illetékbélyegek megszűntek. Ugyanakkor alapvetően nem változnak az okmányok kiadása után fizetendő illetékek, kivéve a sürgősségi eljárást útlevélkiadásnál, amiért a jövőben a rendes eljárási illeték kétszeresét 8, illetve 12 ezer forintot kell majd fizetni a kormány tervei szerint. Nőnek a bírósági illetékek Jelentősen megemelkedhetnek a bírósági illetékek. A házassági bontóper illetéke például 7-ről 10 ezer forintra nőhet. Ha az eljárás értéke nem megállapítható, helyi bíróságon peres eljárás illetéke az eddigi 9 ezer forintról 15 ezer forintra emelkedhet, minimális összege 5-ről 7 ezerre, a maximális 750 ezerről, 900 ezerre nőhet. A cégbírósági eljárások illetéke is emelkedik, a cégkivonat elkészítése például 5 ezer forintra, a cégbizonyítványé 3 ezer, míg a cégmásolaté 7 ezer forint lehet. (MTI) Megváltozik több termék és szolgáltatás áfakulcsa Megváltozik több termék és szolgáltatás áfakulcsa a kormány által az Országgyűlésnek kedden beterjesztett, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosítása szerint. A módosítás indoklása alapján a változtatásokat Magyarországnak az Európai Unióhoz történő, küszöbön álló csatlakozása indokolja. A javaslat a kedvezményes kulcsból a normál, 25 százalékos kulcsba sorolja át a mákgubót, a fonásra alkalmazott növényi eredetű nyersanyagot, közúti járművekhez tartozó katalizátort, a bemutatási, oktatási célra szolgáló termékeket és a könyvet helyettesítő CD-lemezt. A szolgáltatások közül normál kulcs alá kerül a zeneműkiadás, a raktározás, az áruszállítás, a postai tevékenységek, a kutatási-fejlesztési tevékenység, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások a mezőgazdasági termelésben használt szolgáltatások kivételével, továbbá a kéménytisztítás és tüzeléstechnikai szolgáltatás, a film- és videogyártás, valamint a terjesztés, a mosás, vegytisztítás és textilfestés. A kedvezményes kulcsból a tárgyi mentes körbe kerülnek át a zsűriszámmal ellátott egyedi népművészeti és iparművészeti termékek. Ugyancsak jogharmonizációs okok miatt tárgyi mentesség helyett normál kulcs vonatkozik egyebek között a lakóingatlanok kezelésére, az igazságügyi szakértők által végzett tevékenységre, az önálló bírósági végrehajtó-, valamint az ügyvédi tevékenységre. A könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások a kedvezményes adókulcsba kerülnek. Az oktatás területén az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás adókötelessé válik, míg a közszolgálati műsorkészítés esetében csak közvetlenül a hallgatók, nézők felé történő műsorszolgáltatásra vonatkozik a tárgyi mentesség. A módosítás több pontosító rendelkezést is tartalmaz, ezek egy része továbbra is a termékazonosító rendszer váltásának következményeit korrigálja. Így kedvezményes adómérték vonatkozik a méztermelésnél használt propoliszra. Kizárólag az emberei fogyasztásra alkalmas olajok kedvezményezett köre bővül, ugyanakkor a gyümölcsszörpöket és sűrítményeket a többi itallal azonos módon 25 százalékos adókulcs terheli majd. Pontosít a javaslat a kedvezményezett orvosi eszközök körében úgy, hogy csak a fecskendőhöz tartozó orvosi tűt kedvezményezi. A kompenzációs felárra jogosító termékek körébe visszakerülnek a zöldségpalánták. Az ásványvizeknél a kedvezményes adókulcs alkalmazása a jövőben nem csak az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság minősítése alapján, hanem a külföldön palackozott ásványvizek esetében az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tanúsításával is lehetséges. A tárgyi adómentes tevékenységek köre bővül, így a földterület értékesítése, bérbeadása kiegészül az erdő és halastó bérbeadásával. (MTI) Szabó Gábor _______________________________________________ Akta maillist - [EMAIL PROTECTED] http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
