Sziasztok!
Hova van leírva, hogy amely eszkozre fejlesztesi tartalakot kepeztem elozo
evben, arra nem szamolhatok el
tao szerinti ecs-t az uzembehelyezes utan?
Azert kerdezem, mert ez volt az allaspont a tao 7§ zs pontjaval kapcsolatban
is, erre azonban talaltam apeh
allasfoglalast. Az "adokedvezmeny merteke" resz utolso sora.

Gyongyi

>
> Termeszetesen a 2004-ben beszerzett targyi eszkozoket csak SZTV
szerint
> lehet ertekcsokkenteni, tarsasagi ado szerint nem, hisz 2003-
> ban mar a fejlesztesi tartalek kepzesevel (elorehozottan) mar
elszamoltam a
> tao. szerinti ecsjuket akkor.

---
Outgoing mail is certified Virus Free.
Checked by AVG anti-virus system (http://www.grisoft.com).
Version: 6.0.788 / Virus Database: 533 - Release Date: 2004.11.01.
Title: Inform�ci�s f�zetek 2005/1

Az egyszerstett vllalkozi ad legfontosabb szablyai

2005/20

A mikro-, kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok �ltal ig�nybevehet� beruh�z�si ad�alap- �s ad�kedvezm�nyr�l

1. Beruh�z�si ad�alap-kedvezm�ny

2. Beruh�z�si ad�kedvezm�ny

Az ad�rendszer 2001. janu�r 1-j�t�l a mikro- �s kisv�llalkoz�sok fejleszt�seit meghat�rozott beruh�z�sok �rt�k�nek az ad�alapb�l t�rt�n� levon�s�val t�mogatja, �s k�l�n ad�kedvezm�nyt is biztos�t e v�llalkoz�sok sz�m�ra. Fontos v�ltoz�s, hogy 2004. janu�r 1-t�l a k�z�pv�llalkoz�sok is ig�nybe vehetik ezt az ad�alap-kedvezm�nyt.

1. Beruh�z�si ad�alap-kedvezm�ny

A mikro- �s kisv�llalkoz�snak, valamint a k�z�pv�llalkoz�snak min�s�l� ad�z�k (tov�bbiakban: KKV-k) a tev�kenys�g�ket k�zvetlen�l szolg�l� beruh�z�si kiad�ssal, legfeljebb 30 milli� forinttal, de maximum nyeres�g�k erej�ig cs�kkenthetik ad�z�s el�tti eredm�ny�ket.
A kedvezm�ny nem j�r automatikusan minden v�llalkoz�snak, ig�nybev�tel�hez h�rom felt�telnek kell egy�ttesen teljes�lnie:

  • az ad�z� az ad��v utols� napj�n mikro-, kis-, illetve k�z�pv�llalkoz�snak min�s�lj�n (kiv�ve a bemutat�ra sz�l� r�szv�nyt kibocs�t� r�sz-v�ny t�rsas�got) �s
  • valamennyi tagja (r�szv�nyese, �zletr�sz tulajdo-nosa) az ad�z�n k�v�l az ad��v eg�sz�ben kiz�r� lag mag�nszem�ly legyen (ide�rtve az MRP-t is), tov�bb�
  • a v�llalkoz�s az ad�t�rv�nyben meghat�rozott tartalm� beruh�z�st val�s�tson meg.

