A vakszerencse is szerepet kaphat az adórevíziókban
Sok, gyakran téves mendemonda kering a lakosság körében arról, hogy milyen módszerek alapján választja ki az APEH az ellenőrzendők körét, ezért az Üzleti Negyed összegyűjtötte a legfontosabb irányelveket. Az adóhatóság közleményén alapuló cikkünkből az is kiderül, hogy nem fenékig tejfel az APEH élete sem, ugyanis a hatóság revizorjaira egyre több és több adózó jut. Az adóhatóság működése szempontjából hatalmas dilemmát jelent az ellenőrzésre szánt kapacitásának elosztása, ugyanis évről-évre több adóalany jelenik meg az APEH nyilvántartásában. Ez utóbbi miatt igencsak nagy jelentősséggel bír, hogy mely adózói körök, illetve konkrétan mely adózókra fordítják az ellenőrzési kapacitás viszonylag behatárolt körét. Az APEH dolgát csak tovább nehezíti, hogy az ellenőrzési lehetőségeinek egy részét már eleve lekötik, ugyanis különböző jogszabályok kötelező revíziókat írnak elő. Az APEH közleménye szerint a megmaradt kapacitást két fő szempont szerint próbálja elosztani az adóhatóság: - Az ellenőrzések főként a tudatosan jogszabályt sértőkre irányuljanak, legfőképpen azokra, akiknél a legnagyobb a valószínűsége a jelentős adóeltitkolásnak, illetve a jogosulatlan adó- vagy támogatásigénylésnek. - Másik fontos szempont az ellenőrzések szervezése során, hogy a költségvetési kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű adózói körben az ellenőrzés legyen rendszeres. Kiemelt adózók előnyben A legnagyobb adózóknál a legkisebb hiba elkövetése is jelentős összegű adóbevétel kiesésével járhat, ezért az úgynevezett kiemelt adózói kör tekintetében mindig is magas ellenőrzöttségi szintre törekedett az adóhatóság. A gyakori ellenőrzést igénylő adózói kör meghatározása érdekében, és az adózók nagyságrendi besorolására központi osztályozó rendszert működtet a hivatal, amely évente, a megelőző év gazdálkodási adatai alapján kategóriákba sorolja az adózókat. A szoftverek kezében vagyunk Magyarország piacgazdaságra való átállásának következtében olyan mértékben megnőtt az adóalanyi kör, hogy az ellenőrzés hatékony kiválasztásához nélkülözhetetlenén vált az informatika alkalmazása: ennek megfelelően az adóhatóság már 1994-ben - a fejlett nyugati országok jó részét megelőzve - saját fejlesztésű, kiválasztást támogató számítógépes rendszereket vezetett be. A számítógépes programok alkalmazásával - a hatékonyság növelése mellett - a jelentősen csökkenteni lehetett a kiválasztás szubjektív tényezőit is. Értékrendi sorrendet tartva elsőként az ÁFA visszaigénylések kiutalása előtti ellenőrzésekre fejlesztették ki számítógépes programot, amelynek sikeres bemutatkozása után, 1997-től már valamennyi pénzforgalmi ággal rendelkező bevallás (SZJA, támogatásigénylés, önrevízió, pótló bevallás) feldolgozásánál működik a kiválasztó program. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden jóváírást, adóvisszatérítési vagy támogatási igényt tartalmazó bevallás vagy bizonylat kiválasztása objektív elvek alapján, számítógépes automatizmuson keresztül történik. Mi alapján szűkítenek a programok? A számítógépes programok kiválasztási feltételeit központilag alakították ki, számukat a felmerült igények alapján folyamatosan bővítik és alkalmazzák a különböző igazgatóságok a helyi igényeknek megfelelően. A feltételek nagy része paraméterezhető, ami azt jelenti, hogy az egyes feltételekben szereplő értékhatárokat - akár adózói körönként is - más és más értékekre állíthatják, sőt időszakonként változtatják is a területi igazgatóságok erre jogosult vezetői. Ennek megfelelően az adózók nem tudhatják, hogy az adott időpontban bevallásuk kiszűrésének az esélye mekkora. Az így kiszűrt állományokat rendszerint tovább szűkítik különböző feltételekkel, egészen addig, míg kezelhető mértékűre nem csökken a mennyiség. Természetesen a feltételek beállítása és átállítása szigorú feltételekhez van kötve. Az ellenőrzési feltételek alkalmazásánál meghatározó az adóhatóság által évente kiadott, központilag meghatározott ellenőrzési irányelv, amely azokat a területeket (szakágazatok, vállalkozási típusok, egyéb szempontok szerint definiált adózói csoportok) tartalmazza, amelyek vizsgálata az adott évben kiemelkedő jelentőséget kap. A VAKszerencse dönthet A célirányos kiválasztási rendszer kiegészítéseként, az APEH 2001 májusában bevezette a véletlenszerűségi elem automatizált alkalmazását (VAK) az ellenőrzés folyamatában, így elméletileg már egyetlen adózói kör sem mentesülhet az ellenőrzés kockázata alól. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag teljesen ki lehetett küszöbölni az emberi tényezőt, ugyanis a VAK rendszer egy véletlenszám-generátor segítségével jelöli ki ellenőrzésre az adóalanyokat és állítja ki revizori megbízólevelet. A VAK rendszer kiválasztását kötelező érvénnyel végre kell hajtani. A közvetlen revíziós bevételek azt a tapasztalatot mutatják, hogy az igazgatóságok célirányos kiválasztása sokkal hatékonyabb ellenőrzéseket eredményeztek, mint a semleges (VAK) úton kijelölt vizsgálatok. Ennek megfelelően az ellenőrzési kapacitás döntő többségét továbbra is a célirányos revíziókra fordítják, míg a VAK rendszert a közbizalom, az objektivitás és az adómorál emelése érdekében alkalmazzák. (Üzleti Negyed) _______________________________________________ Akta maillist - [EMAIL PROTECTED] http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
