Kedves Rita,
Most került a kezembe az Adó és Ellenőrzési Értesítő 8-9. száma, amelyben a
kérdéseddel kapcsolatban válasz található a 130. és 131. iránymutatásokban.
Ha még aktuális a kérdésed, próbáld meg átbogarászni őket.
Edit
2003/130. APEH iránymutatás
a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internet használat
adómentessége, munkáltatói elszámolása
[Szja törvény 1. számú melléklet 7.11 pont. Az Adó és Ellenőrzési értesítő
2003. évi 4. számában megjelent 48. számú iránymutatás részbeni módosítása,
illetve kiegészítése]
A költségelszámolás bizonylatolásának módjára vonatkozó negyedik bekezdésben
foglaltak helyébe a harmadik bekezdés a következők szerint folytatódik:
... ha a felek között létezik a költségtérítésre vonatkozó megállapodás.
Ezen megállapodás (belső bizonylat) és a munkavállaló nevére szóló számla
együttesen szolgál a vállalkozási tevékenység érdekében történő
költségelszámolás igazolására.
Kiegészítésként az új ötödik bekezdés a következő:
Nem kifogásolható az a megoldás, ha a munkáltató a munkavállalója
házastársának nevére kiállított számla alapján téríti meg az internet
használat díját, tekintettel a fennálló házassági vagyonközösségre. Ebben az
esetben is megvalósul az adómentesség kritériuma, vagyis adómentes az
internet használat díjának munkáltató által történő megtérítése.
[PM Jövedelemadók főosztálya 5.976/2003., 11.995/2003. - APEH Adónemek
főosztálya 1226370108/2003., 1226362374/2003.; AEÉ 2003/8-9.)
2003/131. APEH iránymutatás
a munkáltató által biztosított számítógép és internet-használat, továbbá a
legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes
megszerzésével összefüggő adózási szabályai
[Szja tv. 1. számú melléklet 7.11. pont]
A korszerű informatikai eszközök széleskörű terjedésének elősegítése
érdekében 2003. január 1-jétől adómentes a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 7.11. pontja
alapján
- a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és
internet-használat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj
átvállalását, a modem biztosítását), továbbá
- az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép
ingyenes vagy kedvezményes megszerzése.
A személyi jövedelemadózási szempontból biztosított adómentesség
értelmezéséhez a hatályba lépést követő időszak tapasztalatai, felmerült
kérdései alapján az egységes értelmezés érdekében a következők foglalhatók
össze.
@[EMAIL PROTECTED] Személyi jövedelemadó
Az 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) 1. sz. mellékletének 7.11 alpontjában
felsorolt eseteteknek megfelelő, a munkáltató által biztosított ingyenes
vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat, valamint az első üzembe
helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép ingyenes vagy
kedvezményes megszerzése adómentes juttatásnak minősül.
Ha a juttatást bérként (jutalom címén) vagy bér helyett nyújtják, akkor az
adóköteles jövedelemnek minősül és azután az általános szabályok szerint
adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik.
1.1 A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és
internet-használat adómentességének feltételei
A Szja tv. 1. számú melléklet 7.11 pontja egyéb indokkal adómentes
kategóriába tartozó jövedelmet határoz meg, ezért az adómentességnek nem
feltétele a természetbeni juttatási forma, de az nem is zárható ki.
Ennek megfelelően ide tartozhatnak a következő esetek:
- a munkáltató engedélyezi a tulajdonában lévő számítógép vagy az általa
előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes (díj ellenében
történő) használatát a munkavállaló számára;
- a munkáltató a munkavállaló számára számítógépet vásárol vagy
internet-hozzáférést fizet elő, modemet vásárol és azt ingyenesen vagy
kedvezményesen a munkavállaló használatába adja;
- a munkáltató az internet-használat egyszeri, havi forgalmi díját a
szolgáltató által a munkavállaló nevére kiállított számla alapján
átvállalja, azaz a magánszemélynek megtéríti.