A kedvezm�ny alanyai

A kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokr�l, fejl�d�s�k t�mogat�s�r�l sz�l� 2004. �vi XXXIV. t�rv�ny (KKVtv.) szerint k�z�pv�llalkoz�s az a v�llalkoz�s, amelynek �sszes foglalkoztatotti l�tsz�ma 250 f�n�l kevesebb, �s �ves nett� �rbev�tele legfeljebb 50 milli� eur�nak megfelel� forint�sszeg, vagy m�rleg f��sszege legfeljebb 43 milli� eur�nak megfelel� forint�sszeg. Kisv�llalkoz�snak az a v�llalkoz�s min�s�l, amelynek az �ves nett� �rbev�tele, vagy a m�rleg f��sszege legfeljebb 10 milli� eur�nak megfelel� forint�sszeg �s a foglalkoztatottainak �tlagos �llom�nyi l�tsz�ma 50 f� alatt van. Mikrov�llalkoz�s az, amelynek az �ves nett� �rbev�tele, vagy a m�rleg f��sszege 2 milli� eur�nak megfelel� forint�sszegn�l nem t�bb �s a foglalkoztatottak �tlagos �llom�nyi l�tsz�ma 10 f� alatt van. Nem min�s�l KKV-nak az a v�llalkoz�s, amelyben az �llam vagy az �nkorm�nyzat, k�zvetlen vagy k�zvetett tulajdoni r�szesed�se - t�ke vagy szavazati jog alapj�n - k�l�n-k�l�n vagy egy�ttesen meghaladja a 25 sz�zal�kot.
Az eur�ban megadott �sszeg alatt az annak megfelel� forint�sszeg �rtend�, amelyet a v�llalkoz�s �zleti �v�nek lez�r�sakor (m�rlegfordul� napon) �rv�nyes, �jonnan alap�tott v�llalkoz�s eset�n a megel�z� napt�ri �v utols� napj�n �rv�nyes, az MNB �ltal meg�llap�tott deviza k�z�p�rfolyamon kell �tsz�m�tani.

E mutat�kat az utols� �ves besz�mol� adatai alapj�n kell meghat�rozni. Ha a v�llalkoz�s m�k�d�si ideje 1 �vn�l r�videbb volt az adatokat �ves szintre kell vet�teni, �jonnan alakult v�llalkoz�s eset�ben az �zleti tervet kell figyelembe venni.

A KKVtv.-ben �j fogalmak ker�ltek bevezet�sre az �n�ll�, partner �s kapcsol�d� v�llalkoz�s fogalma. Az �n�ll� v�llalkoz�s a besorol�shoz sz�ks�ges mutat�kat saj�t nyilv�ntart�sa alapj�n hat�rozza meg. A partner vagy kapcsol�d� v�llalkoz�ssal rendelkez� v�llalkoz�s a konszolid�lt �ves besz�mol�ja, ennek hi�ny�ban a nyilv�ntart�sa alapj�n meg�llap�tott adatokhoz hozz�adja a partnerv�llalkoz�si kapcsolatban l�v� v�llalkoz�sok �sszes�tett adatait, tov�bb� hozz�adja a v�llalkoz�shoz k�zvetlen�l vagy k�zvetve kapcsol�d� v�llalkoz�sok adatait, ha azok a konszolid�lt besz�mol�ban nem szerepelnek. A partnerv�llako-z�s adatainak �sszes�t�se sor�n a t�ke�rdekelts�gb�l, illetve a szavazati ar�nyb�l a nagyobbat, m�g a keresztr�szesed�s eset�n a magasabb sz�zal�kot kell figyelembe venni. Abban az esetben ha a mutat�k �sszes�tett �rt�ke t�ll�pi a besorol�si kateg�ria fels� hat�r�t, akkor egyik v�llalkoz�s sem sorolhat� be az adott KKV kateg�ri�ba.

A KKVtv. meghat�rozza azt is, hogy e jogszab�ly alkalmaz�s�ban mely szervezetek min�s�lnek v�llalkoz�snak, �gy t�bbek k�z�tt:

- a gazdas�gi t�rsas�g,
- a sz�vetkezet,
- a v�zi t�rsulat
- a v�zik�zm� t�rsulat,
- az erd�birtokoss�gi t�rsulat.

Nem tartoznak a kedvezm�nyezetti k�rbe - a KKVtv. nem neves�ti v�llalkoz�sk�nt - a t�rsas�gi ad�alanyok k�z�l a nonprofit szervezeteket (pl. alap�tv�nyokat, t�rsadalmi szervezeteket, k�ztest�leteket), �nk�ntes k�lcs�n�s biztos�t� p�nzt�rakat, k�lf�ldi v�llalkoz�kat.

Nem minden, a KKVtv. szerint v�llalkoz�snak nevezett szervezet �lhet a kedvezm�nnyel, ugyanakkor jogosult lehet a kedvezm�nyre olyan t�rsas�gi ad�alany, amely nem szerepel a KKVtv.-ben, mint v�llalkoz�s.

