Kedves Sanyi!
Vegre sikerul kis idot szakitanom a temara,
tekintve, hogy kicsit hosszabb reagalast
igenyel ...
Koszonom, hogy felhivtad a figyelmem a
49.§ (19) bekezdesere, ami eddig
valahogy nem kerult a szemem ele. Most
elolvastam, es az az erdekes, hogy
szerintem eppen ellenkezoleg azzal, amit
mondtal, itt az van leirva nem direkt
modon, hogy a maganszemely nyilatkozhat
a gongyoliteses adoeloleglevonasrol.
Hiszen azzal kezdodik, hogy "ha a
maganszemely az adovben megszerzett
barmely bevetelet terhelo adoeloleg
megallapitasanal a gongyoliteses
modszert alkalmazasat kerte", azaz ez
azt jelenti szamomra, hogy kerheti a
gongyolitest.
Te is beleestel a szokasos logikai csapdaba :-(
Egy "Ha ... akkor ... " tipusu "ok-okozat"-i
osszefuggest nem lehet megforditani.
Teljesen mindegy, hogy mi az "okozat" annak
a "ok"-ra nincs hatasa ...
(Radasul az emlitett esetben az ok tobb
esemeny egyuttes ("ES") kapcsolatban van.)
Onmagaban attol, hogy van olyan, amikor
lehet nyilatkozni a gongyoliteses modszerrol,
meg nem jelenti azt, hogy barki barmikor
nyilatkozhat...
A bekezdes tovabbi reszet
en a kovetkezok szerint ertelmezem:
Tegyuk fel, hogy a kerdeses maganszemely
az adoevben folyamatosan tobb helyrol
kap jovedelmet (termeszetesen nem
munkaberrol van szo).
(Miert "termeszetesen" ? 48.§.(8) )
Az elso kifizetest
megelozoen minden egyes kifizetonek
nyilatkozik, hogy a gongyoliteses
modszerrel vonjak le tole az eloleget.
Ev kozben a maganszemelynek figyelnie
kell, hogy hogyan alakul a jovedelme, es
ha a kulonbozo helyekrol kapott
jovedelmei egyutt mar elerik a 36%-os
kulcs kezdo hatarat, akkor ezt kovetoen
nyilatkoznia kell a kifizeto(k) fele,
hogy na innentol kezdve minden
bevetelebol 36%-ot vonjanak le! Ha
megsem nyilatkozik, es egy adott
kifizetotol kapott jovedelme meg nem eri
el az 1.550.000.-Ft-ot, es abbol
nyilatkozat hianyaban csak 18% eloleget
vonnak le, akkor lep be a bunteto 12%-os
ado!
Nem egeszen. (Csak majdnem. :-)
Tehat ugy latom, hogy egy kicsit
forditva mukodik a dolog, azaz ev elejen
nyilatkozik, ev kozben meg "le kell
tiltania" a nyilatkozatat, ha a
jovedelme eleri a 1.550.000.-Ft-ot. Ha
en vagyok az elso kifizeto, aki a
kerdeses maganszemely reszere jovedelmet
juttat, akkor 1.550eFt-ig 18% eloleget
vonok le, a folotte levo reszbol pedig
36%-ot. Ha kesobb mashonnan is kap
jovedelmet, akkor az mar a maganszemely
felelossege, hogy annak a kifizetonek
tesz-e nyilatkozatot a gongyolitesre!
Szerintem jogszeruen megteheti, de
valojaban nem, es ha megis megteszi,
akkor "bevallalja" a 12% bunteto adot!
Szinten nem egeszen ... :-)
En igy ertelmezem a 49.§ (19)
bekezdeset. (A jogszabaly "szelleme"
egyebkent azt mondja, hogy torekedni
kell arra, hogy a levont eloleg es az ev
vegen tenylegesen fizetendo ado kozott
minel kisebb legyen a kulonbseg.
Ez tobbszorosen nem igaz. :-(
Egyetlen peldanak az olyan adokedvezmenyeket
emlitenem, amelyeket csak ev vegen lehet
figyelembe venni...
Ezt a
18%+36%-os levonassal lehet elerni pl.
az egyszeri brutto 5mFt-os kifizetes
eseten.)
Te hogy latod a kerdest? (Orulnek, ha
elmondanad a velemenyed, illetve masok
hozzaszolasat is varnam!)
Bevallom, eddig nem pont igy ertelmeztem, mint
ahogy most le fogom irni. Bar az is igaz,
hogy valojaban nem is foglalkoztam reszletesebben
a temaval, mert igazi szuksegem nem volt ra.
Eloszor is maga a 12% "bunteto ado" kerdese:
(Fentebb 2x is kozbeszurtam, hogy nem
ertek egyet ...)
Mint azt mar targyaltuk, a gongyoliteses nyilatkozat
miatti 12% bunteto adot a 49.§ (19) bekezdese
irja elo. Ennek utolso mondata is egy
"ha ..., akkor ..." tipusu ok-okozati osszefugges.
Csak a magyar nyelv valasztekos megfogalmazasokat
tud erre adni.
De azert belathato, hogy arrol van szo, hogy:
HA rossz a nyilatkozat ES befizetendo ado van,
AKKOR kell fizetni 12%-os bunteto adot.
Ebbol azt emelnem ki, hogy ha ev vegen nincs
befizetendo ado, akkor a 12% fizetese fel sem
merulhet !
Peldanak had emlitsem ismet az adokedvezmenyt.
