Sziasztok! From: szekely [mailto:[EMAIL PROTECTED]
>Es ha van AFA koron kivuli tevekenyseg, akkor sincs aranyositas, csak ha AFA >mentes van? De, akkor is aranyositani kell (lehet). A 33.par szerint ha AFA koron kivuli tevekenyseghez _is_ felhasznalod, akkor az AFA teljes egeszeben _nem_ vonhato le, es ennek a par-nak a (6) bekezdese leirja a kiveteleket. Azért ez nem egészen így van! A 33.§. szerint szó szerint "egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve"... Ez a magyarázat szerint is arra vonatkozik, ha nem a gazdasági (vállalkozási) tevékenységhez használja, nem pedig az áfa-alanyisághoz kötött. Idézem: "Azzal az 1995-től bevezetett rendelkezéssel, hogy az adóalany csak olyan beszerzések adóját vonhatja le a fizetendő adójából, melyek teljes egészében a vállalkozás érdekében merülnek fel, jelentősen szigorodtak az adólevonás feltételei. (...) Megszűnt az a korábbi helyzet, hogy ha egy eszközt részben a háztartásban, részben a vállalkozásban használtak, a beszerzéshez kapcsolódó adó a vállalkozási célú hasznosítás arányában levonható volt. (...) Ha a beszerzés tárgyi adómentes értékesítéshez és adóköteles tevékenységhez is kapcsolódik, arányosítással az adóköteles bevételre jutó hányad levonható [Áfa tv. 38. § (2) bek.]. Egyáltalán nem illeti meg azonban az Áfa tv. 33. § (1) bek. a) pontja szerint az adóalanyt az adólevonási jog abban az esetben, ha a szóban forgó beszerzést részben az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységén kívüli célra használja, hasznosítja. [Ha a számlában részben nem a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges beszerzések is szerepelnek, de az ilyen tételek egyértelműen elkülöníthetők, áfájuk nem levonható. A számlában szereplő többi tételre az áfa-levonási jog az általános szabályok szerint érvényesíthető (1999/80. APEH iránymutatás)]. Ezt erősíti tovább az Áfa tv. 33. § (5) bekezdése, miszerint változatlanul nem megengedett az üzleti és magáncélú beszerzések áfájának megosztása valamilyen természetes mennyiség (fűtött légköbméter, alapterület, együtt lakó-dolgozó munkavállalók és családtagok létszáma) arányában. Akkor, ha közvetlen bevételszerzési céllal történt a beszerzés, levonási tiltásként a szóban forgó jogszabályi hely alkalmazása fel sem merülhet, hiszen a bevételszerzés mindig a gazdasági tevékenység része [1997/110. APEH iránymutatás]. Ebből adódik, hogy az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből való kivonás ténye csak ellenérték nélküli átadásoknál fordulhat elő. [Ha az adóalany már a beszerzés pillanatában tudja, hogy a szóban forgó vásárlás térítésmentes átadást szolgál, úgy az áfa-levonási jog nem illeti meg, "cserébe" áfa-fizetési kötelezettség sem terheli a térítésmentes átadást (1999/172. APEH iránymutatás)]." Namármost szerintem ÁFA-körön kívüli értékesítés esete akkor merül fel, ha valami okból számlát kell adni valamiről, aminek egyébként semmi köze az ÁFÁ-hoz, tipikus eset a vásárlási vagy étkezési utalvány értékesítése, vagy például késedelmi kamat feltüntetése a számlán. Ez nem azonos a vállalkozási tevékenységen kívüleső fogalommal. Ilyenkor kínjában nem tud az ember mást írni a számlára, mint hogy "ÁFA-körön kívüli". De hogy emiatt ne vonhassuk le például az utalvány nyomdai előállításának költségének ÁFÁ-ját, az azért meredek lenne, nem? Üdv: Ági _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