A KKVtv. szerint mikro-, kis-, illetve k�z�pv�llalkoz�snak min�s�lhet a lak�ssz�vetkezet, a v�zi t�rsulat is, ennek ellen�re a beruh�z�si ad�alap kedvezm�nynyel az ad�t�rv�ny szerint nem �lhetnek.

Az ad�t�rv�ny rendelkez�se alapj�n ugyanakkor alkalmazhatj�k a kedvezm�nyt:

- az �gyv�di irod�k,
- a szabadalmi �gyviv�i irod�k,
- a v�grehajt�i irod�k,
- a k�zjegyz�i irod�k �s
- a mag�nszem�lyek jogi szem�lyis�ggel rendelkez�
munkak�z�ss�gei.

A kedvezm�ny ig�nybev�tel�nek felt�tele, hogy az ad�z�nak az ad��v eg�sz�ben valamennyi tagja kiz�r�lag mag�nszem�ly legyen, ide�rtve az MRP szervezeteket is, �s azt is ha az ad�z� �tmenetileg saj�t �zletr�sszel, r�szv�nnyel rendelkezik, �s azt az ad��vben m�g nem �rt�kes�tette, nem vonta be. A mag�nszem�lyek lehetnek belf�ldi �s k�lf�ldi illet�s�g�ek is.

A t�rsas�gi ad� t�rv�ny alkalmaz�s�ban nem min�s�l mikro-, kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak - f�ggetlen�l att�l, hogy a KKVtv. felt�teleinek megfelel - az a v�llalkoz�s, amely bemutat�ra sz�l� r�szv�nyt bocs�tott ki.

A beruh�z�si ad�alap kedvezm�ny az ad��vben ig�nybe vett csek�ly �sszeg� (de minimis) t�mogat�snak min�s�l. Ilyen t�mogat�snak min�s�l minden olyan �llami forr�sb�l ny�jtott t�mogat�s, vagy bev�telkies�s, amelynek �sszege h�rom egym�st k�vet� �v alatt nem haladja meg a 100 ezer eur�-nak megfelel� forint�sszeget �s amir�l a t�mogat�st ny�jt� vagy t�rv�ny kimondja, hogy de minimis t�mogat�snak min�s�l. A t�mogat�s ig�nybev�tel�vel �sszef�gg� el��r�st 2005. janu�r 1-t�l az ad�z�s rendj�r�l sz�l� t�rv�ny rendelkez�se tartalmazza. E szerint a nemzetk�zi �rusz�ll�t�st v�gz� ad�z� nem veheti ig�nybe a kedvezm�nyt. Nem vehet� ig�nybe tov�bb� a 69/2001 (EK) bizotts�gi rendelet 1. cikke a) pontj�nak megfelel�en az EK Szerz�d�s I. mell�klet�ben felsoroltak szerint: - t�bbek k�z�tt - mez�gazdas�gi, erd�gazdas�gi, hal�szati term�kek el��ll�t�s�hoz, feldolgoz�s�hoz, vagy �rt�kes�t�s�hez kapcsol�d� tev�kenys�gek v�gz�se eset�n sem.


A kedvezm�nyre jogos�t� beruh�z�s

A kedvezm�nyt nem lehet minden beruh�z�sra �rv�nyes�teni, csak amit az ad�t�rv�ny meghat�roz. Eszerint kedvezm�nyre jogos�t� beruh�z�sok:

  • a kor�bban m�g haszn�latba nem vett ingatlan (ide nem �rtve az �zemk�r�n k�v�li ingatlant),
  • a kor�bban m�g haszn�latban nem vett, a m�szaki berendez�sek, g�pek, j�rm�vek k�z� soroland� t�rgyi eszk�z �zembe helyez�se �rdek�ben el-sz�molt ad��vi beruh�z�sok �rt�ke,
  • az ingatlan ( ide nem �rtve az �zemk�r�n k�v�li ingatlant) beker�l�si �rt�k�t n�vel� ad��vi fel�j�t�s, b�v�t�s, rendeltet�s-v�ltoztat�s, �talak�t�s �rt�ke,
  • az immateri�lis javak k�z�tt az ad��vben �llom�nyba vett, kor�bban m�g haszn�latba nem vett szellemi term�k beker�l�si �rt�ke.

