> Van erre vonatkozolag egy allasfoglalas. Cak nem tudom elokapni. > > Ha nincs sehol bejelentett munkaviszonyom. Es nem fizetnek utanam > sehol semmit, azonban van egy tagi jogviszonyom, na akkor itt kell > fizetni utanam mindent. Egy konyvelo kollegina jarulekellenorzesen a > sajat cegeben tag volt, nem fizetett maga utan semmit, csak az ehot. > Ez tavaly volt. Jarulek ellenorzesre amikor behivtak, ezt > kifogasoltak, es > meg is buntettek miatta, hogy nem fizette meg maga utan a > jarulekokat. > > En ezt akkor nem akartam elhinni, igy amikor kaptam egyik cegemre > egy jarulek ellenorzest, megkerdeztem az ellenort. O mondta is a > hivatkozast akkor, hogy miert kell, de bevallom nem emlekszem ra. > > Igyekszem majd ha lesz idom utana nezni pontosan, hogy mi a > hivatkozasi alap ra. > > De, hogy kell, abban biztos vagyok. > > Hozzateszem, nem orulok neki en sem. > > Pancsaa
Sziasztok! Olvasgattam a tagi kivettel kapcsolatos irasokat es kozben talatam talan idevago jogszabalyhelyet is (megjegyzem nem vagyok tul jartas ezekben a temakban): "A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése Tbj. 27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Ha a járulékfizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti nyugdíjjárulékot és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatást - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ [24. § (2) és (4) bek.] napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. (3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni. Tbj. 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, b) sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagság szünetel. e) (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra az előzőek szerinti minimálbér harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. (3) Ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a 27. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani." Ezek szerint ha valaki egy BT beltagja, kultagja vagy akar KFT tagja, teljesen mindegy milyen aranyban es nincs sehol munkaviszonyban ahol a foglalkoztatasa elerne a 36 orat, akkor fizetni kell utana a minimalber alapjan a jarulekokat??? Ez valoban igy van? Udv: Zoli _______________________________________________ akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
