----- Original Message -----
Sent: Friday, January 23, 2004 10:13 PM
Subject: Re: TEAOR valtozas

Kedves Feri!
 
> Allitolag a TEAOR valtozott, es akit erint,
> annak kotelezo jelenteni a cegbirosag fele
> az uj besorolast. Hamarosan hatarideje lesz.

Mi is az a TEÁOR’03?

Központi Statisztikai Hivatal még a nyáron kidolgozta a tevékenységi köröknek az Európai Unió módosított osztályozásán alapuló, TEÁOR'03 elnevezésű, új egységes ágazati osztályozási rendszerét, amely teljes egészében megfelel az ENSZ és az EU nómenklatúrák 2002-es változatának. A besorolási rend változásával összhangban módosultak a cégeljárási szabályok is. A működő cégek esetén a már bejegyzett TEÁOR számok - a KSH által közzétett ún. fordítókulcs alapján - elektronikus változásbejegyzés útján automatikusan átfordítódnak. Azok a tevékenységi körök, amelyek automatikusan nem sorolhatóak át (pl. 72.10 - Hardver szaktanácsadás, 74.14 - Üzletviteli tanácsadás), azok helyesbítését a cégnek a cégjegyzékben vezetett adatai első változásakor, legkésőbb azonban 2004. március 31-ig kell kérnie. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a gazdálkodók többsége még a társasági adóbevallás benyújtása előtt biztosan szembesül az új rendszerrel. (Megjegyzés: az isten se tudja, hogy mi lesz azokkal a cégekkel, akik fittyet hánynak a március 31.-re határidőre...)

 

Kire vonatkozik az árbevétel-bontás?

Az APEH szerint nincs lényeges gazdasági tartalma, ha non-profit szervezetek vállalkozási bevételeiről, vagy egyszeres könyvvitelt vezető végek és egyéb szervezetek árbevételéről van szó. A bevételszerző tevékenység bontása így kizárólag kettős könyvvitelű vállalkozásokat érinthet (vagyis a 0329-es bevallást). Ahhoz, hogy az árbevétel tevékenység szerinti nyilvántartása rendelkezésre álljon, már most olyan számlatükröt (analitikát) érdemes rendszeresíteni, amely a teljesítéshez elegendő információt produkál.

 

Az elképzelés lényege

Első alkalommal a 2003. adóévet érintően benyújtandó 0329 számú vagy - a naptári évtől eltérő üzleti évet választók esetén - a 0329/Ü számú bevallásban kell majd az értékesítés nettó árbevételét háromjegyű TEÁOR kódok alapján 5 csoportra megbontani. Mindez a 29-es számú bevallások 07-es lapján - az összesen adatokból kiemelt belföldi- és az exportértékesítés árbevételét tartalmazó - 2 új sor 5 oszlopos csoportosításban történő beiktatását jelenti, ahol az értékadatok mellett a három számjegyig tagolt TEÁOR kódo(ka)t is az adózó tölti ki.

 

TOP 5

Az 5 csoport az első öt legjelentősebb tevékenysége rangsorolását jelöli. Ha ez mégsem lenne egyértelmű, akkor íme a hivatalos definíció: „az első helyen azon tevékenység adata szerepeltetendő, amelyből az adóévben a legtöbb árbevételt érte el, majd azt követi a többi, legfeljebb négy adat nagyság szerint csökkenő sorrendben”. Az egyes tevékenységek során realizált árbevételi adatok közül várhatóan csak azt kell majd a bevallásban feltüntetni, amely az összes árbevétel 1 %-át eléri. Azokból is csak azokat kell majd szerepeltetni, amelyek árbevétel-adata az l mFt-ot meghaladja.