A kor�bban m�g haszn�latba nem vett kifejez�s azt jelenti, hogy az eszk�znek �jnak kell lennie, azt a v�llalkoz�son k�v�l m�s v�llalkoz�s, int�zm�ny, mag�nszem�ly sem belf�ld�n, sem k�lf�ld�n m�g nem vette haszn�latba, nem helyezte �zembe. Ebb�l k�vetkezik, hogy p�ld�ul nem felel meg a felt�teleknek az import�lt haszn�lt g�p, a forg�eszk�z�k k�z�l a t�rgyi eszk�z�k k�z� �tsorolt g�p. Az ingatlan tekintet�ben a f�ldter�let, telek �kor�bban m�g haszn�latba nem vett" felt�tel�nek hi�ny�ban beruh�z�si ad�alap-kedvezm�nyre nem jogos�t.

Nem alkalmazhat� a kedvezm�ny 2004. janu�r 1-t�l a hib�s teljes�t�s miatt a j�t�ll�si id�n bel�l cser�be kapott t�rgyi eszk�z, szellemi term�k beker�l�si �rt�k�re, ha a cser�re visszaadott t�rgyi eszk�zre, szellemi term�kre az ad�z� kor�bban m�r alkalmazta ezen a jogc�men az ad�alap cs�kkent�st.

Ingatlan beruh�z�s

A sz�mviteli t�rv�ny az ingatlanok k�z� sorolja t�bbek k�z�tt az �p�letet, �p�letr�szt, egy�b �p�tm�nyt, �zemk�r�n k�v�li ingatlant, f�ggetlen�l att�l, hogy ezek az eszk�z�k k�zvetlen�l, vagy k�zvetve szolg�lj�k a v�llalkoz�sok tev�kenys�g�t. Az �zembe helyezett, vagy �zembe helyezend� �j ingatlanok k�z�l az ad�t�rv�ny el��r�sa alapj�n csak azoknak a beruh�z�si �rt�k�t lehet az ad�alap cs�kkent�sek�nt figyelembe venni, amely ingatlanok a v�llalkoz�si tev�kenys�get k�zvetlen�l szolg�lj�k. Az ad�t�rv�ny a kedvezm�nyezett beruh�z�sok k�z�l ez�rt emeli ki az �zemk�r�n k�v�li ingatlanokat, amelyek csak k�zvetve szolg�lj�k a v�llalkoz�s �rdek�t, s ehhez egy nem teljes k�r� felsorol�st is ad. �zemk�r�n k�v�linek tekinti p�ld�ul az �zemen bel�li lak��p�letet, az els�dlegesen j�l�ti c�lt szolg�l� �p�leteket, �p�tm�nyeket (�d�l�ket, �ttermet stb.).

Annak meg�llap�t�s�hoz, hogy egy adott ingatlan k�zvetlen�l, vagy k�zvetve szolg�lja a v�llalkoz�si tev�kenys�get az ingatlan haszn�lat�val kapcsolatos �sszes k�r�lm�nyt figyelembe kell venni.

Amennyiben p�ld�ul egy v�llalkoz�s �j lak�ingatlant v�s�rol b�rbead�s c�lj�b�l, �s tev�kenys�gei k�z�tt az ingatlanhasznos�t�s is szerepel, jogosultt� v�lhat a kedvezm�nyre.

T�bbfunkci�s �p�letn�l, arra az �p�letr�szre, amely k�zvetlen�l szolg�lja a v�llalkoz�si tev�kenys�get akkor �rv�nyes�thet� a kedvezm�ny, ha az �p�t�si enged�lyben �s a haszn�latbav�telkor elk�l�n�lnek az egyes funkci�k, �s ennek megfelel�en az ingatlan nyilv�ntart�sa.

