Kedves Lista, alabb bemásolok egy hasonlo temakorben (igaz nem penztargep) felmerult kerdesunkre kapott valaszt, bocs az ekezetekert! Andrea
A kerdes: Ügyfelünk "virtuális áruházat" üzemeltet. A vevők alapvetően két módon fizetik meg az áru ellenértékét. 1. postai utánvéttel 2. interneten keresztül kártyás fizetéssel A kérdés, hogy csomagküldés esetén, ha nem kér az ügyfél áfás számlát, hogyan tesznek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek? Elég -e a postai pénzforgalomról szóló bizonylat? És ugyanez a kérdés, ha nem utánvéttel, hanem kártyás fizetéssel egyenlíti ki a vevő a vételárat - a bankon keresztül érkezik be , jól elkülöníthetően a pénz. Az ügyfélnek az áfa törvény értelmében mindenképpen kell számlát kapnia? es a valasz: > Az Áfa tv. 43. § (1) bekezdése szerint az "Az adóalany köteles az általa > teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról > a) számlát; > b) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés > esetén pedig kérésre, egyszerűsített számlát kibocsátani." > > 70. § (1) bekezdése szerint: " Ha a 43. § (1) bekezdésének b) pontjában > meghatározott esetben az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, > köteles - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyugtát > kibocsátani. (2) Nem kell nyugtát kibocsátani: > a) a szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 1951) nyújtása esetén; > b) újság és folyóirat árusítása esetén." > > Ezek alapján: ha a fizetés nem készpénzben történik, akkor minden esetben > számlát kell kiállítani. Ha a fizetés készpénzzel (készpénz-helyettesítő > eszközzel) történik, kérésre kell egyszerűsített számlát kiállítani, ilyen > kérés hiányában pedig nyugtát. Készpénz-helyettesítő eszköz: a csekk és a > csekk-kártya, a hitellevél, a hitelkártya és a terhelési kártya, az > utalványok, így különösen: a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az > ajándékutalvány, az étkezési utalvány; (Áfa tv. 13.§/7/) > Az Áfa tv. 13.§ 20. pontja szerint: "nyugta: adóigazgatási azonosításra > alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat > tartalmazza: > a) a nyugta sorszáma; > b) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, > vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító; > c) a nyugta kibocsátásának kelte; > d) a fizetendő összeg;" > > Az itt küldött APEH iránymutatásban írtak szerint nyugtaként elfogadható a > postai utalvány is - ha tartalmazza a nyugtához szükséges adatokat, és > megszámozzák, szigorú számadásba veszik. > Úgy gondolom, hogy a postai utánvét bizonylata ilyen adatokat nem > tartalmaz. > A pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés 18.§ g) pontja > alapján a postai küldemény utánvételezésével történő fizetés > készpénzfizetésnek minősül - tehát ezesetben ha nem egyszerűsített > számlát, akkor a fentiek szerinti tartalmú nyugtát kell kiállítani. > > "1993/293. APEH iránymutatás > Nyugtaadási kötelezettség teljesítése > Az 1992. évi LXXIV. tv. 13. § (1) bekezdésének 20. pontja értelmében az > MSZ 16133-90. sz. szabványnyugtán kívül bármely más, az értékesítő > adóalany által kiállított adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat > elfogadható nyugtaként, amely az idézett pontban felsorolt alaki > kellékekkel rendelkezik. > Az átutalási postautalvány - amely tartalmazza az értékesítő nevét, címét, > adószámát, a tevékenység SZJ-besorolását, az adó alapját, az adó > százalékos mértékét, a befizetendő összeget - a hivatkozott > rendelkezéséből következően elfogadható nyugtaként, amennyiben a postai > utalványokat (nyugtákat) sorszámozzák. (Ugyanis a nyugta sorszáma is az > alaki kellékek része.) A sorszámozáson kívül azonban ezen utalványokat - a > nyugtához hasonlóan - szigorú számadású bizonylatként szükséges kezelni. > (APEH 5230286318/1993. Adónemek főosztálya) (AEÉ 1993/12.)" > > > _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
