Kedves Bbea!
 
> Aszongyak a tv.-ben, hogy titok marad az illeto fele a
> bejelentesem, csak kivizsgaljak de: a penzmosasra okot
> ado teny felmerulesekor nekem ismet nyilatkoztatnom kell
> (buntetojogi felelossege tudataban, hi-hi) hogy kinek a
> neveben cselekszik. Fel sem tunne az illeto maffiozonak,
> hogy feljelentese elott ki nyilatkoztatgatta, mi? Ha az
> ujsagok konyvelok titokzatos eltuneserol irnak, az  lesz
> a csalhatatlan jele, hogy betartottak a tv.-t (szegenyek)

A tényleges tulajdonos azonosítása itt teljesen felesleges

Sokan - köztük a Pénzügyminisztériumban is - tudni vélik, hogy a könyvviteli szolgáltató, az adótanácsadó és a könyvvizsgáló azonosítani köteles az ügyfél tekintetében a tényleges tulajdonost. Érdemes a törvény szövegét felidézni: „Tényleges tulajdonos: akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet.” (Pmt. 2.§. h)). Ezzel szemben a tényleges tulajdonos azonosításának szükségességét hangsúlyozók onnan vezetik le a kötelezettséget, hogy a Pmt-ben az is szerepel, hogy az azonosítás során „az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.” (Pmt. 6.§. (1)) Ez a szakasz azonban egyértelműen a fogalomra utal vissza, amely csupán ügyleti megbízás esetén tesz említést a tényleges tulajdonosról. Egy könyvelő-, vagy könyvvizsgáló irodának azonban csak a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződése van az ügyféllel, tőle ügyleti megbízást lényegében sohasem (!) kap. Ebből egyenesen következik, hogy a tényleges tulajdonos azonosítása teljesen felesleges, cégjegyzésre kötelezettek esetében itt amúgy sem lenne értelmezhető ennek az információnak a hasznossága.

 

A tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos hivatalos vélemény

Természetesen nem meglepő, hogy a hivatalos álláspont nem osztja az előbbieket. Az tényleges tulajdonosra vonatkozóan tehát az ügyfelet nyilatkoztatni kell. Miután a megbízás egyéb lényeges adatai miatt a szerződést a pénzmosás elleni küzdelem nyilvántartásaiból nem lehet kihagyni, ezért célszerű ebben a szerződésben „aláírattatni” az ügyféllel, hogy a saját nevében jár el. Később csak akkor szükséges a tényleges tulajdonos kapcsán nyilatkozatot követelni az ügyféltől, ha pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény merül fel. Nyilvánvaló, hogy az nagyon árulkodó lehet ezért én akkor ismételném meg azt, ha a tulajdonos megváltozik. Ezzel viszont nem várnék a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerüléséig. Ezt beleírnám a szabályzatba is.


__________________________________
Ruszin Zsolt
 FairConto

Antwort per Email an