Az ingatlan beruh�z�sok k�r�ben figyelembe vehet� ad�alap cs�kkent� t�telk�nt az ingatlan beker�l�si �rt�k�t n�vel� ad��vi fel�j�t�s, b�v�t�s, rendeltet�sv�ltoz�s, �talak�t�s �rt�ke is. Az eml�tett �rt�kn�vel� tev�kenys�geket nem kiz�r�lag az ingatlan tulajdonosa, hanem annak b�rl�je is ig�nybe veheti, miut�n az ingatlanok k�z�tt kell kimutatni - t�bbek k�z�tt - a b�rbevett ingatlanon v�gzett �s aktiv�lt beruh�z�st, fel�j�t�st is.

M�szaki berendez�sek, g�pek, j�rm�vek

A t�rgyi eszk�z�knek a m�szaki berendez�sek, g�pek, j�rm�vek k�z� sorol�s�n�l a sz�mviteli el��r�sokat kell figyelembe venni.

Eszerint a m�szaki berendez�sek, g�pek, j�rm�vek k�z�tt kell kimutatni a v�llalkoz�s tev�kenys�g�t k�zvetlen�l szolg�l� er�g�peket, er�m�vi berendez�seket, egy�b g�peket, berendez�seket, h�rk�zl� berendez�seket, sz�m�t�stechnikai eszk�z�ket, �s a tev�kenys�gi profilt meghat�roz� vas�ti, k�z�ti, v�zi �s l�gik�zleked�si eszk�z�ket. Az egy�b berendez�sek, g�pek, j�rm�vek k�z�tt kell kimutatni azokat a t�rgyi eszk�z�ket, amelyek k�zvetetten szolg�lj�k a v�llalkoz�si tev�kenys�get, ide sorolva k�l�n�sen az egy�b �zemi (�zleti) g�peket, berendez�seket, felszerel�seket, j�rm�veket, az irodai, igazgat�si berendez�seket, felszerel�seket j�rm�veket.

Egy-egy konkr�t t�rgyi eszk�z besorol�s�t a v�llalkoz�s tev�kenys�ge hat�rozza meg. Egy t�rgyi eszk�z az egyik v�llalkoz�sn�l a m�szaki berendez�sek k�z� sorolhat�, mert k�zvetlen�l szolg�lja az adott v�llalkoz�s tev�kenys�g�t, a m�sik v�llalkoz�sn�l nem sorolhat� ide, mert csak k�zvetetten szolg�lja a tev�kenys�g�t. A j�rm�vek besorol�s�nak k�l�n�s felt�tele van, a tev�kenys�gi profilt meghat�roz�nak kell lennie.

A besorol�shoz seg�ts�get ny�jthat az a jog�rtelmez�si �ll�spont, miszerint a t�rgyi eszk�z akkor tekinthet� a tev�kenys�gi profilt meghat�roz�nak, ha a tev�kenys�g t�rgy�ul szolg�l, vagy a tev�kenys�g folytat�s�hoz szorosan kapcsol�dik - �s mindk�t esetben - a v�llalkoz�s azt a tev�kenys�g�hez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben) haszn�lja, tov�bb�, ha a v�gzett tev�kenys�g a j�rm� haszn�lata n�lk�l a szok�sos m�don nem folytathat�.

A kedvezm�ny m�rt�ke

Az ad�alap az ad��vben megval�s�tott kedvezm�nyre jogos�t� beruh�z�s �rt�k�vel, de legfeljebb a v�llalkoz�s ad��vi ad�z�s el�tti eredm�ny�vel, maximum 30 milli� forinttal cs�kkenthet�.

A h�rom �rt�k k�z�l a legkisebb vonhat� le az ad�alapb�l. Abban az esetben ha a mikro-, kis-, illetve k�z�pv�llalkoz�s vesztes�ges, vagy ad�z�s el�tti eredm�nye "0", a kedvezm�nnyel nem �lhet.

A nyeres�gesen m�k�d� v�llalkoz�sokn�l a korl�tok alkalmaz�s�t az al�bbi p�lda szeml�lteti.