A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes
számítógép-használat adómentességének nem feltétele, hogy a magánszemély a
kapott számítógépet vagy az internetet a juttató (munkáltató) kizárólagos
érdekében használja. Az adómentesség feltételei megvalósulnak akkor is, ha a
számítógépet a munkavállaló részben vagy teljes mértékben személyes célokra
használja.
A Szja tv. nem rendelkezik arról, hogy a használatnak helyileg hol kell
megvalósulnia, azaz a munkavállaló a 7.11 pont alapján kapott számítógépet,
internetet saját otthonában is használhatja.
A számítógép használatának biztosításába az alapgéphez szükséges minden
tartozék beletartozik, amely a számítógép rendeltetésszerű, rendszerint
szokásos használatához szükséges, így például:
- monitor;
- egér;
- billentyűzet;
- nyomtató;
- bizonyos szoftver termékek (operációs rendszerek, irodai programcsomagok,
vírusvédelem);
- egyéb alkatrészek.
A munkáltató által biztosított számítógép-használat esetében az adómentesség
feltétele, hogy a munkavállaló nem szerez rendelkezési jogot (tulajdonjogot)
az eszköz felett. A használatba adás konstrukcióját a munkáltató egyébként
szabadon választhatja meg, azaz megoldhatja lízingelt vagy bérelt eszköz
útján is.
Az internet forgalmi díj számlázása különböző módon történhet, de az
internet forgalmának a számlában meg kell jelennie. Amennyiben az internet
szolgáltatás kábelhálózaton keresztül történik, úgy az adott szolgáltató
számlájában (például a televíziós előfizetéstől) elkülönítetten
feltüntetett, csak az internet igénybevétele érdekében fizetendő összeg
("csomag", havi átalánydíj) átvállalása lehet adómentes.
Ha az internetezés vezetékes telefonon keresztül bonyolódik, a számlázott
forgalmi díj magában foglalja a telefonszámla internet forgalmát is, amely
jellemzően elkülönítetten szerepel, függetlenül attól, hogy a telefon
normál, ISDN, ADSL vagy egyéb adatátvitellel működik. Az internet használati
díjának a telefonszámlában való elkülönítése (nem hívásból eredő díj)
kérhető a szolgáltatótól. Amennyiben a számlában nem szerepel elkülönítetten
az internet-használat díja, annak térítése nem tekinthető adómentes
juttatásnak.
Abban az esetben, amikor a munkáltató a munkavállaló internet használatának
díját, illetve az ahhoz kapcsolódó telefonköltséget vállalja át, téríti meg,
az ügylet bizonylatának hitelt érdemlően alá kell támasztani a juttatás
adómentességének feltételeit.
1.2 Az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép
ingyenes vagy kedvezményes megszerzése
Az adómentesség megilleti a magánszemélyt minden olyan esetben, amikor a
számítógép igazolhatóan két éven túli használata megvalósult, függetlenül
attól, hogy ez a használat az ingyenes vagy kedvezményes megszerzést
biztosító juttatónál, vagy másnál történt. A Szja tv. nem tartalmaz
megkötést arra vonatkozóan, hogy az első üzembe helyezést követően legalább
két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatásakor a
magánszemély és a juttató között valamilyen meghatározott jogviszony
fennállására lenne szükség, továbbá arra sincs előírás, hogy az adott
eszközt hol, illetve kinek kellett (2 évvel a juttatás előtt) üzembe
helyeznie. Az adómentesség feltételét (a legalább 2 éves használatot)
azonban a juttató köteles megfelelő bizonylattal alátámasztani.
@[EMAIL PROTECTED] Társadalombiztosítási járulékok
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontja alapján a Szja tv. 1. sz. mellékletének
7.11 pontja szerinti, adómentesnek minősülő juttatás - a munkáltató által
biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép és Internet-használat,
valamint az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt
számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése - nem képez
társadalombiztosítási járulékalapot.