Mondjuk a maganszemely tudja, hogy ev vegen
lesz neki 120.000,-Ft adokedvezmenye lakashitel
miatt. (miert ne tudna?)
Nos, ez esetben ha tobb helyrol is van jovedelme,
es ez osszesen mondjuk 2.200.000,- Ft, es
mindenhol keri a gongyolitest (vagyis
az egeszbol csak 18%-ot vonnak le)
meg akkor is visszaigenyelheto adoja
lesz ev vegen. (3.000,- Ft :-))
Igy nem kell neki 12%-ot fizetni.
(A pelda ugyebar a 12%-ra is "ellenpelda", meg
arra is, hogy a torveny "szelleme" nem
feltetlenul azt tamogatja, hogy az ev vegi
kulonbozet minel kevesebb legyen ... :-(((
Amikor a "jogszabaly szellemet" ideztem, akkor
(abban a kornyezetben) csak a 49.§ (19) bek.-re
gondoltam. Azota elolvastam a 0553-as bevallas
83. sorahoz fuzott magyarazatot, es mar nem csak
szellemet latok, hanem azt is, hogy amire
gondoltam, az tulajdonkeppen a 49.§.(19)-ben le
is van irva:
Legelso kerdesed ugyanis arrol szolt, hogy ha
az egyszeri kifizetes meghaladja a 1.550.000,-Ft-ot,
akkor nyilatkozhat-e a maganszemely.
Az emlitett bekezdes kozepen ugyanis ez van:
"... az emlitett ertekhatar tullepeset eredmenyezo
minden bevetel kifizeteset megelozoen ..."
Nos, ha 1.550.000,-Ft-nal nagyobb osszeget fizetnek
ki egyben, akkor nyilvanvaloan ezzel mar tul fogja
lepni a hatart, igy mar csak arrol nyilatkozhat,
hogy NE kezeljek gongyoliteses modszerrel :-(((
Ez akkor is igy van, ha elotte meg semmit
nem fizettek ki a reszere.
Ebbol ismet a "szellem" nekem azt sugallja, hogy
a kifizeto az 1.550.000,- Ft-nal nagyobb osszeg
kifizetese eseten csak es kizarolag az egesz osszeg
tekinteteben a legmagasabb adokulccsal (36%-al)
vonhat adoeloleget.
Azert csak a "szellem sugallja", hiszen direkt
modon a kifizetore nem ir kotelezettseget a 49.§(19).
Ugyan akkor a kifizetonek ismernie kell a jogszabalyt,
igy tudnia kell, hogy a maganszemely a nyilatkozat
"visszavonasara" kotelezett, (illetve, ha nem
tett gongyolitesre nyilatkozatot, akkor nem is tehet)
igy ez alapjan kell eljarnia.
Persze szellem ide-oda, azt azert megtehetik, hogy
egyik nap kifizetnek 1.550.000,- Ft-ot 18%-al,
majd masnap akarmennyit meg 35%-al ... :-)))
(Bar lehet, hogy ezt meg a joggal valo
visszaelesnek minositenek egyesek ...)
Viszont az eredeti gongyoliteses kerdesedre
szerintem egyertelmuen megvan a valasz, vagyis
a berprogramod jol tudja :-)))
Meg annyit, hogy ami magat a modszert
illeti, azt a tarsasag szemelyesen
kozremukodo tagjara vonatkozoan a 47.§
(10) bek. c) pontja teszi lehetove
szerintem.
No, korabban ezt se igy gondoltam, de ujra
atnezve a torvenyt nem talalok olyat ami ezt
kizarna, ugyanis konkretan tarsas vallalkozora
nincs eloirva az adoeloleg levonas modszere,
csak lehetosegeket fogalmaz meg.
Valojaban azert zavar a dolog, mert a
48.§. (9) bekezdesben egy mas nyilatkozatrol
ir, melyben rogton korlatot is allitt.
Ugyanakkor a gongyoliteses modszernel
(a hatar elereseig) a 48.§.(9) szerinti
nyilatkozatnal kevesebb adoeloleget kell
vonni, igy furcsa, hogy egy korlatozott
nyilatkozattal is tobbet kell levonni,
mint a gongyoliteses eseten.
Azonban eszembe jutott egy "erdekesseg" :-))
Ha a tag reszere kifizettek mondjuk egyszeri
esetben 5 MFt-ot, akkor a 48.§.(9) szerint
nyilatkozhat. Ez esetben ugy kell eljarni,
mint munkaviszony eseten. Azonban ekkor
lehet ertelmezeni a rendeszeres es a nem
rendszeres jovedelmeket is. Ez az 5 MFt
pedig nyilvanvaloan nem rendeszere lesz.
Ekkor pedig (rendszeres jovedelem hianyaban)
az adotabla szerint kell vonni adoeloleget,
vagyis 1.550.000,-Ft-ig csak a 18%-ot :-)))))
(Nyugdijas Bt beltagrol van
szo egyebkent, aki ev kozben nem vesz
fol jovedelmet, hanem mindig csak a
targyevet kovetoen, az elozetes eredmeny
ismereteben dont arrol, hogy mennyi
legyen a kivetje.)
Kicsit aggalyos a jovedelem jogcime.
Kerdes ugyanis, hogy a Bt kepviseleteert,
vagy egyeb szemelyes kozremukodes miatt
veszi fel. Elozo esetben ugyanis csak
megbizasiban teheti meg, ami egesz mas
jarulekokkal jar, mint a szemelyes
kozremukodes eseten.
Udv:
Feri
_______________________________________________
akta mailing list
[email protected]
https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