Ad�z�s el�tti eredm�ny �rt�ke
Beruh�z�s �sszege
Ad�alap-cs�kkent�s t�nyleges �sszege
2005.
2005.
2005.
4MFt
14MFt
4MFt
32MFt
14MFt
14MFt
32MFt
35MFt
30MFt

A beruh�z�s �rt�k�t a sz�mviteli t�rv�ny alapj�n kell meghat�rozni. Ennek megfelel�en mindaz, ami a beker�l�si �rt�k r�sze (v�tel�r, vissza nem ig�nyelhet� �ltal�nos forgalmi ad�, a kett�s k�nyvvitelt vezet� v�llalkoz�sokn�l az �zembe helyez�sig felmer�lt hitelkamat) besz�m�t a beruh�z�si �rt�kbe.

A beruh�z�sra adott el�leget nem beruh�z�sk�nt, hanem k�vetel�sk�nt kell elsz�molni. A beruh�z�st a teljes�t�s alapj�n a teljes�t�s ad��v�ben kell elsz�molni, s a fizetett el�leget a teljes�t�skor a v�tel�r p�nz�gyi rendez�sek�nt lehet figyelembe venni.

Az ad�alap-kedvezm�ny ig�nybev�tele mellett az �rt�kcs�kken�si le�r�s is �rv�nyes�thet� ad�alap-cs�kkent� t�telk�nt.

A kedvezm�ny "szankci�ja"

A kedvezm�ny ig�nybev�tele el�tt indokolt arra is figyelemmel lenni, hogy a kedvezm�ny nem felt�tlen�l tekinthet� v�glegesnek.

A beruh�z�si kedvezm�ny ig�nybevett �sszeg�nek k�tszeres�vel kell megn�velni az ad�alapot, ha a t�rgyi eszk�zt, amelynek �rdek�ben megval�s�tott beruh�z�s ut�n a v�llalkoz�s ad�alap-cs�kkent�ssel �lt, a kedvezm�ny ig�nybev�tel�t k�vet� negyedik ad��v utols� napj�ig

  • nem helyezi �zembe, kiv�ve, ha az �zembe helyez�s elh�r�thatatlan k�ls� ok miatti megrong�l�d�s k�vetkezt�ben marad el,
  • az egy�b berendez�sek, felszerel�sek, j�rm�vek k�z�tt helyezi �zembe,
  • �zemk�r�n k�v�li ingatlank�nt is haszn�l, illetve az egy�b berendez�sek, felszerel�sek, j�rm�vek k�z� vagy a forg�eszk�z�k k�z� sorol �t, kiv�ve, ha a forg�eszk�z�k k�z� t�rt�n� �tsorol�s a t�rgyi eszk�z elh�r�thatatlan k�ls� ok miatti megrong�l�d�s�nak k�vetkezm�nye,
  • elidegen�ti (term�szetbeni juttat�sk�nt �tad, �rt�kes�t, apport�l, t�r�t�s n�lk�l �tad, valamint a
    p�nz�gyi l�zing keret�ben r�szletfizet�ssel, halasztott fizet�ssel �tvett eszk�zt a szerz�d�s szerinti
    felt�telek teljes�l�s�nek meghi�sul�sa miatt visz-
    szaad), zzal, hogy a j�t�ll�si id�n bel�li cser�re visszaadott t�rgyi eszk�z illetve szellemi term�k ut�n elsz�molt �sszegre nem kell alkalmazni, de a j�t�ll�si id�n bel�l cser�be kapott eszk�z eset�n a cser�re visszaadott eszk�z �zembe helyez�s�t�l, haszn�latba v�tel�t�l kell sz�m�tan

2. Beruh�z�si ad�kedvezm�ny

A v�llalkoz�sok fejleszt�s�t szolg�l� m�sik kedvezm�ny ad�kedvezm�ny form�j�ban �rv�nyes�thet� 2001. janu�r 1-j�t�l.

A hitelszerz�d�s (ide�rtve a p�nz�gyi l�zinget is) megk�t�se ad��v�nek utols� napj�n mikro-, kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak min�s�l� ad�z� a 2000. december 31-�t k�vet�en megk�t�tt hitelszerz�d�s alapj�n t�rgyi eszk�z beszerz�s�hez, el��ll�t�s�hoz p�nz�gyi int�zm�nyt�l ig�nybe vett, �s kiz�r�lag e c�lra felhaszn�lt hitel (ide�rtve a felhaszn�lt hitel visszafizet�s�re igazoltan felvett m�s hitel) kamata ut�n ad�kedvezm�nyt vehet ig�nybe.