@[EMAIL PROTECTED] Számviteli elszámolás
III.1 A munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított
számítógép-használat elszámolása
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli
törvény) hatálya alá tartozó munkáltató az érintett számítástechnikai
eszközöket a számviteli törvény szerinti minősítésüknek megfelelően
nyilvántartásba veszi. A számviteli törvény szerint tárgyi eszköznek
minősülő ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított számítástechnikai
eszközök után a munkáltató az általános szabályok szerint elszámolja a terv
szerinti, illetve - szükség esetén - a terven felüli értékcsökkenést. A
számítástechnikai eszközök a munkavállalónak történő használatba adással nem
kerülnek ki a munkáltató könyveiből, illetve beszámolójából (a munkáltató
nyilvántartásaiban azonban indokolt rögzíteni a használatba adás
körülményeit). Amennyiben a munkáltató - megállapodás alapján - ezen
eszközök üzemeltetésével összefüggésben meghatározott ellenszolgáltatást kap
a munkavállalótól, akkor az ellenszolgáltatást annak megállapodás szerinti
jogcímének megfelelően kell bevételként elszámolnia (jellemzően bérleti
díjról lehet szó, azonban más tartalmú megállapodás is köthető).
III.2 Az internet-használattal összefüggő díjak átvállalásának elszámolása
A munkáltató a munkavállaló internet-használattal összefüggő díjai (belépési
díjak, forgalmi díjak stb.) átvállalásának számviteli elszámolása során a
munkavállalóval, illetve az internet-szolgáltatóval kötött megállapodás
figyelembevételével jár el. Ennek keretében a következő elszámolások
indokoltak (azzal, hogy az említettektől eltérő eljárás is szükségessé
válhat egyes esetekben):
a) Ha az internet-szolgáltatás tekintetében csak a munkáltató és az
internet-szolgáltató áll szerződéses jogviszonyban, és a munkáltató
engedélyezi az általa előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy
kedvezményes (személyes célú) használatát a munkavállaló számára, a
munkáltató az internetszolgáltatás igénybevételéhez szükséges egyszeri
"belépési" díjat vagyoni értékű jogként aktiválja (az 50 ezer forint alatti
"belépési" díjak bekerülési értéke a használatbavételkor egyösszegben
elszámolható terv szerinti értékcsökkenésként). A munkáltató az igénybe vett
internet-használattal összefüggésben fizetendő - folyamatosan jelentkező
havi (forgalmi) - díjakat igénybe vett szolgáltatások értékeként veszi
figyelembe.
b) Ha az internet-szolgáltatás tekintetében a munkavállaló, az
internet-szolgáltató és a munkáltató olyan módon áll szerződéses
jogviszonyban, amely alapján a munkáltató a munkavállaló javára rendeli meg
az internet-szolgáltatást úgy, hogy a fizetésre kötelezett fél a munkáltató,
illetve abban az esetben, ha az internet-szolgáltatás tekintetében csak a
munkavállaló és az internet-szolgáltató áll szerződéses jogviszonyban és a
munkáltató külön megállapodás alapján téríti meg részben vagy egészben a
munkavállaló felmerült kiadásait, a munkáltató egységesen személyi jellegű
egyéb kifizetésként számolja el az így megfizetett összegeket [az egyszeri
"belépési" díjat és a folyamatosan jelentkező havi (forgalmi) díjakat is]
függetlenül az internet használat jellegétől.
Amennyiben a munkáltató - megállapodás alapján - a munkavállaló
internet-használata során felmerült díjakkal összefüggésben meghatározott
ellenszolgáltatást kap a munkavállalótól (internet-használat kedvezményes
biztosítása), akkor az ellenszolgáltatást annak megállapodás szerinti
jogcímének megfelelően kell bevételként elszámolnia [jellemzően a munkáltató
által az internet-szolgáltatónak megfizetett díjak (részbeni) áthárítására
kerül sor, azonban más tartalmú megállapodás is köthető].
Ha a III. 1. és a III.2. a) pontokban megjelölt költségelemeket a
munkavállaló nem téríti meg a munkáltatónak, úgy a meg nem térített összeg
az előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások közvetlen önköltségében
nem vehető figyelembe.
