*** ZARA LÁSZLÓ NEVÉBEN *** Tisztelt Címzettek!
A személyes közreműködést a társasági szerződésben szabályozni kell. A társaság tagjai csak tőke szolgáltatásra kötelesek. Ha a társaság tevékenységében is részt vesznek, az nem lehet csak más jogvizsony. Ilyen lehet a munkaviszony, a megbízási jogviszon és a speciális személyes közreműködés. Ha a társasággal nincs senki sem alkalmazotti jogviszonyba vagy megbízási jogviszonyban, akkor a munkát csak a tagok végezhetik. Ez ekkor azonban mellékszolgáltatás, mivel részt vesz a társaság tevékenységében. Való igaz a díj lehet 0 Ft is, DE akkor ezt a társasági szerződésben szabályozni kell. Ha mellékszolgáltatási (személyes közreműködés) nincs a társasági szerződésben szabályozva, és nincs alaklmazott illetve megbízott, akkor joggal vethető fel, hogy a végzett tevékenységet más jogviszony alapján végezték a tagok. Ekkor viszont ez a tagok esetében munkaviszony, vagy megbízási jogviszony lehet, ami viszont már nem lehet ellenérték nélküli (A megbízás is lehet ellenérték nélküli, de arra úgy kell megállapodni.) Lehet persze még alvállalkozó is. Hogy ez így van (a személyes közreműködésre) ahhoz a gt szabályait és kommentárjának részeit mellékelem az alábbiakban: 82. § A társasági szerződésben - a 11. §-ban felsoroltakon felül szükség szerint - meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait. **Kommentár A társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit a Gt. (új) 11. § tartalmazza. A Gt. (új) 11. § h) pontja alapján - ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal - állapít meg a Gt. (új) 82. § speciális érvényességi kellékeket a kkt. társasági szerződésére. Ezek bármelyikének hiánya a szerződés semmisségén alapuló érvénytelenséget eredményez. Ezek egyike a tagok személyes közreműködésének szabályozása. A személyes közreműködés módjának kötelező rendezése csak a természetes személy tagoknál értelmezhető és ott is csak akkor, ha ilyen közreműködés vállalása történt. A személyes közreműködés vállalása ugyanis csak lehetőség, de nem kötelező [Gt. (új) 84. § (1)]. Vállalása esetén viszont a szerződés érvényességi kelléke ennek a részletes szabályozása mind a megnyilvánulási módját mind a tartalmát illetően. A Gt. (új) 11. § h) pontjára visszautaló rendelkezés folytán további érvényességi kellék a taggyűlés működési szabályainak rendezése is feltéve, hogy van taggyűlése a társaságnak. A taggyűlés létesítése ugyanis a felek szerződéses akaratára van bízva, azaz nem kötelező [Gt. (új) 89. § (1)]. Ha a lazább és tulajdonképpen formai kötöttségek nélküli tagok gyűlése helyett a felek taggyűlést kívánnak legfőbb döntéshozó szervként rendszeresíteni, akkor viszont kötelező a működésére vonatkozó részletes szabályokat is rögzíteni a társasági szerződésben. Ezzel kapcsolatban legalább a Gt. (új) 89. § (1) bekezdésében előírtakat (pl. a taggyűlés összehívásának rendjét) kell szabályozni. 84. § (1) A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében. (2) A tagot személyes közreműködéséért díjazás illetheti meg. **Kommentár: A tagok nem kötelesek a kkt. működésében személyes (fizikai) tevékenységgel is részt vállalni de lehetőségük van rá amennyiben az erre vonatkozó megállapodásukat a társasági szerződésben rögzítik. Az erre vonatkozó megegyezés írásba foglalása ugyanis a Gt. (új) 82. § alapján érvényességi kellék, az írásbeliségnek pedig a társasági szerződésben kell az arra vonatkozó alaki és tartalmi érvényességi kellékekkel megjelennie. 131. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. (2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg. **Kommentár: A kft. tagjai a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül nem kötelesek még személyesen is részt venni a társaság tevékenységében. Lehetőségük van azonban rá, hogy a társasági szerződésben rögzített módon és feltételekkel [Gt. (új) 123. § (2) b)] további vagyoni értékű szolgáltatást - akár személyes közreműködés vállaljanak. Ezeket az egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokat akár személyes közreműködésben, akár más módon és formában nyilvánulnak meg, összefoglalóan mellékszolgáltatásnak nevezik. A mellékszolgáltatás vállalható ellenértékért, illetve díjazásért vagy térítés nélkül is. Ha a tevékenység vagy a további más szolgáltatás ellenérték nélküli, akkor ennek kell szerződésből egyértelműen kitűnnie. Ezt fejezi ki a Gt. (új)-nál is megfelelően alkalmazható BH1992. 332. II. számú döntés is a mellékszolgáltatás feltételeinek a társasági szerződésben történő kötelező szabályozásáról, amennyiben a felek ilyen szolgáltatásban állapodnak meg. Az ellenérték meghatározását nem szükséges számszerűleg is pontosan megadni. Az eddigi cégbírósági gyakorlatban aminek a változása a Gt. (új)-ra figyelemmel sem várható, elegendő ha a kiszámításának a módját vagy valamilyen viszonyítási alapot, százalékot a szerződésben meghatároznak, ami a későbbiekben megfelelő alapot ad az ellenérték pontos megállapításához. Zara László _______________________________________________ Akta mailing list [EMAIL PROTECTED] http://openforum.hu/mailman/listinfo/akta
