Tobbes munkaviszony

[Agnes Mezo]

Ujabb es kimerito velemeny a ket foallasra. En ugy nezem, hogy TB ugyben a hivatkozott TB tv. 31. paragrafusan nem jutottak tul a 32. paragrafusig, ezert mondjak, hogy a masodik jogviszonyban is vonni kel eg. bizt. jarulekot. Igazam van? Tudomasom szerint plusz ellatas sem jar, tehat nem is vonhatjuk.

Agi


Többes munkaviszony létesítésének jogi szabályozása

Hivatkozással 2004. május 22-i telefonbeszélgetésünkre a többes munkaviszonnyal kapcsolatos jogi szabályok tárgyában a következőkről szeretnénk tájékoztatni:

1.        A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény ("Munka Törvénykönyve") garanciális jellegű, kógens szabályokat tartalmaz a munkaviszonyra vonatkozóan.  Ezek közé tartozik a munkaidő maximumának meghatározása, tehát az, hogy általános szabályként a teljes munkaidő mértéke napi 8, illetve heti 40 óra, amely azonban egyenlőtlenül is beosztható.  A munkaidőre vonatkozó szabályok garanciális voltából következik, hogy amennyiben egy munkáltatóval a munkavállaló több jogviszonyt létesít, az így munkában töltendő órák számát össze kell számítani.  Nem lehetséges tehát az, hogy egy munkáltató két munkaszerződést köt egy munkavállalóval, melynek alapján a munkavállaló napi 12 órát köteles dolgozni, mivel az ilyen megállapodások jogszabályba ütköznek.

2.        A foglalkozás szabad megválasztásának alkotmányos alapelvéből következik azonban, hogy minden munkavállaló megválaszthatja azt, hogy kivel, mikor, milyen körülmények között szeretne szerződni.  Ezen alkotmányos jognak korlátja a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme.  Erre való tekintettel a Munka Törvénykönyve 108. § (1) bekezdése szerint, "ha a munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló munkaviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni."  A joggyakorlat minden olyan munkavégzést munkavégzésre irányuló jogviszony körébe sorol, amelynek keretében a munkavállaló köteles személyesen munkát végezni, így ide tartozik a megbízás, vállalkozási szerződés alapján ellátott tevékenység, ügynöki jogviszony, bedolgozói vagy munkaerőkölcsönzésre irányuló jogviszony alapján történő személye munkavégzés is.  A munkáltató, amennyiben úgy látja, hogy a további jogviszony létesítése jogos gazdasági érdekeit sértené, ezt megtilthatja, és a munkavállaló nem létesíthet további jogviszonyt.  

        A többes jogviszony létesítésének lehetősége tehát a Munka Törvénykönyvének 108. § rendelkezéseiből implicite következik, vagyis nem kizárt az, hogy egy személy több, egymástól különböző munkáltatóval álljon kapcsolatban.  Ennek feltétele természetesen az, hogy a munkáltató tudomásul vegye a további munkaviszony létesítésének tényét.  

3.        Mint azt korábban leírtuk, a közalkalmazottak jogviszonyáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ("Kjt.") ennél szigorúbb szabályokat ír elő a többes munkaviszony létesítésére.  Tekintettel arra, hogy az Ön által említett munkavállalónak a Kjt. alatti igazolás rendelkezésére áll, ezért nem ütközik jogi akadályba a vele való munkaviszony létesítésének a ténye.  

4.        A többes jogviszony a társadalombiztosítási szabályok szerint eltérő járulékfizetési kötelezettséget vonz maga után.  Azután a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órányi munkavégzéssel járó munkaviszonyt meghaladó további jogviszony alapján már nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni.  Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulás kifizetési kötelezettsége azt a kifizetőt terheli, akinél a munkaidő hosszabb.  Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény ("Tbj.") szerint, ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után nyugdíjjárulékot, illetőleg egészségbiztosítási járulékot megfizetni (Tbj.31.§(1)). A társadalombiztosítási szabályok azonban nem tartalmaznak semmilyen megkötést a többes jogviszonyban való foglalkoztatásra, sőt, elismerik annak lehetőségét, az tehát lehetséges.

Szeretnénk kihangsúlyozni azt, hogy a Munka Törvénykönyve nem ismeri a fő- és mellékfoglalkozás kategóriáját, így az a jelenlegi munkajogi szabályokban nem létezik, csupán a köznyelv használja őket hibás módon, a munkaviszonyok között azonban nem lehet ezen az alapon különbséget tenni.

5.        Amennyiben egy munkavállalót több munkáltató foglalkoztat, a munkáltatók külön-külön felelnek a velük fennálló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartásáért.  Tekintettel arra, hogy a munkáltatók nem állnak egymással sem szerződéses, sem jogszabály által létrehozott jogviszonyban, nem szükséges, hogy tekintettel legyenek a másik munkáltatónál fennálló munkaidő szervezésre, illetve más követelményeire, a rájuk irányadó garanciális szabályokat azonban be kell tartaniuk.  Pl. ha a munkavállalónak csupán 8 órai pihenőideje van ténylegesen a két különböző munkaviszonyában fennálló munkavégzési kötelezettség teljesítése során, de külön-külön mindegyik munkáltató betartotta a 11 órás korlátot, egyik munkáltató sem sértette meg a jogszabály rendelkezéseit.  Természetesen a munkavállalónak mérlegelnie kell azt, hogy mennyiben képes ellátni ilyen körülmények között maradéktalanul a feladatait, illetve a munkáltatóknak hogy többes jogviszony miatti megnövekedett munkateher mellett is vállalni tudják-e az adott munkavállaló foglalkoztatását.

Kérjük tekintsék át a fentieket, és amennyiben bármilyen kérdésük vagy észrevételük van, készséggel állunk rendelkezésükre.