Koszi a reszletes valaszt! Ez alapjan ugy tunik, hogy a szerzodes bizonyos reszeit a Ptk-bol es a Munka torvenykonyvebol emeltek at.
Tulajdonkeppen az erdekelne, hogy mennyire bevett gyakorlat az, hogy egy esetleges birsagert az alkalmazotton verik el a port. Erdekelnenek ezzel kapcsolatos tortenetek is. Ennel a cegnel arrol lenne szo, hogy az ugyfelek kulfoldi tulajdonu projekt jellegu cegek akiknek nagy osszegu tranzakcioik vannak - attol felek, hogy ebbol kovetkezik, hogy egy esetleges tevedesnek is eleg komoly kovetkezmenyei lehetnek. Azokon a helyeken ahol eddig dolgoztam, nem volt benne ennyire reszletesen a munkaszerzodesben - a standard szovegen tul tobbnyire csak a titoktartast taglaltak hosszabban... ----- Original Message ----- From: "Meritorius" <[EMAIL PROTECTED]> To: "levelezolista legalabb merlegkepes konyveloknek" <[email protected]> Sent: Monday, October 16, 2006 7:32 PM Subject: Re: Felelosseg a konyveloi munkaszerzodesben Szia Zsombor! > A szerzodest elovasva szemet szurt egy pont ami a felelosseget irja > korul, ezert gondolkodasi idot kertem (hetfoig). Ez a Ptk-bol, lentebb a Munka torvenykonyvebol: A polgári jogi kártérítési felelosségnek négy alapveto feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár, okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. A feltételek közül a jogellenesség, a kár, az okozati összefüggés a kártérítési felelosség szükségképpeni elemei, hiszen bármelyik típusú kártérítési felelosség alapjai. Ezzel szemben a felróhatóság csak rendszerinti elem, hiszen van vétkesség nélküli kártérítés is. A polgári jogi kártérítési felelosségnek van egy általános alakzata, amit a Ptk. 339-340. §-a szabályoz és vannak speciális alakzatai (pl. fokozottan veszélyes tevékenységgel és a környezetben okozott kár). Az általános felelosségi alakzat a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint azt jelenti, hogy mindenki köteles a kárt megtéríteni, ha azt jogellenesen okozta és nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság kérdésének elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia, hogy a kár bekövetkezése megelozheto legyen. Az elvárhatóság objektív fogalom, a társadalmilag elvárhatóságot jelenti (Polgári Jogi Döntvénytár 1968-1970. 132. jogeset, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1971.). A törvényben az általában kitétel azt jelenti, hogy a törvény nem egyéni adottságok alapján írja elo a normát, hanem úgynevezett objektív zsinórmértéket alkalmaz. Az adott helyzetben kitétel pedig azt jelenti, hogy a törvény egyediesíti is a társadalmi mércét és azt vizsgálja, hogy az adott helyzetben a konkrét tényállás mellett mi tekintendo elvárhatónak A kárra vonatkozó részletes szabályokat a Ptk. XXXI. fejezete tartalmazza. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérol VIII. fejezet A munkavállaló kártérítési felelossége 166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredo kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelosséggel tartozik. MK 26. szám A károk megelozése érdekében a munkavállaló nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének [Mt. 166. §-a], ha a károk eloidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti. Váratlanul eloálló, halasztást nem turo és a dolgozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb munkák elvégzése a munkavállalónak is kötelessége. Mindig az eset összes körülményeitol függoen kell elbírálni: elvárható-e a munkavállalótól, hogy a munkáltató érdekében a költségek elolegezése mellett intézkedjék. (2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Meritorius _______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta _______________________________________________ akta mailing list [email protected] https://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
