A járulékalapot
képező jövedelem a Tbj szerint:
„4.
§ ..
k)
Járulékalapot képező jövedelem:
1.
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló
tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg
számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv.-ben
szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja
tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított
értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja tv.
69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott
terméket és nyújtott szolgáltatást], az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles
béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi
jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó
szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben
meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a
vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
(a továbbiakban: borravaló),
2.
az 1. pont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben
meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott
díj.”
vagyis minden amit a
munkájáért kap a dolgozó. Személyi alapbér csak akkor játszik, ha az adott
időszakban nincs szja alap, mert nem történik kifizetés az adott hónapra: pl:
mit szóltok ahhoz, hogy fizetés nélküli szabadság esetén is fizetni kell ez
alapján az elvárt járulékot, mivel 20. § (2)-ben szó sincs arról, hogy annak
kifizetettnek kell lennie; szerintem ezt nem így gondolták, de ez jön ki a
módosításból, vagyis a fizetés nélküli esetén be kell(ene) jelenteni a 0
Ft járulékalapot.
(külön maiben
megküldöm ismét a bejelentéssel kapcsolatos PM levelezést
is)
Zara
L.
-----Original
Message-----
From:
[EMAIL PROTECTED] [mailto:[EMAIL PROTECTED]
On Behalf Of
[EMAIL PROTECTED]
Sent: Wednesday, August 16, 2006 11:17
PM
To:
[EMAIL PROTECTED]
Subject: bejelenteni vagy
nem
Az eddigi gondolatok arra
alapultak, hogy valakinek az alapbére megegyezik a a havi keresetével. Nekem
azzal van gondom, hogy hogyan kezeljem azt, amikor a fizetés
alapbér+teljesítmény tényezőből áll, és az alapbér alatta marad a minimálbér
2*-ének, de az év során 8-9 hónapban az elérhető bruttó keresetek meghaladják
az előírt járulékalapot. Most mit tegyenek, emeljék az alapbéreket,
és csökkentsék le a teljesítmény tényezőt?
Nem tudom, hogy ebben az esetben
mi a foglalkoztatott járulékalapot képező jövedeleme, ami alapján a
bejelentést meg kell tennem, a szerződés szerinti alapbér, vagy az előző
hónapban a járulékalapot képező jövedelem? És amennyiben nem fogom
bejelenteni, mert a szeptemberben a jövedelme meghaladta az előírt összeget,
akkor majd egy következő havi kifizetést követően - amikor a jövedelme nem
érte el a kötelező szintet - bejelentem ezt a tényt, akkor minek a határideje
az október 12-e? Ez csak azokra vonatkozik akkor, akik eddig soha nem
kaptak ilyen jövedelmet, és várhatóan nem is fognak ?!
Egyébként én azokkal értek egyet,
akik azt mondják, azután a jövedelem után fizessük a járulékokat, amilyen
jövedelmeket a dolgozóknak elszámolunk, és tényleg vannak olyan munkakörök,
ahol nem tudnak 65.000 - 70.000 Ft-nál nagyobb jövedelmet a dolgozóknak
biztosítani. Itt feltétlenül élni kell a bejelentés
lehetőségével.
