Kedves TGyL! Haaaaaat? Erdekes!
Regebben tortent, meg akkor amikor az eb jaruleknak is volt maximuma. Mar ez a resz nem aktualis, de mivel tenulsagos (erdekes) leirom: Epp a felesegem dolgozott (nalunk) GYES mellett, mikor nyugdij ellenorok jottek eppen minket ellenorizni. Mivel akkor meg csak kerdeskent merult fel a dolog (ev vege fele derul ki, hogy minden nap kieso-e) csak beszeltunk rola. Szerintuk - mivel a nyugdijjaruleknak eleg szoros osszefuggese van a majdani nyugdijjal -, szoval szerintuk egy ember az egy ember. Amikor a nyugdijat majd megallapitjak, akkor egy konkret nap az valamilyen 1 nap. Nem lehet ketszinu: ha innet nezem: kieso, ha onnet nezem, nem kieso! Az ellenorok egyertelmu velemenye, hogy ha GYES, akkor az kieso nap, de akkor minden jogviszonyaban az. Vagyis, ha egyesz evben GYES-en van akkor a 4 oras berebol (masik jogviszonyban is) levont jarulekot ev vegen (illetve amikor eleri a maximumot) vissza kell fizetni. Akkor meg volt eb.jar. maximum, igy "ellenervkent" emlegettuk, hogy akkor az eb.jarulekot is vissza kell fizetni, de mi van a 4 oras jogviszony alapjan megallapitott tappenzzel. Akkor azt is visszafizeti a dolgozo, hiszen utolag - visszamenoleg - megszunt az alapjat kepezo eb.jarulek fizetesi kotelezettsege. A nyugdijellenorok azt mondtak, hogy ez az eb. penztar dolga. Nyugdijjarulekot nem kell vonni. (Illetve vissza kell fizetni.) Ha a jogviszonyokat kulon-kulon kezelnenk a maximum szempontjabol, akkor elofordulhatna, hogy egyik jogviszonyban azert nem kell vonni jarulekot, mert mar elerte a maximumot. A masikban pedig ennek ellenere kell vonni. Az ev vegi osszeszamitasnak, illetve a visszafizetesnek (akar a sajat adobevallasaban) nem tudom, hogy lehetne megfelelni. Ekkor mar "csak 1 ember" vagyok, nem lehet azt mondani (szerintem), hogy egyik jogviszonyban netan tulfizettem a jarulekot, a masikban meg el sem ertem a maximumot... Akkor az egyikben tulfizetes visszajar vagy nem? En kisse hajlok Pendzsi velemenye fele. A Tbj. 24.§.(3) bek. valoban azt irja, hogy akkor van szo kieso idorol, ha nincs jarulekalapot kepezo jovedelem. Az ez utani felsorolasok mintegy peldalodzo jelleguek... Viszont ha ezt elfogadjuk, akkor is baj van! Eleg surun elofordul, hogy a GYES lejartakor (gyerek 3 eves) az anyuka nem megy (oda) vissza dolgozni. Ekkor ugyebar mivele minden napja kieso nap a GYES miatt, a sok-sok szabadsagmegvaltasbol nem kell ny.jarulekot vonni. Azonban, ha kozben mas munkaltatotol kapott jarulekalapot kepezo jovedelmet (mashol volt 4 oras) akkor megsem igaz, hogy kieso nap a GYES? Es honnet kellene tudnom, hogy volt mashol 4 oraja? Oszinten szolva en most ott tartok, hogy ebben az ugyben mintha joghezag lenne. Akar melyik variaciot nezem, mindig csak baj van.... Egyebkent azt sem latom tisztan, hogy magabol a GYES-bol vonando jarulek eseten miert nem kell figyelni kieso napokat. Nem akarom azt allitani, hogy kellene, csak a jogszabalyt nem tudom osszerakni .... Egyszer regebben a programom ev vegen visszaadta az egesz eves GYES-bol levont jarulekot, mert az ev minden napja kieso nap volt, eppen a GYES miatt.... Udv: Feri > No azert szerintem meg nem egeszen igy van. > Ebben az esetben talan onnan kellene elindulni, hogy egyidejuleg tobb, > egymastol fuggetlen jogviszony all fenn. > A biztositasi es a jarulekfizetesi kotelezettseget mindegyik jogviszonyban > kulon-kulon kell elbiralni. > Ha ebbol indulsz ki, akkor pofon egyszeru a megoldas. > > A GYES az eredeti jogviszonyban kieso ido, arra az altalanos szabalyok > szerint jarulekot fizetni nem kell. > A kulon szabaly az ervenyesul, vagyis a nyugdijjarulekot és a tagdijat > fizetni kell. > > A masik jogviszonyban - ami munkaviszony - biztositott, ott az altalanos > szabalyok szerint all fenn a biztositasi es a jarulekfizetesi kotelezettseg. > > :-)) > tgyl _______________________________________________ Akta maillist - [EMAIL PROTECTED] http://www.irisz.hu/mailman/listinfo/akta