III.3 Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt
számítógép ingyenes vagy kedvezményes átengedése
Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép
ingyenes vagy kedvezményes átengedésének számviteli elszámolása során az
átengedésre vonatkozó megállapodás alapján kell eljárnia a számviteli
törvény hatálya alá tartozó átengedőnek. Ennek keretében - feltételezve,
hogy az átengedett számítógép az átengedőnél volt tulajdonban és
használatban - leggyakrabban a következő elszámolásokra kerülhet sor (azzal,
hogy az említettektől eltérő eljárás is indokolttá válhat egyes
megállapodások esetében):
a) amennyiben az átengedés térítés nélküli átadással valósul meg, az
átengedő az átengedett - tárgyi eszközként nyilvántartott - számítógép
(számítástechnikai eszköz) elszámolt értékcsökkenésének és bruttó értékének
összevezetése útján kapott nettó értékét (könyv szerinti értékét) személyi
jellegű egyéb kifizetésként számolja el az átadáskor;
b) ha az átengedésre (kedvezményes áron történő) értékesítés keretében kerül
sor, akkor az átengedő az átengedett - tárgyi eszközként nyilvántartott -
számítógép (számítástechnikai eszköz) elszámolt értékcsökkenésének és bruttó
értékének összevezetése útján kapott nettó értékét (könyv szerinti értékét)
az egyéb ráfordítások között számolja el a szerződés szerinti teljesítés
napjával, míg az átvevőtől kapott vételárat ugyanezen időponttal egyéb
bevételként számolja el.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó, de e tájékoztatóban nem érintett
gazdálkodók számviteli elszámolásai során figyelembe kell venni a vonatkozó
sajátos számviteli előírásokat is (például a számviteli törvény és a
számviteli kormányrendeletek különös szabályait).
@[EMAIL PROTECTED] Társasági adó
IV.1 A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép
használat
A munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított
számítógép-használattal összefüggésben elszámolt költség a társasági adóról
és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.)
szerinti társasági adó megállapításakor elismert költségnek minősül. Ezek a
költségek jellemzően a számítógép üzemeltetésével, használatával
kapcsolatban felmerült költségek, ideértve a tervszerinti, terven felüli
értékcsökkenést is. A munkáltató munkavállalója részére biztosíthat
számítógép használatot úgy is, hogy a számítógépet egy bérbeadással
foglalkozó adózótól bérbe veszi, és azt használja a munkavállaló. Ez esetben
a bérleti díj elszámolása esik ugyanolyan megítélés alá, mint a számítógép
üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költség.
IV.2 A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes
internet-használat
A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes
internet-használattal összefüggésben elszámolt költség a költségelszámolás
módjától függetlenül elismert költség a Tao tv. szempontjából.
IV.3 Az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép
ingyenes vagy kedvezményes átengedése
A számítógép ingyenes átengedése esetén a magánszemély természetbeni
juttatásban részesül. Az elszámolt költség a Tao tv. 3. számú melléklet B)
fejezet 3. pontja szerint akkor elismert, ha az ingyenes átadás az adózóval
munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének,
tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, valamint az adózóval
korábban munkaviszonyban álló, sajátjogú nyugdíjasának, továbbá a felsorolt
személyek közeli hozzátartozójának történt.
Számítógép kedvezményes átengedése esetén a ráfordítások között elszámolt
könyvszerinti érték a vállalkozás bevételszerző tevékenységével
összefüggésben felmerülő költségnek minősül.
Amennyiben a számítógép ingyenes átengedése nem a Tao tv. 3. számú melléklet
B) fejezet 3. pontja szerinti kedvezményezett részére történt, továbbá a
számítógép kedvezményes átengedése esetén - a körülményektől függően -
felmerülhet a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása.
