Sziasztok!
elnezest, hogy idemasolom, de talan fontos lehet
vagy legalabb gondolatokat ebreszt, s nem a reklam helye
http://www.kalkulator.hu/?fejezet=5&alfejezet=0&tartalom=0&cid=20531%20&wa_nr=eber0604
idemasolom, de nem tudom ekezetlenul, ezert elnezest, ha valakinek nem
megy at:
Pontosítás
2006.02.06, Széles Imre
Bizony gyakran előfordul, hogy a biztosnak hitt tudásunkat is
pontosítani kell a jogszabályok újra átolvasása révén.
1./ A minimálbérrel összefüggésben
A minimálbér összegét megállapító 316/2005.(XII.25.) Korm. rendelet
intézkedik arról is, hogy a hogy a minimálbér összegét meghaladó
bérminimum illeti meg
-a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót, valamint
-az 50 év feletti munkavállalót.
Csakhogy, míg az előző körbe tartozóknál a szabályt csak 2006. július
1-jétől kell alkalmazni, addig az 50 év feletti munkavállalónak a
magasabb összegű bér már 2006. január 1-jétől jár.
2./ A 4%-os EHO-val kapcsolatban
A 4%-os mértékű - magánszemélyt terhelő - egészségügyi hozzájárulásnak a
következő (és csak a következő!) jövedelmek képezik alapját:
Az érintett által az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön
adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói
osztalékalap,
- árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint
- ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem
Az első négy jövedelem típus esetében nem tartozik bevallási
kötelezettség alá az ilyen jogcím(ek)en megszerzett 50 ezer forintot meg
nem haladó jövedelem, feltéve, hogy az adót a kifizető levonta.
A vállalkozásból kivont jövedelem fogalmát az Szja tv . 68. §-a részletezi.
3./ Még mindig a 4%-os EHO-val kapcsolatban
Vannak esetek, amikor a pontosításra nem a jogalkalmazó gyakorlata,
hanem maga a jogszabály szorul. Ilyen például az Eho tv. 3. §-ának (4)
bekezdése, miszerint:
"A magánszemély a (3) bekezdésben meghatározott - t.i. 4 százalékos -
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem
haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás
alapját képezi."
A mondat a magyarul azt jelenti, hogy a 4%-os EHO fizetési kötelezettség
nem haladhatja meg az EHO alapot, azaz a 4 százalék nem haladhatja meg a
100 százalékot. Ez igaz, viszont feleslegesnek tűnik (és zavaró) külön
rögzíteni.
4./ A 4% egészségbiztosítási járulékkal kapcsolatban
Ez év január 1-jétől az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén is
valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni a 4 százalékos mértékű
egészségbiztosítási járulékot. A változás nem érinti a heti 36 órát
elérő foglalkoztatás mellett egyéni és társas vállalkozást folytató
személyeket.
Ők ugyanis eddig sem a január 1-jétől hatálytalan jogszabályi hely (a
Tbj. 32. §-a előírásai alapján) nem fizettek 4 százalékos
egészségbiztosítási járulékot, hanem a Tbj. 28. § (3) bekezdése alapján,
amely így szól: "Ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll,
és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a 27. §
(1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen
elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás
megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt
munkaidőt össze kell számítani."
Tekintve, hogy jogszabályi hely nem rendelkezik a 4% egészségbiztosítási
járulék alapjáról, nincs miután megfizetni.
5./ A jövedelemigazolásokkal összefüggésben
A kifizetők többsége általában január 31-éig eljuttatja munkavállalóinak
az Szja bevallás elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges
jövedelemigazolást. Sokan megfeledkeznek viszont a járulékigazolásról,
holott ez az esetleges nyugdíjjárulék többlet visszaigényléséhez szintén
szükséges.
A Tbj. 47. § (3) bekezdése értelmében a foglalkoztató a
jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig
köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított
részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a
levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett
egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A
biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az
igazolást soron kívül kell kiadni.
6./ A 11%-os egészségbiztosítási járulékkal kapcsolatban
A Tbj. 39. § (2) bekezdésében előírt 11% egészségbiztosítási járulék
fizetésére az a természetes személy kötelezett, aki
-belföldi,
-nem biztosított és egyéb módon (egyes állásra jogosultként) sem illeti
meg az egészségügyi szolgáltatás.
Amire 2006. január 1-jétől oda kell figyelni:
-a fizetési kötelezettséget nem zárja ki, ha az érintettnek nincs
havonta a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelme, másrészt
-az 11% egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett eltartott
közeli hozzátartozója a továbbiakban nem jogosult egészségügyi
szolgáltatásra, tehát ő is fizetésre kötelezett.
7./ Az EKHO-t választó munkavállalóval kapcsolatban
A munkavállaló - a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén - a
közterhek egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással történő
megfizetését a következő jogviszonyból származó bevételire választhatja:
- munkaviszony
- társas vállalkozó - feltéve, hogy e bevételt eredményező
jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat -
és/vagy
- a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződés
és/vagy megbízási szerződés (felhasználási szerződés)
Az EKHO hatálya alá tartozó biztosított 4% egészségbiztosítási járulék
fizetésére nem kötelezett, ennek megfelelően az egészségbiztosítás
pénzbeli ellátásai nem illetik meg.
8./ A többes jogviszonyban álló "hivatásosokkal" kapcsolatban
A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további
jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem
fizet. A 4% egészségbiztosítási járulékot viszont le kell rónia.
9./ A START kártyával rendelkezők járulékfizetésével kapcsolatban
A kedvezmény nem érinti az érintettek egyéni járulékfizetési
kötelezettségét, azaz a 8,5% nyugdíjjárulékot (illetve 0,5%
nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat) az általános szabályok szerint meg kell
fizetniük.
10./ Nyugdíjasok egyéni járulékfizetése
A GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, ápolási díjban, mezőgazdasági termelők
nyugdíjelőtti támogatásában részesülő személy a díj, segély, támogatás
összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.
A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó
öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő
személy a GYES, illetve a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti
támogatása után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet.
A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó
öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő
személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban
vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
(Széles Imre)
_______________________________________________
akta mailing list
[email protected]
https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
