Kedves Eniko, Sipos Enikő <[EMAIL PROTECTED]> írta:
> Valaki magyarazza meg nekem, hogy mi > abban a logika, hogy novelo tenyezonek > kell tekinteni a kapcsoltnak fizetett (jaro) > kamat (-) a kapott kamat kulonbsegenek > 50%-at, valamint a csokkentonek ennek > a forditottjat? Nem egyszeru a dolog, messzirol kell kezdeni es hosszu. Jo nehany evvel ezelott bevezette a Tao-tv. a "kulfoldon tevekenyseget vegzo" fogalmat (4. § 28. pont). Ez gyakorlatilag olyan tarsasagokat (kft-ket, rt- ket) jelentett, amelyek off-shore cegkent mukodtek, vagyis ugy, mintha a Bahamakon alapitottak volna oket: tevekenyseg csak kulfoldon, az is foleg penzugyi jellegu, ado meg minimalis (eloszor 3%, majd 4%, illetve egy ido utan az ipat is eltoroltek nekik). Ez egy jol mukodo rendszer volt, az alacsony adokulcs ellenere jo bevetelt jelentett az allamnak. Viszont az EU-csatlakozas miatt meg kellett szuntetni a rendszert, mert Brusszel nem engedte (nem az alacsony adokulcs volt vele a fo baj, hanem hogy nem minden adoalanyra egyforman vonatkozik), igy egy atmeneti idoszak utan jovo evtol ezek a szabalyok megszunnek, es az ilyen cegek is az altalanos szabalyok szerint adoznak majd. Illetve csak adoznanak, de a tulajdonosoknak igy mar nem eri meg, ezert mar a csatlakozas elott latszott, hogy ezek a cegek elmennek majd innen, kiveve ha... ha sikerul olyan szabalyokat alkotni, amelyek tovabbra is nyujtja a korabbi elonyoket. Na erre talalta ki a jogalkoto tobbek kozott a fenti szabalyt. Az ilyen cegeknek ugyanis ket fo tipusa volt: az egyik a kapcsolt vallakozasait hitelezte, es ebbol volt kamatbevetele, a masik pedig jogokat adott at, es ebbol volt jogdijbevetele. Ezek a bevetelek, mint emlitettem, 3%-kal (kesobb 4%-kal) adoztak, illetve felmerult meg az osztalekado, amelyet valamilyen egyezmennyel altalaban 5%-ra lehetett mersekelni. Ha megnezed, hogy egy ilyen ceg jovore hogy fog adozni, kb. ugyanarra az eredmenyre jutsz: a kamat- és jogdíjbeveteleknek csak az 50%-a adokoteles, vagyis 8%-kal adozik, osztalekado meg mar nem lesz (itt ugyebar nem maganszemelyek a tulajok). Vagyis akar maradhat is a ceg, nem kell kivonulnia. Es Brusszelnek sincs kifogasa, mert ez a szabaly mar mindenkire egyforman vonatkozik. A novelo tetel csak azert van a torvenyben, hogy csak az ilyen tipusu tarsasagoknak legyen kedvezo ez a szabaly, a tobbi adoalanynak ne (ugyebar a novelo tetel alkalmazasa nem kotelezo). Tulajdonkeppen zsenialis az otlet, bar mas okok miatt nem feltetlenul valik be fenyesen. Ulrich Robert _______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