@[EMAIL PROTECTED] Általános forgalmi adó
V.1.1 Ingyenes számítógép- és internet-használat biztosítása
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban:
Áfa tv.) alapján a munkáltató levonásba helyezheti a számítógép és
tartozékai (a továbbiakban: számítógép) beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen
felszámított általános forgalmi adót, amennyiben az a bevételszerző
tevékenységét szolgálja.
Ha a bevételszerző tevékenység érdekében beszerzett számítógépet ingyenesen
használatba adják, úgy az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése értelmében adófizetési
kötelezettség keletkezik, mivel a számítógép beszerzéséhez kapcsolódó
előzetesen felszámított adó részben vagy egészben levonható volt. Az
ingyenes használatba adás alapján az áfa adófizetési kötelezettség alapja a
szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke.
Ha a munkáltató eredendően azért vásárol számítógépet, hogy azt a
magánszemélynek ingyenesen használatba adja, úgy az ingyenes használatot nem
terheli áfa, mert az áfa már a beszerzéskor sem volt levonható az Áfa tv.
előzetesen felszámított adó levonhatóságát tiltó 33. § (1) bekezdés a)
pontja alapján. E szabály szerint ugyanis, ha csak részben is felmerül
magánhasználat, úgy a beszerzés áfája teljes egészében nem levonható.
Gazdasági tevékenységet és magáncélt egyaránt szolgáló beszerzések áfája
esetében az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerint
arányos megosztásra nem kerülhet sor.
Az ingyenes internet-szolgáltatásnyújtás megvalósulhat oly módon, hogy
- a munkáltató a munkavállaló számára internet-hozzáférést fizet elő,
modemet vásárol és azt ingyenesen a munkavállaló használatba adja,
- vagy a munkáltató az internet-használat egyszeri, havi forgalmi díját a
szolgáltató által a munkavállaló nevére kiállított számla alapján
átvállalja, azaz a magánszemélynek megtéríti.
Az első esetben a munkáltató nevére szóló számlában feltüntetett
szolgáltatás nem az adóalany munkáltató gazdasági tevékenységét szolgálja,
így az az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontjának előírásai alapján nem
levonható. A második esetben a munkáltatónál - a részére nyújtott
szolgáltatás, illetve a nevére szóló számla hiányában - áfa nem merül fel,
hiszen a munkáltató ez esetben a munkavállalója részére nyújtott, illetve a
munkavállaló nevére kiállított számla alapján téríti meg a díjat.
V.1.2 Kedvezményes számítógép- és internet-használat biztosítása
Amennyiben a munkáltató azért szerez be számítógépet, hogy munkavállalójának
azt kedvezményesen használatba adja, úgy a beszerzés áfája levonható, hiszen
az ügyletből bevétele származik. Vizsgálandó azonban, hogy a kedvezmény
érvényesítésével meghatározott ellenérték - mely gazdaságilag nem független
felek között jön létre - nem aránytalanul alacsony-e. Amennyiben
aránytalanul alacsonynak minősül, úgy az Áfa törvény 22. § (6) bekezdésének
előírása értelmében a szolgáltatásnyújtás adóalapját az adófizetési
kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes forgalmi értéken kell
meghatározni. (A Polgári Törvénykönyvben szabályozott hasonló
jogintézménynél, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti
értékkülönbözetet a bírói gyakorlat a 40%-ot elérő, vagy meghaladó eltérés
esetén tekinti feltűnően nagynak. Az Áfa tv. e szabálya alkalmazása során az
ilyen nagyságú eltérést az adóhatóság is aránytalannak tekinti.)
A kedvezményesen biztosított internet-használatra is az előbbi előírások az
irányadóak. Amennyiben a munkáltató saját nevében fizeti elő az
internet-szolgáltatást - melyet közvetített szolgáltatásként tovább fog
számlázni -, úgy jogosult a nevére szóló számlában áthárított áfa
levonására. A szolgáltatás továbbszámlázásakor adófizetési kötelezettsége
keletkezik. Az adó alapja az Áfa törvény 22. § (6) bekezdésének előírása
alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes
forgalmi érték, amennyiben a kedvezményes díj az előző bekezdésben
kifejtettek szerint aránytalanul alacsonynak minősül.