 

Kategórikus részletezettség

Az adóhatóság elgondolása szerint a TEÁOR’03 szerinti kódok három számjegy mélységig jelenítendőek meg. A

három számjegy ezért fontos, mert így egy sor tevékenységet felesleges tovább bontani. Ilyen lehet jellemzően:

·       a Kiadói tevékenység (TEÁOR’03: 21.2), amely tartalmazza a könyv-, napilap-, vagy időszaki kiadvány kiadását,

·       az Épületgépészeti szerelés (TEÁOR’03: 45.3) amely tartalmazza a villanyszerelést, a szigetelési munkálatokat, a víz-, gáz-, fűtésszerelést, és az egyéb épületgépészeti szerelést, vagy

·       a Bútorgyártás (TEÁOR’03: 36.1), amely tartalmazza az ülőbútor-, az irodabútor-, a konyhabútor-, az ágybetét-, és bármely egyéb bútor gyártását.

 

Tevékenységi rend és a számvitel

A tevékenységek azonban nem feltétlenül számviteli szempontok szerint kerültek megbontásra. Ezért nagyobb hangsúlyt kap az export árbevételek elkülöníthetősége, mivel egyes szolgáltatások esetén, kérdéses, hogy az igénybe vevő személye mennyiben jelenthet exportértékesítést (pl. gépjármű-javítás, szállítmányozás, távközlés). Az is érdekes probléma lehet, hogy az egyes kereskedelmi tevékenységek kis-, illetve nagykereskedelmi bontása számvitelileg milyen módon lesz értelmezhető.

 

Közvetített szolgáltatások tevékenységi kör nélkül

A közvetített szolgáltatások esetében kérdésessé válhat, hogy milyen tevékenységi kód alá kerüljön az így elért árbevétel. Nyilvánvalóan helytelen pl. a telefon költség tovább-számlázása a 64.20 kód alatt, hiszen nem valószínű, hogy egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó irodaház esetében a Távközlés szerepel a cégjegyzékében. Viszont az adatok pontosságán torzít, ha ez a bevétel, pl. a 70.2 kategóriájába, vagyis az „Ingatlan bérbeadás”-ba sodródik bele.

 

Listára kerül vagy sem?

Miután nem lesz előre látható, hogy mely tevékenység lesz év végén az első ötben, ezért minden lényeges tevékenység adatait gyűjteni kell, azaz nem igazán tartható egy egyéb kategória. Azon gazdálkodóknál, ahol a főkönyvi bontás helyett analitikus adatokból nyerhető ki az információ, a számlatükörben történő részletezés nyilvánvalóan felesleges. Klasszikusan kereskedelmi tevékenységgel rendelkező vállalkozásoknak azonban ez azt is jelentheti, hogy egyes cikkekhez kell hozzárendelni a TEÁOR kódokat, figyelve, hogy azok belföldi-, avagy exportértékesítésnek minősülnek.

 

Csak tájékoztató adat

Az adózás rendjéről szóló előírások egyértelműek: nincs mód az önellenőrzésre, ha az adózó a bevallását tévesen, vagy hibás tartalommal nyújtotta be, mindaddig, amíg az adóalap, vagy maga az adó nem változik. Az APEH elnökének irányelve szerint sem korrigálható önellenőrzéssel „az adóbevallásban elkövetett olyan hiba, amely nem érinti közvetlenül az adó alapját, vagy az adó összegét”. Ezért az adózót lényegében nem lehet elmarasztalni, hiszen a feltüntetett adatokra vonatkozóan önellenőrzést nem nyújthat be, legfeljebb külön beadványban részletezheti a bevallás hiányosságát. Ez utóbbi azért lehet fontos, mert a téves adatokkal beadott 0329 „hibás bevallás”-ként (Art. 97.§. u)) is értelmezhető, és ezért, ha a hibát az adóhatóság tárja fel, akár mulasztási bírsággal is lehet súlytani az adózót. Az ilyen bírságot az adóbevallást ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő terhére is ki lehet szabni.
 
Még akkoriban szedtem eztet össze...
Hasznosíccsátok.
 
________________________________________
Ruszin Zsolt
 FairConto
koszonet erte. Gne

Antwort per Email an