A t�mogat�s ig�nybev�tel�vel �sszef�gg� el��r�st 2005. janu�r 1-t�l az ad�z�s rendj�r�l sz�l� t�rv�ny �rtelmez� rendelkez�se tartalmazza. E szerint a nemzetk�zi �rusz�ll�t�st v�gz� ad�z� nem veheti ig�nybe a kedvezm�nyt. Nem vehet� ig�nybe tov�bb� a 69/2001 (EK) bizotts�gi rendelet 1. cikke a) pontj�nak megfelel�en az EK Szerz�d�s I. mell�klet�ben felsoroltak szerint: - t�bbek k�z�tt - mez�gazdas�gi, erd�gazdas�gi, hal�szati term�kek el��ll�t�s�hoz, feldolgoz�s�hoz, vagy �rt�kes�t�s�hez kapcsol�d� tev�kenys�gek v�gz�se eset�n sem.

Ez a kedvezm�ny ad�kedvezm�ny, amely

  • b�rmilyen t�rgyi eszk�zre vonatkozik (az el�z�ek szerinti kiv�telekre figyelemmel),
  • nem felt�tele, hogy
  • - az eszk�z �j legyen,
    - k�zvetlen�l szolg�lja a v�llalkoz�si tev�kenys�get,
    - a v�llalkoz�s tagjai kiz�r�lag mag�nszem�lyek
    legyenek.

Az ad�kedvezm�ny a t�nylegesen megfizetett (nem a fizetend�!) kamat negyven sz�zal�ka, de ad��venk�nt legfeljebb 6 milli� forint lehet. A 2004. janu�r 1-je el�tt megk�t�tt hitelszerz�d�sek eset�n - az akkor hat�lyos rendelkez�sek szerint - az ad�kedvezm�ny m�rt�ke ad��venk�nt legfeljebb 5 milli� forint lehet.

Az ad�kedvezm�ny utolj�ra abban az ad��vben vehet� ig�nybe, amelyben az eredeti szerz�d�s szerint a hitel lej�r, de legfeljebb abban az ad��vben, amelynek az utols� napj�n a t�rgyi eszk�z a nyilv�ntart�sban szerepel. A hitel futamideje ha hosszabb, mint az eszk�z elhaszn�l�d�si ideje, a kedvezm�ny a hitel fenn�ll�s�nak teljes id�tartam�ra nem vehet� ig�nybe. Ford�tott esetben, ha a futamid� r�videbb az esz k�z �lettartam�n�l, akkor csak a hitel lej�rat�ig lehet a kedvezm�nnyel �lni.

Az ad�z�nak az ig�nybe vett ad�kedvezm�nyt k�sedelmi p�tl�kkal n�velten vissza kell fizetnie, ha a hitelszerz�d�s megk�t�s�nek �v�t k�vet� n�gy �ven bel�l a beruh�z�st nem helyezi �zembe, kiv�ve, ha az �zembe helyez�s elh�r�thatatlan k�ls� ok miatti megrong�l�d�s k�vetkezt�ben maradt el, illetve ha a t�rgyi eszk�zt �zembe helyez�s�nek ad��v�ben vagy az azt k�vet� h�rom �vben elidegen�ti.

Mindk�t kedvezm�ny (az ad�alap- �s az ad�kedvezm�ny) egy�ttesen is ig�nybe vehet�, ha a v�llalkoz�s a felt�teleknek k�l�n-k�l�n megfelel.

Az egy�ni v�llalkoz�kra vonatkoz� kedvezm�nyekr�l a 2. sz�m� t�j�koztat� f�zetben olvashatnak.

Amennyiben a t�j�koztat� elolvas�sa ut�n konkr�t k�rd�sei mer�ln�nek fel, forduljon �gyf�lszolg�latunk munkat�rsaihoz, ahol szakszer� felvil�gos�t�st kap.

vissza a lap tetej�re

_______________________________________________
akta mailing list
[email protected]
https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta

Antwort per Email an