Re: ingatlanbol szarmazo jov.

[FairConto Home]

Kedves Mindenki!

 

> Raadasul most jelent meg az APEH iranymutatas a temaban.

> Lakasszerzesi kedvezmeny a hitelbol vasarolt lakasok

> utan nem jar.

A minap az alábbi emilkét intéztem APEH bácsihoz.

Azt gondolom, hogy alapvető tévedésben van az a revizor,

aki konkrét előírás hiányában próbál "betartani" a hitelből

lakást vásárlóknak.

 

Tárgy:

A lakásra „fordított” összeg mibenléte

 

A fenti irányelv az Szja tv. 63.§.(2) szakaszát értelmezi. Az értelmezés nem veszi figyelembe, hogy a lakáscélú felhasználásra „fordított” kifejezés korántsem irányul közvetlen kifizetésre. Furcsa, hogy a T. Adóhatóság mégis tudni véli, hogy a jogalkotó mit, milyen időpontban, és milyen forrásból tekint erre a célra való ráfordításnak! Állításuk szerint a jövedelem kizárólag akkor tekinthető az adózó által a lakásra fordítottnak, ha azt az adózó fizeti ki, lényegében bankjegyek, érmék, vagy banki átutalás keretében. Az adózó minden olyan kifizetése, amelyet nem Ő, hanem megbízásából valaki más teljesít kívül esik ezen a körön. Nem számíthatna tehát lakáscélú felhasználásának a pénzintézeti hitel, vagy kölcsön útján történt kiegyenlítés, de már forrás pl. baráti kölcsön sem. Pedig a külső források jelenértéken számítva azonos összegben visszafizetésre kerülnek, ahol a jelenlegi és jövőbeni érték különbözetét a kamat képezi. Ezért logikailag hibás az az álláspont, amely úgy értékeli a helyzetet, hogy a magánszemély által, de más forrásból történő lakáscélú kiadás nem a magánszemély kiadása. Az pedig végképp nem megállapítható, hogy az értékesítés során kapott összegből mennyi jut éppen a külső források kiegészítésére.

 

Vélhetőleg az Adóhatóságot talán az "zavarja", hogy a hitelből való lakáscélú felhasználás, olcsó államilag támogatott hitelek útján, kapcsoló adókedvezménnyel igényelhető. Pedig ezzel a véleményével egyben merőben új és szokatlan feladatot meg kell tudni oldania. Vizsgálnia kellene a magánszemély külső forrásait, de nemcsak a pénzintézeti, hanem a más helyről származó hiteleket, kölcsönöket, ideértve még a kapott támogatásokat is! A hivatal tisztségviselői talán abban bíznak, hogy az ingatlan adásvételi szerződésében szerepel majd az összes külső finanszírozás adata. Ez azonban manapság divatjamúlt szokássá vált, és a szerződéses szabadság elvével amúgy is ellentétes lenne, ha egy előre még nem látható eseményt (pl. adott pénzintézetnél történő sikeres hiteligénylést) belefoglalnának az adásvételi szerződésbe, amely azt tartalmában egyébként sem érintheti. Ezzel az is belátható, hogy a támogatások és baráti kölcsönök még felderíthetetlenebb elemeivé válnának az eljárásnak.

 

Könnyen belátható, hogy ez utóbbiak körét nem is érdemes vizsgálat alá vonni, így a jogalkotónak és a jogszabályt gondozónak csak akkor lenne célszerű szankcionálni a külső forrást, ha az egy kiegészítő kamat-támogatású hitelből származik. Ennek az Szja tv.-be való beillesztését még részünkről is támogatnánk, hiszen az egy igazságosabb közteherviselés felé mutat.

 

Ezek fényében hogyan érhető el hogy az irányelv összhangban legyen a jogszabály szövegével?
1. A lakáscélú felhasználásra fordított összeg mibenlétét a jogalkotónak kell pontosan megfogalmazni.

    (és nem egy APEH irányelvnek)

2. Erről szóló törvénymódosítást kell az Országgyűlésnek a közeljövőben elfogadnia.

3. A jelen irányelv szövegét korrigálni kell,

    mivel abban a téma kapcsán tett megállapítások megalapozatlanok és jogsértők.

 

Üdvözlettel

__________________________________
Ruszin Zsolt
 FairConto

 

Office:    1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3.
Home:    1042 Budapest, Virág u. 27 III/17.
Tel/Fax: +36 1 399-1587 (Office)
Fax:        +36 1 399-1589 (Office)
Tel/Fax: +36 1 370-8980 (Home)
Mobil:     +36 20 922-8470
E-mail:     [EMAIL PROTECTED]
E-mail:     [EMAIL PROTECTED]
WEB:      www.fairconto.hu