V.2.1 Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt
számítógép ingyenes átengedése
A számítógép és tartozékai (a továbbiakban: számítógép) beszerzéséhez
kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonható, amennyiben a beszerzés az
adóalany bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ha az e célból beszerzett
számítógépet a későbbiekben ingyenesen a magánszemély tulajdonába adják, úgy
az átadást áfa-fizetési kötelezettség terheli, mivel a számítógép
beszerzéséhez, importálásához áfa-levonási jog kapcsolódott. Az adó alapja
az Áfa törvény 18. § (1) bekezdésének és a 25. § (1) bekezdésének előírása
értelmében a számítógépnek az átadás időpontjában érvényes adó nélküli
forgalmi értéke.
V.2.2 Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt
számítógép kedvezményes értékesítése
Kedvezményes értékesítés esetében az áfa-t a számlában feltüntetett nettó
ellenérték után kell megfizetni. Tekintve azonban, hogy gazdaságilag nem
független felekről (munkáltató - alkalmazott) van szó, szükséges a
kedvezményes ellenértéknek az Áfa törvény 22. § (6) bekezdése előírása
szerinti vizsgálata. Amennyiben az ellenérték aránytalanul alacsonynak
minősül, az adó alapját a teljesítés időpontjában érvényes forgalmi értéken
kell meghatározni, illetve az adófizetési kötelezettséget ennek megfelelően
kell teljesíteni.
(PM Jövedelemadók főosztálya 12520/2003. - APEH Adónemek főosztálya
1226699353/2003.; AEÉ 2003/8-9.)
----- Original Message -----
From: "Aradi Zsuzsa" <[EMAIL PROTECTED]>
To: <[EMAIL PROTECTED]>
Sent: Monday, August 25, 2003 10:46 AM
Subject: internet-elofizetes
Sziasztok!
Ebben az evben mar volt szo itt a listan otthoni internet-elofizetes es
internet hasznalat elszamolhatosagarol. Ugy emlekszem, hogy akkor abban
maradtunk, hogy ha a szekhely egybeesik a ceg vagy egyeni vallalkozo
lakasaval, akkor a kifizetett dij 30%-at de legfeljebb evi 60 eFt-ot
szamolhatunk el koltsegkent. Es az afat sem kerhetjuk vissza, merthogy nem
kizarhato a magancelu hasznalat... (lasd. kivalo humoru kollegank Ahmann
Robert telefon-afa cimu opusat...)
Most az egyik egyeni vallalkozo ugyfelunk, aki mellesleg az internetet
kozvetlen munkaeszkozkent hasznalja a kovetkezorol tajekoztatott.
"Az Axelero oldalán az alábbi információt találtam:
////
A személyi jövedelemadóra vonatkozó 1995. évi CXVII. törvény 2003. január
1-tol életbe lépo módosítása lehetové teszi, hogy a munkáltatók adómentesen
biztosítsanak munkatársaik számára otthoni internet-hozzáférést.
Részlet a törvénymódosításból: "adómentes (..) a munkáltató által
biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat
(ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a
modem biztosítását)"."
Mit tudtok errol a kerdesrol? Ti hogyan csinaljatok? Milyen modon
ertelmezheto az egyeni vallalkozo eseten a sajat lakohelyen hasznalt
Internet-elofizetesre nezve? Milyen modon jarjunk el szerintetek akkor, ha a
ceg dolgozoi lakohelyukon nyilvaloan szinten munkavegzesre hasznaljak az
internetet, de a szamla a ceg nevere szol ugyan, de a dolgozo lakcimere,
hiszen az internet-szolgaltato oda szolgaltat.
A valaszokat elore is koszonom, bizom abban, hogy sokmindenkit erint a
tema...
Rita.
_______________________________________________
Akta mailing list
[EMAIL PROTECTED]
http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
_______________________________________________
Akta mailing list
[EMAIL PROTECTED]
http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
